2017. február 28., kedd

Vermet ástam a férjemnek. Na ki esett bele?

Amikor nálunk eltűnik valami, akkor a következő forgatókönyvet játszuk el rendszeresen: Z. (mert általában az ő kulcsa/szemüvege/stb. tűnik el) kétségbeesve közli, hogy segítsek neki megtalálni a céltárgyat. Én ingerülten és foghegyről válaszolok, hogy nincs időm, és különben is, keresse jobban. Z. egykedvűen és lomhán benéz pár fiókba, benyit pár helyiségbe, siránkozik, hogy nincs meg, segítsek. Ha még este sem kerül elő a dolog, akkor 1) a férjem kijelenti, hogy ez már soha többet nem lesz meg, mert biztos Boni dugta el valahová, emlékezzek csak a telefonra és a babaőrre (tény, hogy a babaőr csak költözködéskor került elő, a két vezetékes telefon helyett pedig újat kellett vennünk) és 2) én pedig tisztára felvillanyozódom, hogy micsoda izgi feladat, meg kell találni egy tárgyat, de úgy, hogy lövésünk sincs, hol lehet a lakásban!

Ekkortól teljes egyetértésben keressük azt a valamit. Átbeszéljük, hogy ki hol látta utoljára, melyek a lehetséges helyek, hol vannak Boni titkos fiókjai. Eljátszuk, hogy ki mit csinált a rejtélyes eltűnés után. Aztán, mivel látjuk, hogy így nem megy, felosztjuk a helyszíneket: én keresem a fürdőszobában, a férjem a szobákban. Másodszorra is benézünk oda, ahová az első körben csak ímmel-ámmal kukkantottunk be. Aztán elkerülhetetlenüln bekövetkezik, hogy valamelyikünk gumikesztűben és fintorogva átválogatja a szemetes tartalmát. Rendszerint a folyamat valamelyik pontján az elveszett cuccot megtaláljuk vagy magától előkerül, és azt is kijelenthetem, hogy az esetek nagyon nagy százalékában nem Boni a ludas.

Most a vakáció alatt a férjem iPadja tűnt el. Szőrén-szálán! Eljutottunk a legutolsó fázisig, és egyszerűen fogalmunk sem volt, hol keressük tovább. Anne-ék kétszintes házában voltunk, és csak a felső szint (konyha-nappali) jöhetett szóba, mert Bonit egyedül nem engedtük le a lépcsőn a szobákba, de ennek ellenére én lent is kerestem, nem bízom én meg a férjemben! Egy szellős, minimalistán berendezett házról van szó, alig volt hol keresgélni. A végén kínunkban már olyan helyeken is néztük, ahová egy iPad be sem fér. Hűtő, konyhaszekrények, könyvespolc, játéktartók... minden sorra került. Őrület!

Leültünk a konyhába, és az én örök optimista férjem újra kijelentette, hogy szerinte ez már soha nem lesz meg. Én derűsebb voltam, szerintem ha Anne-ék költözködnek, akkor biztosan elő fog kerülni, évek, évtizedek múlva. Újra meginterjúvoltuk Bonit, aki nagy zsiványan csak annyit mondott arra a kérdésre, hogy hová tette a táblagépet: Valahova! Mais je ne l'ai pas mis à la poubelle! (De nem dobtam ki a kukába!)

Ekkor gyulladt ki az isteni szikra az agyamban: minden eltűnt dolgot ott kell keresni, ahol a legutoljára láttuk. Az iPad legutolsó ismert tartózkodási helye a fotel karfája mellett volt. És ha nem is tűnt el? – világosodtam meg. Odamentem a fotelhoz, jól beletúrtam jobbról-balról a karfa és az ülőrész közé... semmi. Még egszer elvégeztem ugyanezt a műveletet, és... hopp! Hangot hallottam, egy csattanást, amely leginkább arra hasonlított, amikor egy iPad a földre esik (van benne tapasztalatom..), és hátul tényleg leesett a férjem iPadja.

Hát mit mondjak, jó mérges lettem. Másfél órát töltöttünk a keresésével, és mint kiderült, el sem veszett! Kicsit ezért föl akartam bosszantani a férjemet, aki a konyhában az iPhone-ján épp olyan alkalmazásokat nézegetett, amivel lokalizálni lehetett volna a táblagépet. Leültem mellé az iPadjával, mondanom sem kell, észre sem vette. Kuncogva írtam neki egy üzenetet: Hahó, én vagyok az eltűnt iPad! 

