2016. december 19., hétfő

Perfekció

Hónapok óta nem vágtam le Boni körmét. Nincs rá szükség, lerágja. Volt egy tippem, hogy mit fog mondani a gyerekorvos: azt, hogy ne ragasszuk a gyerekre a saját, betegségekkel és balesetekkel kapcsolatos félelmeinket. Már foglamaztam is magamban a védőbeszédet, de érdekes módon, nem ezt mondta. Az volt a véleménye, hogy talán túlságosan is arra törekszünk, hogy mindent tökéletesen csináljunk, és esetleg ettől szorong.

Még mindig nem vagyok meggyőződve arról, hogy tényleg emiatt rágja-e a körmét, és hogy valóban szorong-e, de azért szöget ütött a fejemben a gondolat. Bizonyos dolgokban tudunk lazák lenni: nem ragaszkodunk szigorúan ahhoz, hogy mindig ugyanakkor feküdjön le, hogy elpakoljon maga után, hogy ne koszolja össze a ruháját, hogy mindennap legyen friss levegőn. Vannak azoban olyan dolgok, amelyekhez – főleg én – görcsösen ragaszkodom, amiket nem tudok elengedni (ahogy szokták mondani).

Először is mindjárt itt van a nyelv. Még mindig teljesen természetellenes módon csak magyarul beszélek Bonihoz. Tök mérges vagyok magamra, ha a nagy sietségben franciául jön a számra valami. Boni az esetek nagy részében franciául szól hozzám, én viszont a kérdéseit mindig átfogalmazom és elismétlem magyarul, majd magyarul válaszolok – őrület! Türelmesen, következetesen, szinte erőn felül a magyart használom. Pedig vele szemben nincsenek se elvárásaim, se illúzióim; inkább én magam nem szeretnék majd visszatekinteni erre az időszakra úgy, hogy esetleg azt mondjam magamnak: többet is tehettem volna.

Aztán az étkezés. Iszonyúan odafigyelek, hogy mit és mikor eszik. Szinte mindig hazahozom az oviból ebédre, hogy friss és bio házi kosztot egyen. Ügyelek arra, hogy fehérjét és rostokat mindenképpen tartalmazzon egy-egy ebéd vagy vacsora, hogy változatos legyen és hogy a lehető legkevesebb előre elkészített/feldolgozott kaját egyen. A zöldségeket szinte mindig pürésítem, az almát megsütöm, a nassolás tilos, és ott ülök mellette akár fél órákat is, amíg megeszi a nyers gyümölcsöt. Mégsem megyek el a végletekig szerintem: van nálunk csoki is, süti is, de csak mértékkel. Van viszont veszekedés, amikor nem akar főzeléket enni, zsarolás is (ha nem eszed meg, nincs csoki), és mondanom sem kell, rengeteg időt töltök a konyhában, meg a lakás és az ovi között ingázva, amikor hazahozom arra a 2 órára (és persze ennyi idővel többet dolgozom éjszaka, bepótolván a kieső időt).

Küzdelmet folytatok a giccses, igénytelen és gagyi vizuális elemek ellen is. Célom, hogy amíg csak lehet, Boni ne találkozzon béna könyvvel, görény illusztrációkkal, primitív tartalmakkal. Nem adom neki oda a rokonoktól kapott ronda kifestőt, a hupilila műanyagy, villogó, sípoló vonatpályát. A lehető legtovább szeretném húzni azt az időt, amíg szép és jó minőségű játékokkal játszik és ízlésesen öltöztethetem. Ugyanakkor nem megyek bele szélmalomharca sem: tudom, hogy eljön majd az idő, amikor a szemetet nézi és hallgatja majd az iPadján – egyelőre iPadja sincs és remélhetőleg nem is lesz egy ideig.

