2018. január 18., csütörtök

Olvasmányélmények

Kár belém ez a sok betű, komolyan. Nemrég Z. elolvasta az Állat az emberben c. regényt Zolától, amit én pár éve fejeztem be. Konkrétan emlékszem, hogy már vezettem ezt a blogot, tehát nem lehetett olyan nagyon régen, arra is emlékszem, hogy hol (Budapesten), az év melyik szakaszában (télen) és melyik kiadást (szüleim régi könyvét) olvastam. Mégsem emlékszem… a lényegre. Teljesen döbbenetes, de fogalmam sincs, miről volt benne szó! Z. most röviden összefoglalta:  van benne gyilkosság és egy szexuálisan bántalmazott nő, én mégiscsak egy havas tájon átfutó vonatot látok magam előtt, semmi mást. Akárhogyan erőlködöm, semmiféle gyilkosságot nem tudok felidézni. Pedig még tetszett is! Ugyanígy a Doktor Zsivágóból is csak a havas Szibéria és egy vonat maradt meg, meg az, hogy épp akkortájt derült ki a kodeinallergiám: tízoldalanként hánytam, mint a lakodalmas kutya. Egy Marquez-önéletrajzról is egy vonat ugrik be, mégpedig azért, mert egy vonatúton olvastam (jobb oldalon ültem, az ablak mellett, még ezt is tudom!), de hogy miről szólhatott? Rejtély. Az Agota Kristof-trilógia utolsó oldalait akkor fejeztem be, amikor egy péntek este beérkezett a vonatom Párizsba (bal oldali ablak, kettős ülés), és emlékszem, annyira tetszett, hogy reménykedtem, hogy még nem kell kiszállni, csak olvashassam végig. De hogy miért tetszett annyira? Ötletem sincs. Rémlik egy ikerpár, meg egy nagyon lecsupaszított nyelvezet, meg valami kutya… 

Úgyhogy nekem az olvasás csak azonnali örömöt szerez, de semmiféleképpen sem vértez tartós tudással. Az olvasás mellett azt a foglalatosságot is imádom, amikor ki kell választani a következő könyvet, mert valamit bevégeztem (kéne erre az érzésre egy jó magyar szó, amikor ott áldogál az ember a könyvespolc előtt és latolgat). Hosszú a listám azokról a könyvekről, amiket még ebben az életben el szeretnék olvasni: olyan klasszikusokra gondolok, mint az Elfújta a szél vagy a Csendes Don vagy Kosztolányi ÖSSZES írása. Közben pedig jönnek ki az újabb könyvek, otthon is, itt is, mindig akad valami, ami nem volt betervezve.

Aztán már számolgatok. Mit tudok még az életemben elolvasni, és mit nem – megvegyem-e a Párhuzamos történeteket könyv alakban? (elektronikusan olvastam) Mikor lesz rá (lesz-e rá) időm újraolvasni? Mert ha nem lesz, minek álljon a könyvespolcon? Mostanában kezdtem el hódolni annak a hóbortnak is, hogy újraolvasok könyveket , de itt mindig mérlegelni kell: nem túl nagy luxus-e újraolvasni egy Agatha Christie-t? Nem lenne jobb helyette belevágni valami újba? Pl a Z. által nagyon ajánlgatott könyvet (Shari Lapena: A szomszéd pár) vagy a könyvespolcon évek óta várakozó könyvek valamelyikébe? 

Nagyon passzív tevékenység azért ez az olvasás: míg egyes írók azt számolgatják, lesz-e idejük megírni ezt vagy azt a művet, én azt számolgatom, el tudom-e olvasni. Hogy aztán pár év múlva sajnáloatos módon már csak azt tudjam fölidézni kábé, hogy milyen volt a borító színe.

20 megjegyzés:

  1. Ne csüggedj! Bármit olvasol is, ha van benne vonat, arra emlékezni fogsz.:)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ez nagyon vicces volt!!
      A Gyilkosság az Orient Expresszen-t olvasd újra!

