2014. július 24., csütörtök

Kellemes (?) probléma

Kétféle ember létezik: az egyik couchsurfing-ezik és lakáscserével utazza be a világot. A másik, amilyen én is vagyok, nem szeret idegen embereket vendégül látni a saját kis kuckójában, és azt pedig végképp nem szereti, ha akkor tanyáznak nála, amikor ő otthon sincs. Félreértések elkerülése végett: imádok vendégeket látni, hosszú időre is, de csak ha ismerem őket, és ha én is otthon vagyok. Háklis controlfreak vagyok viszont a lakásomra, a rendre, a tisztaságra, szertem, ha a dolgaimat úgy és ott találom, ahogy én raktam le.

Nyolc évig béreltem lakást Párizsban. Hamar rá kellett jönnöm: egy párizsi lakásért még a FB előtti időkben is gyorsan megtalálnak réges-régi ismerősök, sőt, akármilyen elképesztő, de azok ismerősei, rokonai és üzletfelei is. Az elején még belementem mindenféle helyzetekbe, szállásoltam el ismeretlen rokonokat, költöztem Z-hez napokra, mert régi csoporttársam jött városnézni a családjával és szállást keresett.

Aztán egyszer bekattant, hogy én ezt többet nem. És ez is közrejátszott abban, hogy nem csináltam meg a doktorimat: a témavezetőm ugyanis egyszer - szerintem tökre nem fair módon - kölcsönkérte a lakásomat a lánya számára, én meg nemet mondtam - aztán pedig nem mertem konzultációra járni hozzá.

Amikor megvettem a pesti lakásomat, még a tinta sem száradt meg a szerződésen (és még az előző lakó jelzáloga sem került le róla), már kölcsönkérte egy kollégám. Azután pedig ilyen-olyan ismerősök. De én akkor már rég elhatároztam, hogy nem tartok fenn szállodát. Tegnap viszont kaptam egy e-mailt: egy olyan valaki kéri kölcsön a lakásomat a fia és a menye számára, akinek egyszerűen nem mondhatok nemet, mert az akkora orbitális udvariatlanság lenne, amit nem merek megkockáztatni. Még ha a helyzet számomra tök kellemetlen, mert a gondolatot is utálom, hogy itt fognak lakni a holmijaim között, hogy esteleg nem jól zárják be az ajtót és kirabolnak (netán beköltözik valaki), hogy véletlenül megszólaltatják a riasztót stb. Ha nem lenne sértő, szívesebben kifizetném nekik a szállodát arra az időre.

Nem vagyok mérges rájuk egyébként, mert ők biztos az első kategória emberei. És nyilván úgy gondolkodnak, hogy minek költsenek szállásra, amikor itt áll egy lakás üresen. Én viszont most szervezhetem meg azt, hogy valaki (mamám?) odaadja nekik a kulcsot és elagyarázza nekik (milyen nyelven?) hogyan kell kinyitni a vizet, melyik ablak zár trükkösen, miért nem szabad a függönyt túl erősen megúzni stb. Aztán gondolom megint a mamám lesz az, aki leellenőzi a végén, hogy kikapcsolták a hűtőt, nem hagytak kaját a konyhaszekrényben, leviték a szemetet, stb. Én, a második kategória képviselőjeként, nem értem, miért kell terhelni ilyenekkel másokat. Na mindegy.

Most már csak azt kell lelevelezni velük, hogy az öt gyerekkel jönnek-e, vagy sem.

20 megjegyzés:

  1. Kedves Tamko! Egy régi zugolvasó érdeklődik - a lakásprobléma kapcsán - hogy hová írhatna neked e-mailt:D.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Neked is kellene a lakás? DDDDD

      Törlés
    2. Van nekem mán, és lehet jönni couchsurfingelni:DDD.

      Törlés
    3. Névtelen: tamkosk@gmail.com

      Törlés
  2. No de csak komolyan. Én sem bírok senkit elviselni a lakásomban. Soha, de soha nem adtam oda a lakást távollétemben senkinek. Még a vendégeket sem nagyon szeretem csak a nagyon közeli ismerősöket. 5 gyerekkel?? Az jó móka DD

    VálaszTörlés
  3. Hú, én annyira de annyira utálom az embereket - még a nembunkókért sem rajongok, de ez basszus... :/

    VálaszTörlés
  4. 1998-ban vagy 99-ben koltoztem kulfoldre, hatrahagyva egy lakast es azota millio helyen eltem, ahol lattam is vendegul tobbeket, a legkozvetettebb vendeg egy exem nagykoru fia meg a bnoje voltak talan ket napig, de itthon voltunk. Mondjuk nem is ertem, hogyan jut eszebe vkinek h a mas lakasat elkerje? Miert hirdeted h egyaltalan letezik? Sztem az en bp-i lakasomrol nem is tudott soha senki, nem volt tarsalgasi tema.
    Ha olyan ismeros kerdezi/keri, aki mar tud rola, mondd azt, h ki van adva, vki lakik benne. Mar ha kepes vagy hazudni, en ilyen esetben siman.