Végül pedig: a karácsony. Sem nekem, sem a húgomnak nincsenek szép karácsonyi emlékeink, és mindig is azzal nyugtattuk egymást, hogy majd mi megrendezzük a Tökéletes Karácsonyt a gyerekeinknek. Ez az igény lassan nyomássá nehezedik rám: te jó ég, most jön az első olyan karácsony, amelyről valószínűleg már emlékei is lesznek, én meg még mindig nem tudom, hogy miképpen csináljuk az egészet. Kell ugye mese meg varázslat, de annyira teletömték a fejét az oviban a Télapóval, hogy teljesen felesleges most még az angyalkákkal bepróbálkoznom. Kellene valami francia és valami magyar, teremtsünk hagyományt, de vigyünk is át valami régit a saját családunkból. Ugyanakkor még mindig nem szóltam egy szót sem Jézus születéséről, a lényegről, ugye. Ráadásul annyira de annyira be van zsongva, hogy jön a Tépapó, hogy leszerveztem egy telefonbeszélgetést is az öreggel (a sógorom lesz a Télapó) – én, amikor egyáltalán nem is tetszik ez a sztori!

Azt hiszem, inkább nekem kellene rágnom a körmömet...

45 megjegyzés:

  1. Nem rég hallottam róla, hogy a "körömrágósoknak" berögzült szopóreflexe van és ezért képtelenek rá, hogy leszokjanak róla,állítólag erről úgy is meg tudsz győződni, hogy ha félig nyitott szájjal itatod a gyereket vagy akit vizsgálsz és közben lesed a száját, akinek nincs ilyen rögzült szopóreflexe, annak a nyelve lent van, akinek igen, annak veszettül mozog kortyolás közben a szájában, vagy ha becsukott szájjal megérinted a felső ajka fölött egy ponton az orra alatt, akkor nem bírja ki, hogy nem nyalja meg az ajkait, vagy ne mozgassa meg, dörzsölje össze:) Ez azért érdekes, mert ha így van, van egy torna amivel le lehet erről szokni, meg sok más csecsemőkorban rögzült reflexről. Egyébként én még nem hallottam körömrágós kétévesről és nem hinném, hogy Boni attól szorong, hogy figyelsz rá:)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Milyen torna? Ide vele! Én még mindig rágom a körmöm és képtelen vagyok leszokni.

      Törlés
    2. Rákérdezek, de ehhez kell egy hozzáértő felmérése és ő adja a gyakorlatsort, nálunk az óvónénik voltak most ilyen tanfolyamon. Az ilyen rögzült reflexek pl a fogóreflex rögzülése, okozhat mindenféle későbbi problémát pl a rossz ceruzafogást, de szóba jött a diszesség is meg hasonlók, nagyon érdekes.

      Törlés
  2. A kislányaim két évesek voltak, amikor az egyikük egyik napról a másikra nem kérte a cumiját. Abban az időben még mániákusan utánozták egymást (pl ha az egyik befejezte az evést, a másik is tette le a kanalát, függetlenül attól, hogy jóllakott e vagy sem és így tovább), így a másikuk is rögtön elutasította a cumit. Réka (az utánzó) 2 hónapig rágta a körmét, egyértelműen a cumi hiánya miatt. Annyira sajnáltam szegényt, könyörögtem, hogy cumizzon! De nem engedett, én meg rosszul voltam, ahányszor ránéztem, hogy a koszos keze már megint a szájában van. Végül nem bírtam tovább és vettem körömrágás elleni lakkot. Soha többet nem rágta a körmét. Nem tudom, hogy jó volt-e ez a megoldás, vagy hagynom kellett volna? Igaz, most 7 éves és tökéletesen kiegyensúlyozott :-)

    VálaszTörlés
  3. Van más okod is arra,hogy azt gondold,szorong?

    VálaszTörlés
  4. De Bonikám soha nem cumizott és most kezdte 3 éves kor körül ezt a körömrágást. Borzasztoan bosszantó, mert így minden szart el fog kapni, egész nap a szájában van a keze. Ijesztő. Lehet h kipróbáljuk ezt a körömlakkot, bár a doki nem javasolta. Gőzöm nincs, mit lehetne tenni, mert még egy felnőtt sem bírja csak úgy abbahagyni, nekünk is vannak mindenféle tikkjeink.