Azt a boldog mosolyt, ami Z. arcára kiült! Ide nézz, lehet, hogy sikerülni fog – fordult felém, de sajna én majd felrobbantam a röhögéstől. Még öt üzit küldtem el neki a beszorult és beékelődött iPad nevében, mire rájött, hogy arról írok épp. Ezután persze szerette volna tudni, hol volt, én pedig, szintén a bosszantási hadművelet részeként, nem árultam el neki. Csak annyit mondtam, hogy tuti nem Boni a hibás, hanem saját maga. És ha szeretne nem kiváncsiságban elhalálozni, sürgősen ajánljon fel valamit nekem az iPad keresésével töltött elmúlt másfél óra kompenzálásaként – fejeztem be a mondandómat sátáni kacajjal kísérve.

És tudjátok mit mondott? Ahelyett, hogy könyörgött volna, hogy áruljam el (=ahogy én tettem volna), azt állította, hogy nem is érdekli, majd fapofával tette a dolgát. Még NEKEM kellett rimánkodnom neki, hogy elmondhassam! Napokig! Majd megevett a fene (és a közléskényszer).

10 megjegyzés:

  1. :D nálunk is eltűnik minden és hasonlóan játszódik le a keresőjelenet, de ha valamelyik apple cucc tűnik el, akkor van a legegyszerűbb dolgunk: https://support.apple.com/explore/find-my-iphone-ipad-mac-watch pl lehet hangot kiadatni még a lenémított telefonnal is. bárcsak minden kulcson, körömollón, bornyitón, telefontöltőn, pendriveon lenne ilyen lehetőség!

    VálaszTörlés
  2. Wooow,koszonom!!! :)) megprobaltam konfiguralni, de nekem azt irja ki h kell internet-csatlakozas ahhoz, h lokalizalni tudja. Elbenaztam vagy tenyleg igy van? (Mondjuk logikus lenne) az a baj, h a ferjem gyakran repulogep-uzemmodba teszi.

    VálaszTörlés
  3. Múlt héten eltűnt M. pénztárcája, napokig kerestük (mintha rólunk írtad volna a posztot), letiltatott és újrarendelt két bankkártyát, és már előre gyászolva számolgatta, hogy hány szabadnapja fog rámenni az összes irata lecserélésére (természetesen MINDENÜNKET egy helyre pakoljuk, mert hülyék vagyunk, azért). Tegnapelőtt Aput lehurcolta Kissmajom az M. dolgozószobájába, mert ott van a lego-központ, Apu lehajolt megigazítani az egy kicsit felgyűrődött szőnyeget, és természetesen előszedte alóla a kincset. Csak ennyit akartam mondani.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. én is jártam hasonló cipőben, és a tapasztalat azt mondatja, hogy elég a bankkártyát felfüggesztetni, úgy bármikor visszakapcsolható a rendszerbe.

      Törlés
    2. Igen, csak egyik céges benzinkártya volt, azzal nem lehetett mást tenni, a privát meg... az a kva bankunk nem enged limitmódosítást netes felületen, csak telefonon. És amint kiderült, ha felhívod őket, és elhangzik az "eltűnt" szó a kártya kapcsán, akkor őket plusz infók már nem érdeklik (pl. az se, hogy havi minimum egyszer eltűnik, mert itt-ott felejtjük, vagy elpakolja a gyerek), a belső szabályzatuk szerint kötelesek bevonni... Szóval hátha valaki itt is hasznát veszi az infónak: vigyázat a szavakkal... :)

      Törlés
    3. Sajnos muszáj azonnal drasztikusan intézkedni, nem egy kedves ügyfél próbált már perelni, amiért megfogyatkozott a számlán a pénze az eltűnt bankártyája miatt.

      Törlés
  4. vicces lehetett, ahogy mellőle írtál :D

    VálaszTörlés
  5. A minap rápisszegtem anyukámra, hogy szerintem csörög a telefonom a szobában, mintha azt hallanám. Nem értettem miért kell ezen ennyire nevetni. Be is rohantam megnézni a mobilomat. Amit aztán a kezemben találtam meg, mivel azon hívtam fel anyát...

    Rain

    VálaszTörlés