2017. szeptember 19., kedd

Boni és a zöldségek

Ezt valahol nagyon elrontottuk, mert Boni a zöldségekkel pont ugyanolyan viszonyban áll, mint ahogy én azt a totálisan elkényeztetett finnyás kiskölykökről gondoltam: nem eszi meg őket! Sejtem is, hogy mi volt a baj: évekig, talán két évig is mindent pürésítettem neki, nem érdekelt, hogy nem akart darabosat enni. Talán ez volt a hiba, talán nem kellett volna.

Mert most ott tartunk, hogy kétnaponta még mindig készítek neki valamilyen pürét, amit sok sajttal és kenyérrel úgy-ahogy megeszik. Ez a rendes zöldségadagja. Általában répa, édesburgonya, póréhagyma, lencse, édeskömény, sütőtök stb. az alapjuk. De ha brokkoliból vagy a karfiolból készítem, akkor már trükközni kell, hogy ne nagyon érződjön az ízük. A céklát akkor utálta meg egy életre, amikor kétszer is céklapüré után lett beteg (teljesen véletlenül amúgy, semmi köze nem volt a céklához). Ezenkívül amit még megeszik, az a reszeltrépa-saláta vinaigrette öntettel és a krumplipüré.

Minden más zöldségre csak fintorog. Egyszer erőszakkal próbáltam vele lenyeletni egy kanál zöldbabot (hogy legalább kóstolja meg!) – majdnem kihányta. Életében nem kóstolt még szerintem uborkát, kukoricát vagy paprikát de kijelentette, hogy azt ő nem szereti. Paradicsomot már evett, volt, hogy ízlett is neki, de köszöni, ő nem kér belőle. A petrezselymet mindenhonnan kihalássza és a tányér szélére tolja. Komolyan, rossz nézni, annyira válogatós. Hiába megyünk a piacra együtt, hiába ajánlom föl neki, hogy válasszon ő zöldséget a kedvére, megfőzzük együtt – nem érdekli. A menzáról már kaptunk kézen-közön olyan híreket, hogy a gyerek egy szelet kenyeret evett csak. Sőt, amikor felolvasom neki este a másnapi menüt, már sorolja is, hogy mit nem fog kérni – tulajdonképpen csak a húst, a sajtot, a rizst meg a tésztát eszi meg önszántából. Ja, és majdnem elfelejtettem! az édességet.

Szóval ezt elcsesztük, de megmondom őszintén, nem csinálunk belőle nagy ügyet, több okból. Először is, a gyümölcsöket szereti, így a napi rost- és vitaminadagja azért megvan. Másodszor, én ugyanilyen voltam, sőt, talán rosszabb, én szinte semmit nem ettem meg. Még emlékszem is, hogy mennyire szörnyű volt, amikor tukmáltak, tömtek, prédikáltak, meg amikor fél délutánokat ültem az ebéd felett, mert nem állhattam föl, amíg be nem fejezem. Lehet, hogy már én is ilyen elkényeztetett voltam? A családi legendáriumban szerepel egy unokatesó, akinek még a húslevest is meg kellett cukrozni, hogy megegye... (ma teljesen normális nő).

Aztán meg próbálom szem elől tartani, hogy az evés elsősorban élvezet, nem pedig nyűglődés. Nehogy úgy üljön le az asztalhoz, hogy már előre attól fél, mit fogok vele lenyeletni vagy hogy megint veszekedni fogunk vele. Ami sajnos előfordul, mert kötélből kellene lennie az idegeinknek, amikor kóstolás nélkül utasít el valamit vagy amikor kiköpködi a kaját... mert őszintén mondom, nem fözök én rosszul!

Úgyhogy most nincs más tennivalónk, mint várni, hogy lecsengjen ez a korszak. A jelszónk: nem harap a spenót!