    Kecs: hát az ember ilyenkor baromira elbizonytalanodik. Az a kérdés, hogy vajon kiérez-e egy gyerek olyan dolgokat, amit nem közvetlenül neki címzünk, azaz a veszekedéseket, az aggodalmaskodást, a tökéletességre törekvést miatti stresszt. Ha igen, akkor simán lehet, h emiatt szorong, de az os lehet, h az ovi. Kb akkortól rágja, ha jól emlékszem, bár neház belőni. És tudom, h nem kell, h megtévesszen, h szereti az ovit és szívesen jár oda. Lehet h a sok elvárástól rágja a körmét, nem tudom.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A gyerek mindent érez és mindenre reagál is. Baj,hogy gyakran nehéz olvasni a jeleket. Különösen az ilyen kicsiknél, akik még nehezen fogalmazzák meg, mi is a rossz nekik. És sajnos régi bölcsesség,hogy a gyerek mindig tünethordozó,nem nála van a probléma. Azért kérdem, hogy van-e más is a körömrágáson kívül. Mert ha csak ez van, akkor lehet,hogy nem olyan nagy dolog és nem érdemes rágódni rajta, de jófejség,amit csinálsz, hogy próbálod meglátni, mi lehet, ami öntudatlanul is tőled jön és nehéz lehet neki. De simán lehet, hogy semmi.

      Törlés
    2. Mi másra gondolsz?

      Az a baj, hogy valahogy meg kellene szüntetni, mert félek a fertőzéstől. És akkor az okokat kellene felderíteni, de mi lehet az? Nyilván saját magunkat nem fogjuk tudni megváltoztatni, de bizonyos dolgokon talán tudunk módosítani. Mert mi van, ha csak úgy magától nem fogja tudni abbahagyni? (lásd Kriszti kommentjét, aki 25 éve rágja a körmét).

      Törlés
    3. Sokféle tünet lehet még, alvásgondok, gyűjtögetés, nehezebben tudod magárahagyni, egyáltalán bármilyen viselkedésváltozás. Nekem abból, amit leírsz az étkezés tűnik a legvalószínűbb problémaforrásnak, egyrészt kiszakítod az oviból, valamit nem szabad neki, amit a többieknek igen, érzi, hogy valamiképpen te veszélyesnek ítéled azt. Valószínű sarkított amit írsz, de egyértelmű konfliktus van köztetek az evés körül, ráadásul még azzal is terhelve, hogy a mama áldozatot hoz, amit ő nem értékel eléggé.
      De ez csak spekuláció, simán tévedhetek.

      Törlés
    4. Gyűjtögetés :)))) (?)

      Nem, asszem más nincs. Érdekes, hogy az étkezést mondod. Lehet, h érdemes lenne lazulnom egy kicsit, bár őszintén megmondom, nem szívesen nézném, hogy ennyi idősen tésztát, kenyeret meg csokit eszik folyamatosan - és ha nem avatkozom bele, ezt enné. De figyelek ám arra, hogy élvezet is legyen az evés, amit nem szertet, azt nem kell megennie (viszont megkóstolni igen). De tény, hogy control freak vagyok.

      Oviból elhozni: ezen is változtatni fogunk, mert a cél az, hogy 2-3 napot ott egyen a gyerek. Csak így az elején hozom haza, amíg kicsi meg amíg folyamatosan beteg, meg én is megtehettem a munkám miatt. Amikor értemegyek 11:35-re mindig úgy sajnálom azokat a gyerekeket, akikért nem mennek a szülei, és az asztalra borulva várják, h felsorakoztassák őket, fölöltözzenek és átvonuljanak a szomszédos épületbe. Ott kabát le, ismeretlen gondozónők szedik ki neki a kaját, gondolom ricsaj van, majd vissza az oviba... annyira örültem neki, hogy Bonikámnak nem kell ezt végigcsinálnia.

      Na tessék, mentegetem magam :) pedig tudom, hogy nem azért írtad, hogy védjem magam. :))

      Törlés
    5. Az evés azért fontos, mert ott ki tudja fejezni az akaratát. Nyilván a ruházkodásban is, de a szép ruhát könnyebb elengedni egy szülőnek, mint az evést. Nem véletlen, hogy kislányoknál az evészavar a tipikus szorongáslevezető.


