2023. július 22., szombat

Budapesti élmény

Valamelyik nap felszálltunk a villamosra a végállomáson. Boni kiváncsian bekukucskált a vezetőfülkébe, majd az új pisztolyával lövöldözést mímelve hangosan álmélkodott, hogy a vezető sudukuzik. (Ki gondolta volna 10, vagy akár csak 5 éve, hogy műanyag pisztolyt veszek a gyereknek! Sőt, ki gondolta volna ugyanezt a férjemről! Ma már örülünk, ha Boni egyrészt csak egy olcsó pisztolyért könyörög a játékboltban, nem pedig drága legóért, másrészt ha nem a telefonjainkat akarja nyomogatni, hanem rendesen, autentikusan és az évszázadok óta bevált és hitelesített módszerrel csupán csak lövöldözik…).

Elolvastattam vele a kiírást. Minden alkalmat megragadok, hogy magyarul olvasson a gyerek: Tilos a vezetőt menet közben zavarni! Ekkor kinyílt a vezetőfülke ajtaja. Egy kopasz, nagydarab pasi szólt ki Boninak: na, gyere csak ide!

A megilletődött Boni belépett a fülkébe, én csak a kis ablakon keresztül követtem az eseményeket. A férfi megkérdezte, szeretné-e megtudni, hogyan kell villamost vezetni. Közben elindultunk. Türelmesen, jó pedagógiai érzékkel magyarázott Boniak a közlekedési lámpákról, a maximális sebességről, a kerekekre szórható homokról, majd megmutatta neki, mely gombokat kell megnyomni az ajtónyitáshoz. Több állomáson is Boni nyomta meg az adott gombot, illetve csengethetett is. Megkérdeztem, hogy fotózhatok-e, erre a pasi azt mondta, hogy az egyik megállónál majd helyet cserélnek Bonival, én meg szálljak le, és kívülről fotózzam le a vezető helyén ülő gyereket. Így is történt. Van egy képünk, ahol az látszik, mintha a négyeshatost Boni vezetné!

Este arról beszélgettünk Z-vel, hogy ilyen Fro-ban nem történhetett volna. Ott sokkal komolyabban veszik a biztosítási záradékokat és a balesetvédelmet, illetve sokkal kevésbé kedves és jófej az utca embere egy kilencéves gyerekkel szemben.

Boni ODÁIG volt a történtektől, természetesen. Napokig mindenkinek mesélte a sztorit, szakértő képpel magyarázott villamosoktól. Utána, ha villamosra szálltunk, kereste a szemével, nem az “ő” vezetője ül-e a fülkében.





9 megjegyzés:

  1. De jó, hogy Boninak pozitív élménye adódott!

    VálaszTörlés
  2. Az én 12 éves fiúunokám a repülőgépen élt át hasonló élményt:)))

    VálaszTörlés
  3. Ez milyen menő már! Azért kis hazánkban sem ennyire laza és jófej minden sofőr, örülök, hogy Boni ilyen jó élménnyel gazdagodott.

    VálaszTörlés
  4. De jó, biztosan nagy élmény lehetett számára. Nem lepődnék meg, ha mostantól villamosvezető szeretne lenni :)

    VálaszTörlés