Minden második

Tizenakárhány év legendás szerelem és három cuki gyerek után megint szétment egy álompár. Legalábbis az én szememben ők azok voltak - kik, ha ők nem? Clarát még az egyetemről ismerem, akkor kezdődött a kapcsolatuk Freddel. Mivel nem magyarok, talán leírhatom a történetüket. Szóval Clara egy olyan szerencsés francia család sarja, hogy neki soha az életben nem kell dolgoznia, nem is fejezte be az egyetemet. Bár ebben az is közrejátszott, hogy akkor Fred Brüsszelben volt fogorvostan-hallgató, és Clara a szakdolgozat helyett inkább odaköltözött. A srác szimpi, okos, jóképű, és az a ritka típus a barátnőim pasijai közül, akivel magam is jókat tudok beszélgetni. Három fiuk született két év korkülönbséggel (ketten ikrek), sokszor költöztek, felújítottak, végül egy szuper párizsi lakásban kötöttek ki, lélegzetelállító kilátással többek a Sacré Coeur-re.

Az utóbbi öt-hat évben pár emailt váltottunk csak, mindketten el voltunk foglalva saját életünkkel (én főleg a teherbeesésemmel, ő meg elkezdett egy iskolát). Legutóbb három éve találkoztunk. De még akkor is úgy tűnt, hogy szuperul megvannak. Persze ki lát bele egy kapcsolatba. Mindenesetre az olyan külső szemlélő, mint én, csak egy hatalmas szimbiózisban élő párt látott - nem is tudom őket elképzelni külön-külön. Mondjuk így visszagondolva már talán értem, hogy miért kezdte el Clara azt a sulit és beugrott az is, hogy elmesélte: ördögfiókák a gyerekei egyenként is, na de hárman egyszerre, az maga a pokol (állítása szerint).

Na most engem az érdekel, hogy ha nekik - tökéletes adottságokkal, lehetőségekkel, szuper történettel - nem sikerült, akkor kiknek fog? Egyébként pedig nem durva válás lesz, hanem közös megegyezés, a gyerekek érdekeinek szem előtt tartása, a vagyon igazságos elosztása, Clara szinte vidáman írta mindezt. Úgy értettem, de ezt nem szó szerint írta így, hogy volt jó pár boldog évük, de hogy az élet talán tartogat még mindkettejük számára mást is.

Persze miért maradnának együtt, ha már a végét járja a kapcsolat - ismerek párt, akik együtt maradtak, de még előttünk is folyamatosan veszekednek. A gyerekeknek is jobb így, szokták mondani. Ugyanakkor pedig félelmetes a tendencia: válás, válás, válás. Opció: veszekedés, megcsalás, flört a kollégákkal, gyerekelhelyezési per. És két olyan ember, akik végig tiszteletben tartották egymást, nem emelték fel a hangjukat (legalábbis Clara soha nem mondta, hogy eddig fajultak volna a dolgok), akik erőfeszítéseket is tettek egymásért, még ők is pontot tesznek a kapcsolatuk végére. Ráadásul szinte boldogan.

Szerencsére maradtak még példaképeim, bennük bízom.