      A gyűjtögetés meg elég gyakori szorongó gyereknél ( kényszer tkp. ) és itt most nem a mázsaszám hazahordott kavicsokra gondolok, hanem olyan dolgokra, amiket fél kidobni.

      Törlés
    6. Én magam is evészavaros voltam egyébként kb. 16 és 20 éves korom között. Azóta olyan elégedetten gondolok saját magamra evésügyileg :)) az az érzésem, hogy ha VALAMIT, akkor EZT legalább már jól csinálom :-DD

      Törlés
    7. Hmm... Abból, amiket te magad választottál ki, mint lehetséges probléma, számomra az evés az, ami a leginkább szorongáskeltőnek tűnik, még mindig. Sok szabály, sok muszáj, sok így helyes de úgy nem. Legalábbis az öt mondat (vagyis praktikusan nulla információ, inkább csak benyomás alapján), amit erről írsz, nekem ez jön le.
      Ha te magad választanál, melyik lenne a felsorolásból az, amit okolnál? És melyikben tudnál lazítani? Melyik az, amiben te és a férjed a leginkább nem értetek egyet, és miért?
      (Hatalmas grat. , hogy kijottél az evészavarból, az nehéz, nagyon nehéz.)

      Törlés
    8. Igen, lehet h az etkezes az, igazad van. Bar nem ugy valasztottam ki ezeket a problemakat, mint szorongaskelto tenyezoket, hanem inkabb mint olyan teruleteket, mint amibol nem tudok engedni. Lehet h ha szorong (ha szorong) es miattunk, akkor inkabb tenyleg a felelmeink miatt.

      De lehet h nem art lazulni kajaugyben. Csak azt nem tudom, hogyan. Mibol adjak alabb? Hm, hm, nem konnyu, mert mi is pont ezen elvek szerint eszunk (valtozatossag, sok zoldseg, fix idopont, egyutt a csalad) de az ovis menza mindenkeppen be fog jonni a kepbe, az is igaz.

      Törlés
    9. Szerintem az épp elég lazítás , ha az oviban is ehet. Abból amit leírsz, nem az tűnik gondnak, hogy mit eszik, hanem hogy hogyan eszik. Egyszerűen az az érzésem, hogy szigorú felügyelet alatt zajlik az étkezés, valami, amit azért csinálok mert kell, nem azért, mert élvezem.

      Törlés
    10. Igen, sziguru felugyelet alatt, ez igez. De olyat fozok neki, amit szetet, teszta pl. szinte mindig van, ahhoz jon valami fozelek, nyers gyumolcs es desszert. Neha hus vagy tojas, ezeket szereti is. De pl nincs olyan, hogy kinyittat velem valamit es utana egy kanallal sem eszik belole - igaz, hogy ilyenkor szigoru vagyok, es ha mar kerte, egyen is belole. Lehet amugy, h mi alapbol szigoruak vagyunk :))

      Törlés
    11. Ami nem hiba, sőt ( mondom irigykedve en a következetlen és túlzottan engedékeny). Talán csak jó, ha tudsz arra gondolni, hogy egy felnőtt sem eszi meg mindig még a kedvencét sem. Mert épp nem ahhoz van kedve, előfordul.... Nem baj, ha néha éhes marad, nehány órát gond nélkül kibír. Aztán majd megeszi, amit kap, mert éhes. Nem érdemes lekenyerezni csokival vagy más jó falattal, mert az felértékeli a csokit, ennivalóból valami fontos dologgá válik, amit meg tudok szerezni, ha ugy csinálok, ahogy anya akarja. Nem azért eszem, mert éhes vagyok és jólesik, hanem hogy jutalmat kapjak érte.

      Törlés
    12. Ezzel nalunk ket baj van: 1) gyakran igeni is izlik neki az, amit eloszor meg sem akart kostolni. Mashogy nem tudom ravenni, h egyen belole. 2) egyetertek, h nem hal ehen egy gyerek, ha nem eszik ebedre semmit. Csak az a baj, hogy akkor uzsonnara kepes 600 csokis kekeszet megenni, igy potolvan a kieso kaloriakat. Igy ez nalunk nem valt be, hogy nem eszik semmit foetkezesnek.

