2020. január 6., hétfő

A mozdulatsor

Pár hónapja (éve?) beléptem azon idősödő dámák sorába, akik az évtizede hordott, rövidlátást korrigáló szemüvegükkel nem látnak jól KÖZELRE. Abban a keskeny, pár évre korlátozott idősávban élek, amikor a szemüvegemmel már nem tudok olvasni, bifokális lencsére viszont még nincs szükségem, mivel két egyszerű mozdulattal meg tudom oldani a problémát: vagy leveszem a szemüvegem vagy eltolom magamtól az olvasnivalót.

Hányszor láttam más nőket ilyen mozdulatokat tenni! És hányszor láttam ilyenkor az arcukon hirtelen átsuhanni a bosszúságot, már-már ingerültséget, sőt: a hitetlenkedést, hogy ami pár éve még olyan könnyedén ment (elolvasni egy címkét, beleolvasni egy könyvbe), az most már probléma.

És most én is ugyanilyen bosszús nő lettem. Bemegyek egy könyvesboltba, körülnézek, megtalálom a szépirodalmi kínálatot, odamegyek. Simán el tudom olvasni a regények címét. Viszont! Amikor a kezembe veszek egy-egy könyvet, hogy beleolvassak, homályba vésznek a sorok, és kiderül, hogy a rajtam lévő szemüveg tulajdonképpen akadály. Automatikus, ezerszer látott (másokon), ezerszer elvégzett (saját kezűleg) mozdulattal a fejem tetejére tolom a szemüveget, egyúttal közelebb húzom a könyvet, és olvasni kezdek. Arra csak később gondolok, hogy hogyan nézhetek is ki valójában, fejtetőre tolt szemüveggel, pillanatnyilag örülök, hogy látok. Elolvasom a vágyott részeket, becsukom a könyvet, fölemelem a fejem, körbepillantok – megint nem látok semmit. Hoppá, a szemüveg. Visszatolom az orromra. És ezt napjában százszor.

Ez a rutinszerű műveletsor jelképezi a legjobban ezt az egész elkerülhetetlen öregedést, aminek a jeleit mégis olyan meglepetten fogadja az ember. Ha tegyük fel, valaki az én koromban letagadhatna 10 évet (ez sajna nem én vagyok), ez a mozdulat mégis elárulná a valódi életkorát. A homlokára van írva (téve). Pár évig ezek a mozdulatok lesznek az ilyenkorú nők ismertetőjelei, aki se nem fiatalok már, de se nem vén nyanyák még – valahol a kettő között lebegünk, remélve, hogy a lehető legtovább kitolható az az idő, amíg még úgy-ahogy formában tudjuk tartani magunkat. De fiatalosnak ez a mozdulat, nos, semmiképp nem mondható.

17 megjegyzés:

  1. Én nem a fejem tetejére tolom a szemüveget, hanem lefelé az orromon, és fölötte átnézve próbálok olvasni. Juli :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Én a lapot/tárgyat tologatom. De akkor is ha levettem a szemüvegemet, azaz nekem már kellene a bifokális, de erre csak pár hónapja jöttem rá, pont mikor csináltattam egy új távollátó szemüveget.

      Törlés
  2. Az öregedés következő fázisa pedig (még nem tudom ez honnan jön, de 50 körül üt be) hogy az ember egy rendelőben, vagy autószervízben (szóval ahol 1 órát vagyx többet kell várakozni) leveszi a kabátját, de a sapkáját és a sálját nem. Rejtély, hogy miért de 5 év múlva megtudom.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Téééényleg :)))) vajon miért?!

      Törlés
    2. Akkor en mar 20 evesen is 50 eves voltam. Sose veszem le a salam ilyen helyzetben, altalaban a sapkat se, ha van. (Ritkan hordok, mert hulyen all.)

      Törlés
    3. Nagyon rohogok, tenyleg. A salat en sem feltetlenul veszem le, de ennek altalaban praktikus okai vannak: kezemben a kabat, a fullra pakolt taskam, es a salat mar nincs kedvem huzkodni magam utan, a taskamba nem fer, a kabatujjba gyomoszoles meg annyira ovodas.

