Nyúlánk kacsaféle (8. nap)

Ha megnézi az ember a kifüggesztett naptárunkat, látható, hogy ez a hónap nekünk a sakkról fog szólni. Ma délután Boni sakkversenyre megy, úgynevezett csapatbajnokságra. Ami azt jelenti, hogy négyen vannak egy csapatban, két gyerek, két felnőtt, és (gondolom) az ellenfél csapattagjaival játszott meccsek összesített pontjai alapján dől el, ki (melyik csapat) nyer. Azt hiszem egy óráig tart egy meccs, fejenként egyet játszik mindenki, és Boninak a sötétet sorsolták.

De addig is ideteszek egy zsenialis részletet a könyvemből. Szerintem nagyon találóan mutatja be, én pont ilyennek látom ezt a kutyafajtát, iszonyú cukik. Ha lenne kutyám, ilyen lenne. Kitaláljátok, milyen fajta?

“Már messze rohantak mind, amikor egyszer csak valami aprókat vakkantó lény - uk, uk! - vont barázdát a magas fűben; fickándozó ugrálása inkább halra emlékeztetett, semmint kutyára - holmi felszínen úszó delfinfélére; pofája keskenyebb s hosszabb volt, mint a vizsláé, s füle puhábban fityegett. A hátulja egészen halszerű: mintha farkuszályával paskolva haladt volna előre; vagy tán még inkább valami nyúlánk kacsafélének rémlett, melynek csupán hosszan elnyúló teste látható, úszóhártyás lábai a felszín alatt lapátoják a vizet.”