      De nekem az az erzesem, h egy gyereknek rengeteg mindent kell azert csinalnia, mert a szulo ugy akarja. Oltozes, lefekves, orrtisztitas, orvoshoz menes, jatek abbahagyasa... nem konnyu gyereknek lenni!

      Törlés
    13. Erre en is gyakran gondolok, mennyivel könnyebb nekem, senki nem parancsolgat es tudja jobban, mi a jo nekem.

      Igazibol nem is az a kerdes, hogy baj-e, ha a szulö dönt, mert nem baj. A kerdes az, hogy szorong-e Boni, ha szorong, miert szorong, es mi az, amin te tudsz könnyiteni neki.

      Ha meg tovabb ragjuk az eves kerdest: nyilvan van olyan, hogy izlik neki, amire ranez csak es azt mondja fujj. Jo, ha megkostolja, megjobb, ha belatja, hogy je, ez finom, es megeszi. De ha tovabbra is kösz, nem keri, akkor lehet az OK.
      Az undok kerdes pedig: a csokis kekszböl miert kaphat korlatozas nelkul?

      Törlés
    14. bevallom, nekem is az szúrt szemet, hogy miért van akkor uzsonnára csokis keksz, amiből "pótolhat"? ha nem eszik ebédet, uzsonnára fel lehet kínálni megint az ebédrőlmegmaradtat, vagy helyette más, egészségesebb kaját, amit szeret. nálunk eleve nincs a háztartásban édesség, süti, akármi, csak ha kifejezetten azzal a céllal veszünk, hogy az evés utáni desszert legyen.
      igaz, hogy gyakori, hogy először elutasítja, amiről később kiderül,hogy ízlik neki, de esetek 90%-ban csak magára kell hagyni három percre a kajával, és ha látja, hogy nem figyelem, akkor rákóstol. arra van szüksége, hogy ő dönthesse el, szeretné-e megenni, nem pedig azért, mert mi azt mondtuk.
      Boninál szoktál azzal próbálkozni, hogy kettesben hagyod az étellel, és megnézed, mi történik? ha nem kéri, nem kéri. nem éhes. ne legyen már az evés is olyan, mint a fogmosás, hogy túl kelljen esni rajta.
      igazatok van, hogy egy gyereknek annyi mindent kell muszájból megtennie, ami tényleg elkerülhetetlen (nálunk például a fogmosás, hajmosás ilyen nemszeretem dolgok, amiknél azért csak előjön a kérlelés, fenyegetés, zsarolás, végső esetben lefogás), felesleges még tetézni is olyanokkal, amiknél a türelem célravezetőbb lehet.

      Törlés
    15. Igen, a kérdés valóban az. Márciusban lesz a hároméves korban aktuális orvosi viszgálat, addig meglátjuk, hogy alakul, és ott megkérdezzük, mit lehet tenni. Meg az ovónővel is esetleg beszélünk még egyszer.

      Persze, van olyan, mait nem szeret, brokkoli pl., olyat nem is csinálok neki.

      Undok kérdés :)) abból nagy hiszti és sírás lesz, ha éhesen nem adjuk neki oda a napi betevő csokis kekszét. Éppen ezért nem hagyom, hogy csak ímmel-ámmal egyen ebédre. Még mindig kevesebb macera egészségesen etetni (főétkezés), mint uzsonnára, ha éhes, nem adni neki eleget. Nem tudom, érthető vagyok-e :) Első esetben végülis nincs hiszti, megeszi, amit adok, a második esetben viszont sír, szomorú, és az ember nem szívesen nézi (nézné) ezt.

      Törlés
    16. En is kivancsi vagyok. Remelem egyszeruen csak elmulik, es kesz. Mindenesetre erdekes beszelgetes volt, köszönöm. Erdekes olvasni az olvasoidat is, ugy tunik en tul engedekeny vagyok az eves kerdesben, addig, amig lathatoan jol vannak a kölykeim, nem aggodom. Eves miatt nincs nalink hiszti, kompanzaljak massal, haha.

