2014. június 25., szerda

Egy másik dimenzió

Szoktam sajnálni, hogy a mai rohanó világban már nincsenek váratlan vendégeink: bárki, aki el akar jönni hozzánk minimum idetelefonál, de leggyakrabban hetekkel ezelőtt egyeztetünk. A váratlan vendégekkel járó spontaneitás és öröm egy letűnt, (mobil)telefontalan korszak sajátja volt. A múltkor viszont bekopogtatott Z. unokaöccse, aki 300 km-rel arrébb lakik, évente egyszer látjuk, de most átutazóban úgy gondolta, beugrik hozzánk. Annyira váratlanul, hogy Z. nem is volt itthon. Én pedig... hát mi ugyan itthon voltunk Bonival, de nem igazán voltunk szalonképesek. Én éppen egy foltos nadrágban és fölsőben (ebéd után voltunk) telefonáltam egy barátnőmmel, akivel a hozzátáplálással kapcsolatos tapasztalatainkat beszéltük meg (mi más lett volna a téma ebéd után?), a lakás állapotát meg jobb, ha nem is részletezem. Még jó, hogy egyáltalán föl voltam öltözve! Szerencsére alapozó volt rajtam, mert jelszavam, hogy a lestrapáltság elleni küzdelem és az önbizalom megtartásának legfőbb bástyája a reggeli smink minden helyzetben.


A pasi áttrappolt a cipőjével Bonhomme játszószőnyegén, majd arra a kérdésemre, hogy mit szeretne inni, azt válaszolta: kávét. Több mint egy éve nem ittam kávét! Sőt, azóta lehetőleg nem is gondolok a fehér elefántra kávéra, nehogy megkívánjam. Hát most saját kezemmel készítettem (miután nagy nehezen előtúrtam valahonnan egy kávépárnát) és a saját orrommal szagolhattam teljesen közelről az illatát.

A rokon körülnézett, majd együttérzően megkérdezte, hogy na és, hogy bírod? Megitta a kávét, majd gyorsan tovább is állt, érthetetlen.

10 megjegyzés:

  1. És nem ittál vele kávét?????

    VálaszTörlés
  2. Nem :(( terhességem alatt nem mertem (a vérzés miatt), aztán azért nem, mert nehezen aludt el esténként, aztán most meg már nem is tudom... így ragadtam. Nehogy valami baja legyen :)

    Molly, emlékszem, annak is milyen jó illete volt!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. én is csak pici kávékat ittam (alkoholt viszont 7 évig egy cseppet sem), de nekem nagyon hiányzott volna az íze (és persze úgy gondolom, hogy nem is ártott - ebben azért mindig benne van, hogy ki mit gondol, mi árthat)

      Törlés
  3. Én az ízét nem is annyira szeretem, csak a HATÁSÁT, na meg a szertartást :) és igen, nem is tudnám jóízűen meginni, pedig nyilván nem nőne neki még egy feje :)

    VálaszTörlés
  4. Jahaj, ezen muszáj volt röhögnöm. Nálunk sincs kávé otthon, egyszer a férjem főnöke átugrott, kávét kért, öltözékem, lakás állapota dettó mint nálad, belekóstolt a kávéba majd megkérdezte tőlem, ez mi?? Férjtől pedig hogy te ezt iszod? DD Szóval neked is van smink mániád.

    VálaszTörlés
  5. Igen, vannak emberek, akiknek a kávé minősége létkérdés! :)

    Ruhamániám is van, mióta Boni megszületett. 8 hónapja minden reggel csinibe vágom magam, vagy legalábbis normálisan fölöltözök utcai ruhába. Elvileg magam miatt, de most nagyon örültem, hogy az unokaöccsnek nem otthonkában nyitottam ajtót! :)

    A te sminkmániád honnan ered?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Smink nélkül úgy nézek ki mint aki beteg. Sápadt, a szám alig látszik, nem azért mert nincs, hanem mert nagyon halvány a színe, szóval ha reggel magunknak nem is, de utcára ki nem lépnék anélkül. Ma jött a pizza-futár és gyorsan kipingáltam magam. Mi már neki is örülünk, olyan férj-apa hiányunk van DD

      Törlés
  6. At kell h ertekeljem a rolad kialakitott képet! En egy olaszos nonek képzeltelek, hozzá illo nagy fekete szemekkel (es temperamentummal). Hihi.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A fekete szem és a temperamentum stimmel de akkor is beteges a külsőm smink nélkül :-)

      Törlés