      Törlés
    4. Én kabátujjba gyömöszölöm. Ezek szerint lélekben 5 éves vagyok. Ez most jólesik.

      Törlés
    5. Nekem a nyakam annyira fazos (pedig sajna jol korul van parnazva...), h alig van par nyari honap, amikor nem veszek fel legalabb egy konnyu salat. Ha epp megis (ritkan) melegem van, akkor szanaszet hagyom mindenfele..

      Törlés
  3. Milyen szerencsés vagy, hogy még csak most! Mondom én ezt már túl a harmadik nagyon drága progresszív lencsés szemüvegen és ráadásul a legutolsó ritka rossz lett így kettőt használok felváltva egyet csak nézni, egyet meg olvasni ...

    VálaszTörlés
  4. Ilyenkor belegondolok, h tulajdonkeppen nem is pontosan tudom, ki mennyi idos azok kozul, akiket olvasok 😳
    Nekem a szememmel (eddig) szerencsem van - meg csak lassan kelleni fog valamilyen szemuveg (de meg az is odebb van), mert a hangyakakinyi betuk kezdenek osszefolyni, ha nem hunyorgok (pl egyes elelmiszerek csomagolasan).

    Nekem a korral jaro bosszusag, h reggelente erezhetoen egyre tovabb eltart, mig elerem az uzemi homersekletet. Amikor mar mindenem rendesen mozog, es tutira / remelhetoleg nem nyilall bele itt-ott...

    Meg ha nem szemranckemezem napjaban minimum 2-szer (alkalmankent a fel fejemet...), akkor nekem, az orok kamasznak is finom pokhalos redok kezdik szabdalni az arcat, mert olyan SZARAZ a borom... wtf??... hetvegente kb minden kezmosasnal kenek egy pici szemranckremet... es hasonlo okokbol a kezemet ranctalanito arckremmel is tolom - mondjuk ugy, h nem maradektalan sikerrel... 😔
    Jobb napjaimon letagadhatok valamennyit - rosszabbakon a sajat oreganyamnal rosszabbul festek...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nem tudom hány éves vagy, de a kezedet jól teszed! Én nem figyeltem erre, és iszonyat ráncosak, májfoltosak a kezeim. Olyan 10 évvel járnak előttem. Mostmár persze kenem (úgy egy éve).

      Törlés
    2. Nem tudom, ez vigasztal-e, de "we sell hope" mondta egy krémgyártó (l'Oreal?) fönökasszony. Vagyis a krémek nem igazán számitanak az életmód és föleg a gének mellett.

      Törlés
    3. Hát jó, akkor viszont spóroltam. :-)

      Törlés
    4. A szemráncokról az a tapasztalatom, hogy nem a krémek használnak (legalábbis nekem) hanem a napi legalább 2 liter víz. Ha az elmarad, aszott nyanya szemeim lesznek karikákkal. És itt jön a 22-es csapdája, mert a rengeteg víztől és teától állandóan pisilni kell járni, ahol a szappan teljesen kiszárítja a kezemet. Mondjuk erre legalább jó krémet találtam.

      Törlés
    5. :)) Sokat iszok és igen pont így:) Amúgy nekem gyerekkoromban mindig tetszettek a májfoltok a nagymamám kezén és most már lassan én is dicsekedhetek velük pont nem rég vettem észre:) 47 vagyok...

      Törlés
  5. Szemüveggel a hajamban olvassák - borzasztóan idegesítőnek tartom, hogy nem látok rendesen, de az még sosem jutott eszembe, hogy öreges is lenne 🥺

    VálaszTörlés
  6. Nekem ez a mozdulatsor még remélhetőleg jódarabig kimarad az életemből. Egyetlen oka, hogy megcsináltattam a lézeres műtétet pár éve. :)
    Viszont nekem is „nyúlik a kezem” ha el kell olvasni pl az összetevőket a boltban. Annyira kiábrándító.
    Remélem SOHA nem jutok el addig, hogy jó ötletnek tűnjön a láncon nyakban hordott olvasószemüveg.

    VálaszTörlés