      Törlés
    17. Én köszönöm :)) Hiszti azért nálunk sincs evéskor, de igaz, hogy kőkemény szigor, az van. Egyébként képzeld, tegnap este lazítani akartam, és nem kellett befejeznie a főzeléket, és nem az etetőszékbe ültettem - javulok, ugye? :) Viszont rémesen éreztem magam :))

      Törlés
    18. Mit meg nem tesz az ember a gyerekéért 😜

      Törlés
  5. jaj, a lakk nem jó! lerágná lakkostul is :(

    Á. is rágta a körmét - nem is tudom, mettől - meddig (mármint tövig, csak hogy mely életkorában) - most nem rágja.

    én rágtam mindig is (úgy kb. 21 éves koromig), amikor is az ötödikes tanítványaim közül rászóltam egyre, hogy hogy néz már ki a keze - és azzal a mozdulattal dugtam is el a sajátomat, mert az enyém ocsmányabbul nézett ki... na, akkor szoktam le - néhány hét múlva már egész rendes körömhosszom volt (mondjuk már majdnem elért az ujjam végéig) - azóta nem rágom (de azóta sincs szép formájú körmöm)

    VálaszTörlés
  6. Nekünk bevált a lakk. Szerintem kétszer ha használtam. Persze nálunk egyértelmű volt, hogy mi miatt rágja a kislányom a körmét és ez az ok nem volt ugye olyan eget rengető. Azért elég rosszul esne, ha felnőtt koráig kitartott volna ez a szokása. A fejemben a körömrágás=valami lelki teher, de simán lehet, hogy tévedek.

    VálaszTörlés
  7. Harom eves koromtol ragom a kormom, 25 eve. Tisztan emlekszem, hogy azert kezdtem, mert apam is ragta, es mindent ugy akartam csinalni, mint o. Azota mar inkabb szorongashoz kapcsolodik. Probaltak kenni a kezem keseru lakkal, leragasztani, de semmi nem mukodott. Azota egyszer 2 honapig nem ragtam, egeszen szepen ki lehetett lakkozni, majd egy nehezebb vizsgara keszules a veget jelentette. En is mindig szegyelltem, hogy nez ki a kezem, buszon kapaszkodasnal mindig elrejtem, de ez sem volt eleg ahhoz, hogy ne csinaljam. Viszont en szokoevente vagyok beteg, egeszen kiskoromtol, szoval nem kaptam el mindent emiatt, vagy csak jo az immunrendszerem.

    VálaszTörlés
  8. Ne haragudj rám,hogy így ismeretlenül írok neked. Ha lényegretörő szeretnék lenni,akkor azt mondanám,hogy hagyd egy kicsit "élni" a kisfiad. Cinkosa légy,ne a parancsnoka. Nekem az olvasottakból az szűrődik le,de könnyen lehet,hogy nem így van- hogy harcoltok. Írtad,hogy számotokra nem adatott meg az ideális Karácsony,ezért ti mindent megtesztek majd azért,hogy a gyermeketekkel ez másképp legyen.Szerintem kezdődjön ott,hogy kicsit lazítasz gyeplőn. Lehessen rossz,legyenek önálló döntése (gondolom te se azt eszed ,amit nem akarsz). Ha azért eszi meg a főzeléket mert csokit kap ,akkor megette a fene. :( Remélem a soraimmal nem bántottalak meg.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nem ertek egyet veled Nikolett. AZ emberek Nagy resze azert megy be reggelente dolgozni mert ho vegen fizetest kap. Megette a fene? Lehet de mit tegyunk kossuk fel magunkat? Szerintem ugy mukodik a vilag.

      Törlés
    2. viszont az emberek nagy resze nem is szereti a munkajat. az a cel, hogyy a gyerek ne szeresse az evest? ha igen, akkor nyugodtan lehet eroltetni, meg csokit igerni. ha viszont nem, akkor hagyni kell, hogy maganak fedezze fel. az osszes ismerosom, aki erolteti, szar evo a gyereke, zoldseg, gyumolcs alig. en leszarom, ha ket napig nem eszik semmit, viszont sosincs emiatt harc, feszultseg, es tomi magaba az egeszseges kajakat, amiket imad. csoki meg csak ugy siman van neha. (pontosabban turo rudi.)

