Zsebkönyv

A héten Magyarországon vagyok, egyedül. Egyetlen hátizsákkal jöttem, és egy olyan könyvet akartam hozni, ami az őszi kabátomnak a zsebében pont belefér, hogy ne kelljen a reptéren ki-bevenni a táskámból. Körülnéztem a könyvespolcomon, és kiválasztottam a legpraktikusabb, legkézhezállóbb és legvékonyabb könyvet, már nem is emlékszem, hogyan került hozzam. Rémlik, hogy nagyon régóta vár a sorára, hogy elolvassam.

Mint kiderült, arról szól, hogy egy terrorista eltérít egy repülőt! A reptérre menet kezdtem el, estére be is fejeztem. Nem mondom, hogy megnyugtató volt, Boninak nem is mondtam, ő már napokkal az út előtt elkezdett félni, hogy lezuhan a gépem és belehalok (!).

Egy színdarab amúgy, ami annak a vadászrepülő pilótájának a tárgyalását mutatja be, aki a parancsnak nem engedelmeskedve lelőtte az eltérített repülőt. 164-en haltak így meg, de ha a gép a terroristával együtt becsapódik a müncheni stadionba, ami a tulajdonképpeni cél volt, akkor hetvenezren halnak meg. Főszereplők tehát: a vádlott (a pilóta), az ügyész, a védőügyvéd és a bíró. A közönség pedig az esküdtszék szerepét játsza, és a végén szavaznak: elítélhetik vagy felmenthetik a pilótát, és ettől függően az egyik vagy másik befejezést olvassa fel a bíró, gondolom. A könyvben mindkettő szerepel.

Érdekes volt, de én nem tudtam volna szavazni, mert szerintem nem a jó tárgyaláson vettünk részt. Sztem azt az illetőt kellett volna bíróság elé állítani, aki nem üríttette ki a stadiont, és aki miatt (akinek a mulasztása miatt) a pilóta lőtt, lőni kényszerült, morális belső parancsának engedelmeskedve.