18 megjegyzés:

  1. Én is válogatós gyerek voltam és ha nem is kellett az étel fölött ülnöm órákig, de azért mosták a fejem miatta rendesen és mindenféle étvágygerjesztőt kaptam, hogy egyek. Kár volt mert túl jól sikerült... Pont ezért nálunk, aki nem eszik, az nem eszik és még egy gyerek sem halt éhen a családban. A zöldségeket az oviban szerettették meg velük főleg úgy, hogy amit csak lehet nyersen ettek, pont ezért a karfiolt is sokkal szívesebben megeszik nyersen mint főzve/rántva a kisebbek. Próbálkozz különféle mártogatóssal ha a mártást szereti Boni, dughat abba nyers cukkinit és répát, uborkát, karalábot, sőt káposztát is:) De ha most nem eszi meg, majd megeszi 10 éves kora után, akkorra megjön az étvágya tutira:) Ne hinném, hogy bármit is elrontottál húsevő és kész:)

    VálaszTörlés
  2. Őrület, mekkora húsevő, pedig mi magunk nem vagyok azok. Mióta hazajöttünk Bp-ről, már háromszor csináltam marhapörköltet (imádta a mamámét), pedig annakelőtte SOHA. Még tarhonyát is hoztam direkt :))

    Úgy gondoltam az elrontottukat, hogy azért basszus MEGKÓSTOLHATNÁ legalább, meg ne fintorogjon, ilyenek. Az a sok éhező gyerek a világon :(((

    (Mesélő, kérhetek a blogodhoz meghívót? Ha lehet :))

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. (közben eszembe jutott, h ahhoz kell e-mail-cím is :))) tamkosk@gmail.com)

      Törlés
  3. Az én 18 hónaposom jelenleg fényevő:(

    VálaszTörlés
  4. ah, nekem is az a halálom, amikor a gyerekem nem kóstolja meg, de ő valahonnan tudja, hogy azt a zöldséget nem szereti... nagyon itkán enged a nyomásnak és megkóstolja, volt már olyan zöldségféle, amit azóta szeret :O van olyan étel is, amit azért nem evett meg, amikor először csináltam otthon, mert a suliban nem finom...

    a saját tapasztalatom pedig az, hogy van olyan zöldség, amit totál nem szerettem gyerekkoromban (pl. spenót, zöldbab), de felnőttként szívesen megeszem :) változhat még Boni ízlése is bőven ;)

    VálaszTörlés
  5. Enyém gyümölcsöt sem eszik, de amíg egyáltalán valamit megeszik (hús, rízs, túrósrétes) és iszik addig EZEN annyira nem aggódom.
    A tesóm gyerekeinél voltak évek mikor csak kakaón és pudingon éltek. 10 éves korban kezdenek normálisan enni.
    Szerintem mi se nagyon ettünk anno csak nem kaptunk helyette pudingot meg túró rudit.

    VálaszTörlés
  6. De állítólag ki kell rakni többféle csipegetnivalót és akkor azokból esetleg eszeget (gyümölcsök, zöldségek, aszalt gyümölcsök, sajt). Én már próbáltam de csak az aszaltszilvát ette meg és még kért de nem akartam azzal tömni nehogy hascsikarás legyen a vége.

    VálaszTörlés
  7. Én sem azért fogom a fejem, hogy mert esetleg éhen hal (tök sokat eszik amúgy). Engem az zavar, hogy olyan magától értetődőnek veszi a finom, bio és szezonális, jól megkomponált (szénhidrát, fehérje, tejtermék, rost nyersen és főzve) házi kosztot, ami közül ő nagy kegyesen SZELEKTÁL. Ezt nem veszi be a gyomrom! :))

    És igen, mellesleg rémes ez az édességdömping: édesség reggelire, tízóraira, uzsira, desszertként! (itt ez elkerülhetetlen, iszonyú édesen esznek a franciák)

    VálaszTörlés
  8. ez alkati is meg a korával is együtt jár - előbb-utóbb fog enni. nálunk is volt olyan korszak, úgy Á. 3 éves kora körül, hogy a savanyú uborkán és a rántott húson kívül semmit nem evett meg - azokból is csak épphogy. aztán kinőtte :)