      Törlés
  9. Ha egy gyerek nem akarja megenni amit ele raknak akkor nem eszi meg.
    A teson gyerekeinel gyakran eltelik 48 vagy 72 Ora mire hajlandoak valamit enni. Napi 2-3 darab keksz eleg nekik. 8 es 10 evesekrol beszelek.
    Amig Boni megeszi azt amit adsz neki addig ETTOL biztos nem szorong.
    En az egesz eletemet vegigszorongtam tehat nem azt mondom hogy ez Jo.
    En kiprobalnam a lakkot hatha bevalik.
    Nem lehet amugy hogy latta valahol? AZ oviban valami velemenyvezer esetleg ragja a kormet es az olyan menonek tunik?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nézd,attól,hogy te másképp gondolod,nem feltétlen rossz az amit írtam. De leírtad te is ugyanazt,amit én.Ha egy gyerek nem kér főzeléket,de csokit ígérnek neki,amit szeret,akkor fog enni belőle,hogy megkaphassa. De felesleges erről beszélni,minden gyerek más.De akkor sem csokival kell ösztönözni,hanem elmondani neki,hogy miért lenne jó,ha megenné. Egyébként Fella,neked van gyermeked vagy csak a tesódéval tudsz példálózni? Mert az ember nagyon okos tud lenni mindaddig,ameddig nincs gyereke.

      Törlés
    2. Egyetértek veled Ella, szerintem sem szorong Boni attól, hogy normálisan eszik. Nekem három gyerekem van, két hétéves és egy hároméves. Nagyjából úgy állok a gyerekek etetéséhez, mint Tamko. Mind a három vidám, barátkozós, életrevaló és egészséges. A kicsi például inkább olajbogyót kér csoki helyett :)

      Törlés
    3. Jézusom,ti hol olvastatátok azt,hogy az étkezéstől szorong??? Sikerült egy mondatot kiragadni az egész mondanivalómból.

      Törlés
  10. Ella, én is ismerek ilyen gyerekeket, és mindig döbbenten figyelem a jelenséget. Főleg azt nem értem, hogy a szülők hogyan hagyhatják ezt? És hogy hogy nem megy rá az egészségük??

    Az is lehet, hogy az ovi, igen. De akkor erre még kevesebb ráhatásunk van :(((

    VálaszTörlés
  11. Nekem a fiam rágja a körmét, egy darabig idegesitett, de elengedtem a dolgot. Amikor a lelkére beszéltem, de annyira utalta a koromvagast, hogy inkabb rágja. Zavar, zavar, de beláttam (nehezen megy), hogy nem fog mindent az en tetszését szerint csinálni.

    VálaszTörlés
  12. Tamko, en nem ismerlek, szinte semmit nem latok abbol, milyen ember vagy, csak egy blogot, azt is ugy ertelmezem, ahogy eppen sikerul, hiszen nincs melle hangsuly, testbeszed, egyebek. nehez igy kivulallokent barmi okosat mondani. ha valoban azt gondolod magadrol, hogy control freak vagy (blogon keresztul valoban igy erzodik), azon kell elgondolkozni, hogy mennyire fogsz akarni beleszolni Boni eletebe, donteseibe, ha mar nagyobb lesz. el fogod tudni ezt engedni, vagy 15 eves koraban is nyomatod majd, hogy "sal, sapka, kesztyu"? lehet, hogy szorong, lehet, hogy nem. lehet, hogy szuksege van az iranyitasra, lehet, hogy mar most tul sok neki. a te gyereked, te ismered, ahogy magadat is. vannak ketsegeid, hogy esetleg miattad szorong? (ha szorong?)

    amugy a tesom is maniakus koromrago es szajtepkedo kicsi kora ota. soha semmit nem kapott el. :) viszont az anyank hiperkontrollos. mi tenyleg szorongtunk, szorongunk a mai napig. franc tudja.

    VálaszTörlés
  13. a zoldsegeket egybkent milyen megfontolasbol puresited?

