2023. április 14., péntek

A mai fiatalok és a régi öregek

Tegnap Boni azzal a kérdéssel jött haza, hogy mikor megyünk már az Auchanba. Fura volt hallani, mert soha nem járunk az Auchanba. Kérdezgettem, hogy mit akar ott venni, miért menjünk? Nem nagyon tudta megmondani, de végül is kihúztam belőle, hogy az iskolában válaszoni kellett arra a kérdésre, hogy mit szeretsz a legjobban csinálni, és a legtöbb kislány (tízéves gyerekekről beszélünk) azt írta, hogy

SHOPPINGOLNI!

Olyan kisbaba a fiam; azt hitte, hogy shoppingolni az Auchanban kell. Felvilágosítottam, hogy a shoppingolás általában ruhavásárlást jelent, hát rögtön el is ment tőle a kedve. Pedig tényleg úgy jött haza, hogy basszus, ez a shoppingdolog biztos nagyon izgi lehet, ha minden lány ezt szereti a legjobban csinálni.

Már rég megfigyeltem egyébként, hogy egyik-másik lány osztálytársa borzalmasan öltözködik; tízéves létükre mini felnőtteknek öltöznek föl, de az még hagyján: néha bizony prostituáltakhoz hasonlítanak (dekoltázs, miniszoknya, nejlonharisnya, egyszer az egyik kislánynak egy óriási vörös művirág volt a hajában!). Eddig azon csodálkoztam, hogy miért engedik el a szülők így ezeket a lányokat iskolába; most arra kellett rájönnöm, hogy valószínűleg a kislányok maguk öltöznek föl így, és maszkírozzák magukat szexi nőciknek, a szülőknek valszeg rég nincs ebbe beleszólásuk.

Sopánkodtam (shopánkodtam) egy ideig azon, hogy basszus, hová tart a világ, ha már a tízéves gyerekek kedvenc elfoglaltsága a shopping, de aztán sürgősen beszüntettem ezeket a gondolatokat. Mostanában, úgy érzem, kezdek veszélyesen belecsúszni a minden idők idősödő generációjának kedvenc időtöltésébe, azaz a mai világ, azon belül is a fiatalok szapulálásába. Száz éve azt hajtogatták, hogy basszus, a mai fiataloknak csak a jazzen meg a mozgóképszínházon jár az eszük (ők még bezzeg eredetiben olvasták Veriliust) , manapság meg azt kántáljuk, hogy basszus, a shopping meg a képernyők elveszik a fiatalok eszét (és mi bezzeg még tudtuk helyesen ragozni az ikes igéket)!

Ez így nem mehet tovább, nem vehetek részt ebben az össznépi panaszkodásban, ami már háromezer éve tart!

Meg aztán, ahogy egy barátnőm rámutatott, simán lehet, hogy az egyik kislány kezdte el ezt a shoppingos dolgot beírni, ez megtetszett a többieknek és lemásolták. Az utánzás térben és időben univerzális jelenség. Megkérdeztem Bonit, hogy ő mit írt be, hát tökre jellemző: állítólag gördeszkázni szeret a legjobban.

Soha életében nem gördeszkázott még! (De hónapok óta rágja a fülünket, hogy vegyünk neki gördeszkát.)

Lehet, hogy nem is kell olyan komolyan venni ezeket a gyerekeket.

12 megjegyzés:

  1. Bezzeg az én időmben nagyszüleim egyre emlegették, hogy „bezzeg az én időmben”. :)

    VálaszTörlés
  2. Jaj ne is mondd. Zselyke ugye kb 4 éves kora óta szeret shoppingolni. Az Auchan és a Regio játék voltak sokáig a kedvenc helyei. Úgy hívta, hogy "az auchani régió" (egymás mellett van a két bolt egy helyen), de egy ideje már Pirex-be akar menni állandóan (ez papírbolt). Konkrétan tudja, hogy milyen játék, melyik sorban és polcon van. Egyszer még szerencsém is volt vele, mert nagyon siettem és kellett vennem magamnak a Dechatlonban egy edző felsőt. Konkrétan odavezetett az adott polchoz, és tudta, hogy hogy kell fizetni (akkor vezették be, hogy csak bedobod egy üregbe és leolvassa a kódot). Jártunk már úgy, hogy souvenir boltból elzavartak bennünket mert olyan sokáig válogatott. A végén persze vásároltunk, csak az eladó nem bírta kivárni. Ha bárhova megyünk, örömmel kiált, hogy "van bolt!". (Teljesen mint a Shopacholic sorozat főszereplője - csak milliomos férj nélkül). Ilyen szempontból nagy szerencse a fiúgyerek!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ja, hát papír- és játékoboltba ő is imád "járni" :))) csak ezt nem számítottam a shoppinghoz. De most, h mondod... :-DD

      Törlés
    2. Csak nem tudta Boni, hogy ezt shoppingnak hívják!
      Ha belegondolok, hogy gyerekkoromban féltem bemenni az üzletekbe, mert mindent kérni kellett (nem volt ugye önkiszolgáló rész) és csak románul volt szabad beszélni, én meg alig tudtam. Egy rémálom volt nekem a vásárlás. Ez nagyon könnyű volt a szüleimnek...