    VálaszTörlés
  9. Nekem segített elfogadni ezt a dolgot, hogy olvastam, a gyerekek ízlelőbimbója más, és az édesre sokkal jobban vágynak, később változni fog. Természetesen én is turkáltam a levesben és anyu a zellerre és karalábéra is azt mondta, hogy krumpli, de én láttam, hogy ERES :D És rengeteg édességet ettem úgy kamaszkoromig. Most meg kb elhánynám magam egy tábla Milka csoki láttán is! :D És eszem zöldségeket.
    Tegnap kezdtük a bölcsi beszoktatást, gondozónők is vicceskedve mondták, hogy jaj, de finom az ebéd. Hát céklafőzelék, kiváncsi is voltam, vajon Roli megeszi-e, de úgy ette, mint aki napok óta nem... Itthon ha ilyet eléteszek, tuti a képembe röhög. Míg pici volt és az Avent párológéppel csináltam neki a kajákat, mindent megevett és nyugodt vagyok, hogy legalább akkor kapott valami értékesebbet is. Amúgy itthon a tartalmas levesek nagyon bejönnek neki, anyuka meg örül, hogy legalább lecsúszik vele sok minden :)) Meg a szaftos főételek... És persze húst hússal :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Pont ezzel nyugtatom magam! Az ízlelés változik az életkorral, egy kisgyereknek jóval több kalóriára van szüksége.
      Nálunk az uborka megy ipari mennyiségben, a paprika is ok, a répával és gombával együtt, de ilyenekkel hogy cékla, brokkoli, karalábé, zöldhagyma, cukkini, stb már nem is próbálkozok. A paradicsom pl csak az egyiknek fekszik ha paradicsomos tésztára kerül (koktélparadicsomok félbevágva vajon kicsit megpárolva).
      Ezenkívül gyümölcs minden mennyiségben és szénhidrát (tészta magában, kenyér vaj nélkül...) és valamennyi hús.

      Törlés
  10. Megértelek, nálunk ugyanez: semmmmmmilyen zöldséget nem eszik meg! De Apukám megnyugtatott, hogy ő és a bátyja lekváros kenyéren nőttek fel (senki nem abajgatta őket emiatt), és mindkét pasi 60-on felüli, normál (majdnem sovány), egészséges mindenevő! És ez olyan megnyugtató! 😃
    És azt olvastam, sok evés-zavar a piszkálódás miatt alakul ki. Na ezt el is hiszem!
    Plusz a doktornénink mindig azt mondja: amíg jól néz ki, addig eleget eszik.

    VálaszTörlés
  11. Sőt, szerintem az ízlés kicsit tanulás dolga is. Én pl. utáltam a keserű dolgokat, ma már tök szívesen eszem rukkolát vagy endíviát. Pedig emlékszem, amikor először megkóstoltam, nem hittem el, hogy ezt valaki tényleg megeszi :)

    VálaszTörlés
  12. Hát hozzánk képest szuperül álltok.:)
    Én még ilyen praktikákat sem vetettem be.Lusta disznó voltam.
    Kivártam.
    Végül a lányom kedvence a spenót lett 6 éves korára.
    A fiam egyenlőre semmi zöldséget nem eszik sehogy.
    Nyersen viszont egyik sem vesz a szájába zöldséget.Soha...
    Még várok.:D

    VálaszTörlés
  13. Nem rontottál el semmit, hidd el! a gyerekek ilyenek : nálunk a négynek négyféle dolog izlik, pedig mindenkinek én főzök :-) van aki a húst eszi szivesen, van akinek még a legapróbb húscafatot is ki kell halászni a tányérjából! és van akinek a tészta a kedvence... de ez nem azt jelenti, hogy 4-5 félét főzök, aki a húst szereti azt eszi, aki meg nem az kiszedi. Ennyi. Szerintem ha nincs nyomás rajta, hogy meg kell enni, majd kiváncsi lesz és ha látja, hogy ti eszitek, akkor majd előbb-utóbb kér belőle. És eszik azért zőldséget - szerintem jól álltok!

    VálaszTörlés
  14. Ebben vannak erdekes dolgok: https://www.theguardian.com/lifeandstyle/wordofmouth/2013/jan/29/changing-tastes-food-and-aging

    pl: Babies' tastebuds are configured in line with their craving for fat and sugar-packed milk. "They need more calories in relation to their body weight than at any other time in a person's life," says Mohammed Moghadasian, a professor of human nutritional sciences. Salty and sour flavours, therefore, aren't on their radars yet, and bitter foods are rejected as potential poisons.

    Vagy: "There's a phenomenon in nutrition we call programming," says Moghadasian, "which is a nervous-system issue to do with how we perceive food. If you get used to specific types of food or drink when young, then your brain will be programmed to accept the flavours, colours and other features of these foods." But with age, the brain's capacity to be trained and retain information becomes less efficient. If immigrants are over 35 or 40, he says, they will usually stick to their traditional cuisine, whereas children will adapt to the local food.

    VálaszTörlés
  15. Csak random beleolvastam regebbi bejegyzeseidbe. Gondoltam ezt bemasolom ide, tuti nem emlekszel mar ra.
    http://altatnietetni.blogspot.co.uk/2012/12/noi-hobbi.html

    VálaszTörlés