    VálaszTörlés
  14. A zoldsegek puresitesen kivul, az en szuleim is igy rendeztek az etkezeseket, anyukam ket munkahely mellett is mindennap fozott es mind az ettermeket (apukam meg volt gyozodve, hogy minden ettermi konyha mocskos) mind a konzerveket ordogi talalmanynak gondoltak. En nem hiszem, hogy emiatt barmi bajom lett volna - igy volt termeszetes; de minden gyerek es szulo mas.
    Egyebkent, amiket irsz,Tamko, az annyira francias nekem!

    VálaszTörlés
  15. Igen, ez a francia módi, nekem is nagyon bejön egyébként, én is így eszem 21 éves korom óta. Annyi kifogásom van csak, hogy a reggeli édes, és talán az otthoni (mo-i) gyakorlat egészségesebb. De én már nem tudnék paradicsomot reggelizni kőrözöttel :)

    Az éttermek valóban koszosak, biztosan nem ugyanazon higiéniai elvek mentén dolgoznak, mint mi a kis konyháinkban. :) Ennek ellenére mi szeretünk (szerettünk) étterembe járni, de nem szoktunk ebbe a részébe túl mélyen belegondolni.

    VálaszTörlés
  16. Én nem biztos, hogy az étkezésre gondolnék elsőre, hanem valami olyanra, ami most változott az életében, merthogy most kezdte rágni a körmét. Az ovi egyébként hogy tetszik Boninak? Nekem nagyon furcsa ez a délben hazamenős rendszer és egyszer már írtad, hogy nálatok ez a természetes, a legtöbb szülő megoldja. Ilyenkor Boni szokott aludni ebéd után? Azt hogy oldjátok meg?

    VálaszTörlés
  17. Nem, kb 4-5 gyerekért jönnek a szüleik (olyan büszke voltam, h én vagyok az egyik :)), további 2-3-ért baby sitter jön, a többi megy a menzára. Utána én visszaviszem ottalvósra (a menzás gyerekek már ott vannak ilyenkor) és napközi után értemegyek. Kivéve a szerdát, amikor senkinek nincs menza, délben bezár minden. Lehet, h az ovi, simán benne van a pakliban :( Pedig szereti, szívesen jár oda, sokat mesélt róla, hiányzik neki, ha nincs. De tény, h nagyon az elvárások, sokmindennek meg kell felelni ott, sok a szabály, órarend stb.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Egyebként mit kapnak a francia menzán a gyerekek? A kajával kapcsolatos aggályaidat megértem, hasonlóan zavar engem is, hogy a bölcsiben ebédel L és nem tudom kontrollálni teljesen az étkezését. Ha nem vagyok indiszkrét, miért hiszed haza délben? A kaja miatt v azért, hogy együtt legyetek?

      Törlés
    2. Igen, a kaja miatt és amiatt, hogy velem legyen. De az is legalább olyan fontos, hogy nem szeretném kitenni annak a macerának, hogy pluszban föl kell öltöznie, és át kell mennie egy másik épületbe. Ez egy tök forgalmas út, nagyon félek oda kiengedni :((( Épp most történt itt Fro-ban, hogy osztálykirándulás alkalmával a buszban felejtettek (!!!) egy 5 éves kislányt 8 órára. Szegényke, nem tudta kicsatolni az övét, nem tudott szólni, mindenki leszállt, nem számolták össze a gyerekeket és csak este vették észre, h hiányzik, amikor a szülők mentek érte. Borzalom. Ezt azért írom csak, hogy tudd, mitől félek: HIÁBA vigyáznak azon a nagyon forgalmas úton, mégsem annyira, mint egy anyuka vigyázna a saját gyerekére. És még olyan pici!

      Törlés
    3. Manza: a kiírás alapján nagyon jónak tűnik a menü, de tudod, hogy van ez: mindenhol mindenki panaszkodik a menzára :)) egy barátnőm elültette a fejemben azt a gondolatot, hogy ez hetekkel előre elkészített kaja, lefagyasztva és fölmelegítve, és hogy ne legyen száraz, valami szósszal öntik le. Meg asztán tényleg nem tudom, valójában mit is enne meg belőle, ha nincs aki mellette üljön és szórakoztassa - néha egyszerűen csak lusta enni, menne már játszani.

      Törlés