    VálaszTörlés
  5. Köszönöm az együttérzést... azóta kiderült, hogy gyerekek nélkül jönnek, ami nem is tudom, h jó hír-e, mert hét embernek talán még tudtam volna mondani nemet, de egy párt nem utasíthatok vissza... :(

    Zsuzsi, nem, semmiképpen sem hazudnék, és főleg: nem is hiszem, h kellene, szerintem tök jogos az én érvelésem, egyszerűen az a típusú ember vagyok, aki ezt a vendéglátást nem szereti. A lakást nem hirdetem, de ha megkérdezi valaki h hová megyünk nyáron, akkor valahogy adódik, hogy elmondjam: a saját lakásomba, ráadásul aki írta az e-mailt, ő már volt is nálunk itt két éve, szóval tök jól ismeri a kecót :)

    Hogy jut eszébe valakinek hogy más lakását elkérje? Én is ezen gondolkodom már egy napja. Csak arra tudok tippelni, h nekik ez nem okozna gondot (ha mondjuk valaki az ő házukban szeretne lakni), és azt gondolják, mindenki így van vele... Mert nem szorulnak rá anyagilag, az tuti.

    VálaszTörlés
  6. Tamko szerintem túl jó lelkű vagy hogy az emberek el merik kérni a lakásodat. Még diák-korban ok hogy ha valaki külföldön ösztöndíjjas és van egy kéglije fű-fa odamegy de az amúgy is egy olcsó albérlet amit lalaknak. Na de saját lakást?
    Én ha nincs pénzem szállásra, vagy amire van az nem tetszik akkor nem utazom.

    VálaszTörlés
  7. Az elmúlt napjaink erről szóltak: jöttek a tesómék két gyerekkel, vasárnap délután 4-kor mentek, este 8-ra már itt voltak a barátaink Hollandiából 3 napra, 3 gyerekkel :-). Hozzánk lehet jönni, HA ITTHON VAGYOK/UNK. De kizárólag rokonok és barátok (nem ismerősök és azok pereputtya). Azt hiszem, nem adnám oda a lakásunkat senkinek, de tőlem még nem is kérte senki. Biztos azért, mert 5 embert nehezen tudna bárki is elviselni maga körül :-).

    VálaszTörlés
  8. Szerintem is túl kedves vagy, ezért mennek ilyeneket kérni :-) én is laktam sok évig külföldön, itt is ott is fenntartva lakást, de tőlem senki nem mert ilyet kérni ;-)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia Audrey,

      Teljesen mas tema: a blogod nem elerheto tobbe?

      NS

      Törlés
    2. Szia Audrey, én id nagyon sajnálnám ha nem olvashatnálak többé, rengeteg hasznos dolgot tudtam meg tőled baba-ügyben és sokat segített a hetkoznapokban. Csilla

      Törlés
  9. Szia,

    Erdekes engem nem nagyon talaltak/nak am meg.... :), csak a kozeliek, akik meg nem zavarnak. Lehet, h en nem vagyok eleg kedves :) Mindenesetre egy szinten Parizsban lako ismerosom egy ido utan direkt ugy rendezte be a lakasat, h lehetetlen volt fogadnia vendegeket.... :) (csak fotelek, megcsak kanape sem, stb.) Azert az is szomoru, h ehhez kellett folyamodnia.... :)

    NS

    VálaszTörlés
  10. Pont azon gondolkodtam, h azok a közeli ismerősök és jó barátok, akiknek bármikor odaadnám, annyira tapintatosak, h nem kérik... :))

    VálaszTörlés
  11. Mi családon (barátokon) belül szoktunk kölcsönadni egymásnak lakást, ha olyan van itt, akit ismerek (és szeretek és bízom benne), akkor még az sem zavar, ha nem vagyok itthon (bár ebben a házban még nem volt olyan, hogy nélkülünk kölcsönadtuk volna) - és imádom a jövős-menős vendégségeket is - de mivel A. nem különösebben, így kénytelen vagyok én is türtőztetni magam

    VálaszTörlés
  12. Martine, tudtam, h te első kategóriás vagy! :)

    VálaszTörlés
  13. Akkor az hogy lehet, hogy engem vendégül láttál Brüsszelben? Ráadásul magadtól ajánlottad fel. Ezek után még jobban értékelem a gesztust. :) Köszi! Írjál emailt!

    VálaszTörlés
  14. Az más, olvastuk egymás blogját és szimpi voltál! :)
    Email megy!

    VálaszTörlés