      Törlés
    3. Én is azt mondtam neki, hogy fiam, én a te korodban még a szót sem ismertem!

      (úgy látszik, most sem :))

      Törlés
    4. Fella, nálunk a fiam ilyen, Léna megvetően beszél a shoppingolós osztálytársairól.

      Törlés
  3. Nem tudom, Franciaországban mi a helyzet, de Magyarországon pillanatnyilag a városi gyerekeknek, fiataloknak nem sok lehetőségük van "jól" eltölteni a szabadidejüket. Nagyon kevés olyan hely van, ahol szabadon létezhetnek, felnőttek nélkül. Egyre kevesebb a zöld felület, ahol lehet csak úgy lenni (és azoknak egy részében én még felnőttként sem töltök szívesen időt). A plázákba talán könnyebben elengedik a szülők a gyerekeket, mert ott kisebb eséllyel történik valami baj, és ha mégis, akkor rögtön értesítheti őket valaki. Akár azt is el tudom képzelni, hogy együtt mennek shoppingolni, és ez a közösen eltöltött idő. A szülők is változtak, a legtöbben rohanósabb életet élnek, és könnyebb egy rajzfilmmel lekötni a gyereket, vagy egy új ruhával lekenyerezni, mint minőségi időt tölteni vele rendszeresen. Meg persze biztos vannak olyan gyerekek is, akik az alkatuknál fogva fogékonyabbak a shoppingolásra, és viszik magukkal a barátaikat is.

    VálaszTörlés
  4. én azt nem értem egyáltalán, hogy a szülők miért viszik a gyereküket mindenféle boltokba, ami nekik egyáltalán nem érdekes? a múltkor is láttam a zarában egy kislányt az anyjával aki láthatóan szenvedett.... a pirexet mondjuk megértem, azt én is imádom, pedig felnőtt vagyok, és általában a kedvenc 230 ft-os golyóstollam veszem meg :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nem tudom mások miért viszik a gyereküket mindenféle boltokba, de én azért vittem mert nem volt kire hagyni.
      Nagymamák messze, férj külföldön.
      4 után mindig rohanni kellett a gyerekért.
      Nyilván nem kényelmes se anyának se gyereknek, de most ezért segítséget kérni hogy tudjak magamnak egyedül venni tavasszal egy farmert?
      ( alapból aki egyedül tolja rövidebb-hosszabb ideig a gyereknevelést annak kell segítséget kérni, de ált. nem ilyen apróságokra pazaroljuk. Meg a szabit se ilyen pazarolja!)

      Törlés
    2. Mert nincs kire hagyni a gyereket. Illetve mert van gyerek (az enyém pl. ilyen), aki kifejezetten szeret velünk az Auchanba jönni :D

      Törlés
    3. Nekunk sincs kire hagyni a gyerekeket, csak ketten vagyunk az apjaval. Nem hordjuk oket vasarolni, ugy oldjuk meg, hogy az egyikunk megy gyerek nelkul. (Akar kajat venni a csaladnak, akar ruhat sajat maganak.) Nem allitom, hogy soha megy egy Aldiba vagy Pepcoba be nem tettek a kolykok a labukat velunk, de elenyeszo szamu esetben. Egyreszt nekem is faraszto igy vasarolni, hogy rajuk kell figyelni (nem szeretem a 'shoppingolast', faraszt, es mar eleve feszult vagyok miatta), masreszt a gyerekeket is tudatosan nem vonjuk be szuletesuktol fogva. Termeszetesen tudnak vasarolni, hogy mukdodik a fizetes etc., barmi, amit egy gyereknek erdemes es kell tudni, csak nincs ez egyaltalan fokuszban.

      szvszl

      Törlés
    4. Termeszetesen a kommentet a Gyongyihez hasonlo egyedulallo szulok ne vegyek magukra. Az egy nagyon nehez elethelyzet, es nem is lehet mashogy megoldani. De a vilagban ugy altalaban nem az egyedulallo szulok gyerekei tobzodnak a H&M-ben mar nyolcevesen. (En is sok ilyet latok, ahogy valogat a ruhak kozott, apa-anya meg csak arra var, hogy fizessen.)

      Törlés