Meghan Markle

Hiába kérdezgettem gyakran csipkelődve Belgiumban élő és dolgozó ismerőseimet, hogy nem zavarja-e őket, hogy egy olyan család fenntartását finanszírozzák adóikkal, amely nem csinál semmit, csak van, és hiába definiálom magam liberális, józan, tanult értelmiségiként, ez a Meghan Markle-ügy teljesen beszippantott! A Katalin esküvője nem érdekelt, házasodjanak csak maguk között ezek a népek, semmi közöm hozzá. Aztán amikor György megszületett, már kezdtem oda-odafigyelni ezekre a hírekre, mert én is pont akkor voltam terhes Bonival. Vajon hogy lehet gyereket nevelni egy ilyen miliőben, egy olyan családban, ahol a szokások és a vérvonal századokra visszavezethető, ahol a hisztiző gyereket biztosan lefoglalja a nörsz, a fáradt anyuka pedig nem ruhák hajtogatásával tölti az idejét? Öltöztethetik a kisfiút akármilyen trendi kék kisnadrágba, fotózhatják állam- és kormányfőkkel, mégiscsak egy ugyanolyan kisfiú, mint a többi. Biztos őt is jobban érdekli a magánrepülő propellere, meg a bácsik vicces bajusza-kalapja. Aztán ennek a Katalinnak meg milyen nehéz lehet gondolom lavírozni a saját elképzelései, vágyai és a királyi család elvárásai meg a protokoll között. Vicces elképzelni, ahogy a nappaliban tornyot építenek Legóból!

Na de ez a semmiből jött, elvált amerikai színésznő, aki elcsavarta a kisebbik királyfi fejét, mi más lenne, ha nem egy népmesei elem? Ilyen nincs! Őrület! Valaki, aki az amerikai középosztály tagjaként, úgy képzelem, a legbanálisabb gyerekkor után bekerül egy híres famíliába, amelynek minden fontosabb eseményéről hosszasan cikkeznek az újságok, de még a kevésbé fontosakat is agyonfotózzák. Amely nem csak egyszerűen híres, hanem szerepet játszik a politikában is. És egyáltalán: hogyan lehet beleszeretni Harry hercegbe? Remélem, álruhába ment a randira, vagy mittudomén, én biztosan nem tudtam volna elvonatkoztatni attól, hogy ki ő.

Az az érdekes, és egyben sajnálatos is, hogy ez a csaj, hiába (úgy mondják) szimpi, okos, művelt, csakis azért tudott egy királylányos tündérmese kellős közepébe csöppenni, mert olyan lélegzetelállítóan szép. Mikor állt volna akár csak szóba is ez a Harry a többi ezer meg ezer szimpi, okos és művelt amerikai csajjal! De még ez is elképeszt, ez a finom szépség, ez a kicsattanó fiatalság, elegancia, az, hogy nem szőke-kékszemű Barbie-baba – pedig elvileg az egész felhatást unnom kellene, én eddig nem estem hasra egyetlen királyi családtól, rangos esküvőtől vagy hercegi címtől sem!

(Pont úgy, mint a híreket hallgató és tájékozott férjem, aki a múlt hétvégéig, amikor is a szomszéd nővel terítékre nem került a téma, NEM TUDOTT AZ EGÉSZRŐL SEMMIT!)