Francia tanévkezdés

Franciaországban egy 1905. évi törvény különválasztotta az állam és az egyház ügyeit, és rögzítette többek között, hogy az ország egyetlen vallást sem ismer el államvallásnak. Teljesen más itt a helyzet tehát, mint az Egyesült Királyságban, ahol az uralkodó egyben az egyház vezetője is, és nem látni (mint Mo-on például) nemzeti zászlót templomokban.

2004-ben betiltották a feltűnő vagy hivalkodó vallási jelképek viselését az iskolákban, azaz nem lehet (nagy) keresztet, kipát vagy iszlám kendőt hordani suliban, se tanárként, se diákként. Tehát ami Londonban mindennapos (pl. hidzsábos kalauz vonaton) az itt a teljesen elképzelhetetlen, mégpedig az előbb említett állam-egyház szétválasztása miatt (laïcité): az iskoláknak garantálniuk kell a vallási semlegességet.

Ez a törvény azóta is viták tárgya. Egyrész logikusan következik az 1905-ös törvényből, másrészt pedig mégiscsak fura, hogy amíg Iránban azért lázadnak a nők, hogy ne kelljen hordaniuk a fejkendőt, addig Fro-ban pont ellenkezőleg: azt szeretnék elérni, hogy hordhassák. Én is el szoktam azon gondolkodni, hogy ami működik a Angliában, az miért ne működhetne itt is? Ha nem zavar senkit az a fityula (és látszik tőle az arc)?

Idén a törvényhozók továbbmentek, és betiltották az iskolában az abaját is, ezt a hosszú muszlim (női?) ruhát, amit a fejkendőtől eltiltott lányok hordtak (annak helyettesítésére talán). Úgy érvelnek, hogy egy ilyen ruhadarab viselése nem semleges tett, hanem politikai aktus: aki hordja, az vagy kifejezésre szeretné juttatni felekezeti hovatartozását (ami az 1905-ös törvénnyel ütközik) vagy pedig rákényszerítették, azaz valószínűsíthetően fundamentalista iszlamisták tartják ellenőrzésük alatt, akik szerint a női idomoknak nem szabadna látszódniuk (ez pedig ellentétes a szabadság eszményével).

Én mindkét állítással egyet tudok érteni: azzal is, hogy ha egyszer vallássemleges országban élünk, ahol betlehemet sem szabad állítani közterületeken, akkor ne jelenjen meg az ember az iskolában beazonosíthatóan muszlimként, mert provokációnak hat. Egyetértek azzal is, hogy egy iskolában (vagy munkahelyen!) ne lehessen bármit felvenni, és azt is el tudom képzelni, hogy önszántából senki nem húz szívesen egy ilyen zsákot magára. Mindkét állítás árnyalható azonban: miért ne látszódhatna rajtam, hogy én a Koránt olvasom és Mohamed prófétában hiszek, és az is elképzelhető, hogy valaki egyszerűen csak szokásból vesz fel iszlám fejkendőt vagy abaját. Sőt, ha jól belegondol az ember, a kamaszok márkás cuccai (amikor ötször annyiért vesznek meg egy cipőt) szintén egy (ebben az esetben kapitalista) agymosás következményei.

A vita azonban messzire nyúlik, és úgy tűnik, tényleg nem csupán egy ruhadarabról van szó. Állítólag az iszlám nevében sokan kérdőjelezik meg a tananyagot (evolúció, Rousseau, Voltaire, szexuális felvilágosítás stb.). Barátnőm sulijában nagyon sok lány allergiás a klórra, amiről rendes orvosi igazolást is hoznak, amit (muszlim) orvosok állítanak ki nekik, hogy ne kelljen részt venniük a kötelező iskolai úszásoktatáson (és levetkőzniük fürdőruhára). Mindez teljesen szembemegy a francia ún. republikánus értékekkel, amelyek szerint az iskola kapujában a gyerekek levetik az otthonról hozott meggyőződéseiket, szokásaikat, nyelveiket (!) és mindegyikük egyforma oktatásban részesül. Boniról általában mindig az év közben derül ki, és teljesen véletlenül, hogy a másik nyelve a magyar; a francia közoktatásban ez egyszerűen nem releváns információ. Magánügy. És hányszor lepődtem meg, amikor magyarországi barátnőim családlátogatásról mesélnek! Hát itt ilyen nincs, egy tanár még kiváncsiságból sem kérdezhetné meg, hogy egy-egy gyerek otthon mit eszik, dolgozik-e az anyja, vagy van-e külön szobája.

Ugyanakkor ez a mostani tiltás nehéz helyzetbe hozza a tanárokat: el kell dönteniük, hogy mi számít abajának és mi nem. Tulajdonképpen kicsit hasonló szerepet szánnak nekik, mint Iránban a rendőröknek: hiába nem kérdés, hogy mi egy abaja és mi nem (rosszhiszeműnek kell lennie annak, aki az ellenkezőt állítja), ruhahosszt kell méricskélniük és fazont kell megítélniük, hogy igazolhassanak egy esetleges kizárást. És ha a muszlim lányok ezt a tiltást is megkerülik egy újabb kacabajkával (mint ahogy a 2004-es fejkendőjét), akkor mindig újabb és újabb szabályt kell majd hozni? Csak nehogy a francia törvényhozás a nevetségesség csapdájába sétáljon.

(A halal menüt viszont az iskolai menzák mind felajánlják a rendes helyett, alternatívaként, ami teljesen logikátlan, hiszen ez is tökéletesen jelzi a vallási hovatartozást.)

A baloldal egyébként megosztott, a tanárok többsége állítólag támogatja ezt az új törvényt. Megkérdeztem Z-től, hogy szerinte miért nem lehetne itt is egy olyan helyzetet teremteni, mint Angliában, válasza az volt: a franciák soha sem fogadnák el.

 „A szekularizáció előmozdítása (ellenséges környezetben). Ellenállni az identitások fitogtatásának a közoktatásban. Konferencia-vita, belépés ingyenes.”