Ma többen gyászruhát öltöttek, egyesek nem tudtak aludni az éjszaka (!), a kávézásnál világvége-hangulat lebegett gondterhelt fejek felett, felháborodott kollégák – akik amúgy is mindent jobban tudnak – elemezték a rossz döntés hátterét és mikéntjét. Petíció fogalmazódik, amit nem fogok aláírni (nyilván). Ugyan megpendítettem, hogy 2012-ben világvége is lesz, úgyhogy nem kellene annyit izgulni feleslegesen, de valahogy senki sem nevetett.
Először is, szerintem nem a beosztottok választják meg a főnöküket, hanem fordítva. Mert mi lenne, ha 120 ember óhajait (valószínűleg 120 különböző véleményt) vennék számításba? Valószínűleg káosz. Én is fel szoktam lépni az érdekeimért ha kell, de most a kollégáim teljesen elvesztették a realitásérzéküket. Nem gondolnak arra, hogy más munkahelyeken nem átírják a szervezeti ábrát, hanem egyszerűen kirúgják a népet.
Másodszor pedig én azt hiszem, istenien fogok járni a változással. Nem a három ufó kolléganőmmel kell majd együtt dolgoznom, akikkel még egy tüszőrepedést sem lehet normálisan megbeszélni, hanem rengeteg szimpi emberrel, közül számos Munkahelyi Barátnővel vagy esetleg Barátnővel (ez a következő fokozat).
Egyébként épp ma egy hete vagyok inszeminált. Azóta minden a rendes forgatókönyv szerint zajlik és nem érzek semmit. Még egy hét várakozás.
Egyébként épp ma egy hete vagyok inszeminált. Azóta minden a rendes forgatókönyv szerint zajlik és nem érzek semmit. Még egy hét várakozás.
Hatalmas drukk!
VálaszTörlésEz nagyon jó, annyira magam előtt látom a munkatársaimat, akik hasonló helyzetekben abszolút hasonlóan járnak el. Hiába, az emberek vágyják ezeket a szituációkat, élteti őket, motiválja őket. :)))) Mi pedig kicsit "felülről" nézzük az eseményeket, és mosolygunk szegény ártatlan lelkeken. :)))) hajrá-hajrá!
VálaszTörlésÉvi, köszi!!
VálaszTörlésLurcianyu: ma is egész nap ezt hallgattam ám! De tényleg, miért járjon az ember színházba? Van itt minden: dráma, könnyek, remegő hangon értekezleten felszólaló emberek..