A síszünet végén

• A sógornőmék elképesztőek! Olyan jól kezelik Bonit, annyira kedvesek vele, pedig Boni olyan fárasztó: megállás nélkül dumál, és még tizenegy évesen is simán beleszól mások beszélgetésébe, félbeszakít bárkit. Irigylésre méltó a türelmük. Azon gondolkodom, valahogy le tudnám-e et utánozni, tudnék-e én is ennyire toleráns és jó fej lenni a saját fiammal?
• Nizzában egy hatalmas lakást béreltünk, folyton eltévedtünk benne; a konyha helyett a fürdőszobába léptünk be, a nappali helyett Boni szobájába mentünk stb. A lakás egy angol családé, tele volt a fényképeikkel és a könyveikkel, fura érzés volt.
• Ki hitte volna, hogy Boninak még mindig az a legkedvesebb elfoglaltsága, hogy kavicsokat dobáljon a vízbe, nekem pedig hogy a lehető legérdekesebb, legszimmetrikusabb, legcsíkosabb stb. kavicsokat gyűjtsem össze! Egy egész kis kollekciót állítottam össze rózsaszínű, átlátszó (!), szappan és egyéb formájú kavicsokból. Úgy emlékeztem, tilos a tengerparton kavicsokat (kagylókat stb.) gyűjteni, de most nem láttam kiírva. A mindig éber férjem az indulás előtti napon rákeresett a neten, és elolvasta, hogy még mindig tilos kavicsokat hazavinni, kivéve, ha a mennyiség ésszerű. Bánatosan kidobtuk a felét, a maradékot elosztottam a csomagjainkban. A reptéren szegény Boni kabátzsebében fedeztek fel kettőt, átengedték őket (“kivételesen” - mondta a nő).
• Boninak a kéthetes szünet alatt két tejfoga is kiesett. Maradt három.
• Tegnap jöttünk vissza Genfbe, holnap indulunk haza. A repülőn bemondták, hogy legyünk szívesek nem enni diós dolgokat, mert az egyik utas durván dióallergiás. Volt a kabátzsebemben pár szem mandula, Boninál mogyorós csoki, a biztonság kedvéért azokat sem vettük elő. De micsoda bizalom kell ehhez, hogy valaki úgy el merjen indulni, hogy mások jóindulatára és szabálykövetésére legyen utalva.
• Olyan érzésem van, amit régebben soha nem tapasztaltam meg: egy picit hiányoznak a hétköznapjaink. Abból is az uszoda, az ágyam, a reggeli zöld teám, a főzés (két nap múlva elegem lesz belőle) és a ruháim (indulás óta a sídzsekimet hordom és egy hete ugyanaz a farmer van rajtam).