      Törlés
    2. Klári, Ella :-DDDD

      Asszem túl sok vonat szerepel az életemben.. :)))

      Törlés
  2. Nagyon fura, pont ugyanígy vagyok én is sok könyvvel. Az többnyire megmarad, hogy olvastam, jó esetben az is, tetszett vagy sem, de más nagyon gyakran kihullik. Különös dolog az emlékezet. Plusz azt nem vetted, vettétek észre, hogy az elektronikus formában olvasott könyvre jóval kevésbé emlékeztek, mint a papírra? Szóval ha valamit tanulás miatt gyűrök, inkább megveszem már nyomtatásban. Talán a lapozgatás mozdulata, a több fizikai inger miatt?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. igen, ezt én is megfigyeltem: a papír könyvekre jobban emlékszem, de ha egy e-book megfog, akkor arra is :)

      Törlés
    2. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

      Törlés
  3. Heni, én ezt még nem vettem észre, de figyelek. Logikusnak hangzik, hiszen az e-olvasmány virtuálisabb.

    Én azt vettem észre, idegen nyelven felületesebben olvasok, nem ragad meg bennem annyira, így kevésbé emlékszem azokra a könyvekre :(

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ez tuti, hogy ogy van, még az idegen nyelveken belül is van egy sorrend, attól függöen, hogy mennyire vagyok gyenge azon a nyelven, annál kevésbé emlékszem könyvekre, de szóbeli szituàciókban elhangzottakra is azon a nyelven. Amit az e-bookról irtatok, az is tök igaz.

      Törlés
    2. Na, mindjárt kidobom a Kindle-emet!! :)

      Törlés
    3. Ne, Boni hamarosan úgyis meg fogja kaparintani, aztán lefekvés után alulról világit a párnája :)

      Törlés
    4. Ez nalam is teljesen igy van! A Brighton Rock-nak nekem mar tul regi nyelve volt, semmi sem maradt meg a hangulatan kivul, es azon kivul, hogy a foszereplo allandoan azon szenved, hogy a 'baratnoje' miert olyan igenytelen, hogy meg a szajat se ruzsozza ki (no comment -mint latjatok, ez bizonyara engem sokkolt :D).

      Törlés
    5. Ja, es a repülőn olvastam! ;)

      Törlés
    6. Nem rúzsozta a száját??? Ez SKANDALLUM!
      ;)

      Törlés
  4. Igen, ebben is lehet valami.
    (Apropó, mondasz egy email címet? Meghívnálak.)

    VálaszTörlés
  5. En azokra a konyvekre emlekszem jol, amit kamaszkoromban olvastam. Nagyon sok es nagyon jo konyvet kellett olvasni egyetemen, es csak arra emlekszem en is, hogy tetszett-e, de sajnos arra, hogy miert, nagyon ritkan. Most meg, amiota mast tanulok, es ahhoz a tankonyveket kell gyurni, szinte teljesen kiesett a szepirodalom az eletembol. :’-(

    VálaszTörlés
  6. "kiesett a szépirodalom az életemből": húú, én azt hiszem, így NEM TUDNÉK ÉLNI!! :-o

    VálaszTörlés
  7. Amiota gyerekeim vannak es sportolok, nekem is kiesett az olvasas. Nincs mar erom a napi 10 ora munkaban olvasas es edzes, napi dolgok utan komoly szovegre koncentralni. Hianyzik, ezert idorol idore probalkozom, de a konyvek harmadanal elveszitem a lelkesedesem, mert 3 oldalankent haladok kb. De dolgozom az ugyon :).

    VálaszTörlés
  8. Igen, tudom miről van szó. Én ilyenkor általában valami könnyen olvasható, beszippantó könyvet választok, ez nem lehet megoldás? Hullafáradtan nem fog az ember Esterházyt olvasni :))

    VálaszTörlés
  9. Konnyen beszippantora sajnalom az idot. :)

    VálaszTörlés