balalajka, bojtorján, flótás, fôkötô, galagonya, gerebenezni, gyeplô, gyolcs, inas, kanász, kemence, katlan, kappan, kócsag, kocsmárosné, kordé, kordováncsizma, krajcár, kurta, lakodalom, öszvér, paripa, párta, polyva, regiment, rokolya, sarjú, sarkantyú, suba, sudár, suszter, tilolni
Mesélem ezeket a magyar (nép)meséket, éneklem ezeket a magyar (nép)dalokat Boninak, és közben olyan szavakat tanítok meg neki, amelyeket a mindennapi beszédben nem is használunk. Emlékszem, gyerkkoromban nekem is mekkora rejtély volt egy egész verscím: A gém bocskora! Ugyanakkor nem nagyon tudom magam rávenni a Varró Dani- vagy Lackfi János-féle versekre/mesékre. Legföljebb majd bajosan értik majd el a csimotát, amikor ilyen ízesen böszél!
Ízösen beszél, leagalábbis mifelénk.
VálaszTörlésMondjuk ezek közül én sem értek párat, pedig én is ezen nőttem fel.
Az egyik remekmű a szavak alapján a Vakond új nadrágja, ugye? 😁
VálaszTörlésNekem is ez ugrott be. �� Gerebenezni, tilolni. Életemben nem hallottam még csak a mesében olvastam. Gyöngyi
TörlésIgen :)))) en is ott olvastam eloszor :))
TörlésÉs a kordováncsizma???
VálaszTörlésKolozsváros, olyan város, a kapuja kilenc záros - kezdetu nèpdal :)))) gryllus vilmos is ènekli
TörlésNézzük. -orosz népi hangszer; egyféle gyom; fuvolás; sapkaszerű fejkendő; cserjeféle; kendert fésülni;lóirányító szíj; textília; segéd; disznópásztor; cserépből rakott nagy tűzhely; üst alá földbe vájt tűztér; herélt kakas; gémféle; italboltos neje; kétkerekű taliga; finom bőrcsizma; aprópénz; rövid; esküvős buli; ló és szamár közös utódja; ló; félhold alakú fejdísz; gabonaszem héja; ezred; szoknya; lóbiztató; posztó népi pásztorköpönyeg; magas és egyenes; cipész; kendertörő szerszám.
VálaszTörlésBiz csak fele részét tudtam hibátlanul.
:))))) nekem is meg kellett néznem egycsomòt
TörlésDe sarjù = lòbìztatò?? Az kontextusban (Oreg néne ozikéje) fûféle, novény
szerintem a 'sarjad'-dal van közös gyöke. Nekem a polyva nincs meg, én pelyvát ismerek - illetve ismerem, az túlzás, de azt mondanám, a gabonához+csépléshez van köze
VálaszTörlésPelyva=pelyvalevél de valóban nevezik néha polyvànak is. Bizonyos fűfélék fellevele.
TörlésNem ismered az Alva jàr az Orbàn c. verset (Weöres S)? Abban van, es valszeg pelyva valóban. Csak akkor nem rìmelne az "orràn"ra ;)
VálaszTörlésWS szombathelyi volt, ami tájszót ismerek, azt a Tisza-vidékről származó nagyszüleimtől tanultam, még az is lehet, hogy amig innen odaért, megváltozott az a magánhangzó :)
VálaszTörléses ezeknek a francia megfelelojet tudja Boni?
VálaszTörlésAaa, nem!! De en sem :))
VálaszTörlésPoszt végéhez: örülök hogy egy irodalmár nem rajong a Lackfi János Varró Dani írásokért.
VálaszTörlésÉn belekezdtem egy kísérletbe a gyerekkel. Pár hónapos kora óta minden altatáskor a Toldi-t mondom neki. Sajna nem tudom már az egészet így a 7-ik énektől nem nagyon megy (fel kellene frissítenem) de addig is minden nap más 1-2 esetleg 3 éneket mondok neki. Amúgy baromi jó altatáshoz, jó monoton nem kell gondolkodnom (nem szereti ha énekelek). Biztos voltam benne hogy egy kukkot sem ért belőle de valamelyik nap még nagyon éber volt és a "sok nyerítő méne nagy sereg kutyája"-nál először azt mondta hogy díte (ez nála a ló) majd ugatott de az elejét már kvázi maga is mondja csak egy szót sem tud belőle kimondani de úgy kántál velem együtt.
Namost: ha ezt a szokást sokáig fenntartjuk vajon mikor a suliban tanulni fogják (hatodikban?) lehet hogy emlékezni fog és pillanatok alatt megtanulja majd?
10 év múlva ha élünk még beszámolok róla.
Mi a baj Varróval/Lackfival? :(
TörlésSzerintem nem jók annyira mint amekkora felhajtás van körülöttük, de ez lehet egyéni, úgyhogy korrigálok arra, hogy nekem nem tetszenek annyira mint amekkora felhajtás van körülöttük.
TörlésViszont: szerintem azzal, hogy az iskolákban tanítják őket olyan felhanggal, hogy nem kell azt a szar Petőfit vagy pláne mondjuk Berzsenyit (hogy valami valóban régiesebb nyelvűt mondjak) olvasni itt van a nektek való költészet, azzal erősítik azt a hitet a gyerekekben, hogy minden ami régi (értsd múlt századi) az szar.
Az unokaöcsém azért nem akar XIX sz. vagy XX sz. eleji regényt olvasni mert ismeretlen szavak vannak bennük és mennyire életszerűtlen hogy nem volt mobiltelefon meg Facebook. Én nem szeretem ezt a trendet, nem tartom jónak.
Én Varró és Lackfi (és Müller P Sziámi) gyerekverseit nem szeretem, túl mesterkélteknek, és túl gyengéknek találom őket altalaban, főleg a zseniális, döbbenetesen jó WS-hz képest. Varró D kötetünk van kettő, aranyosak a versek, de semmi több, néha kifejezetten idegesítő kínrímek.
VálaszTörlésAmúgy azzal a gondolattal egyetértek, hogy a modern is lehet jó, sőt, érdekesebb, időszerűbb a mai embernek, mint a klasszikus. En magam sem szeretek mar klasszikusokat olvasni, annyira vontatottnak találom néha őket. De mondjuk a Toldit nagyon szeretem :))
Pont ezt akartam írni! Mi is főleg WS verseket olvasunk, mondunk főleg. Varró Dani nagyon nem jött be. Nagyon cuki verseket ir viszont a sokat szidott Bartos Erika.
TörlésTermészetesen sehol nincs WS-hoz képest es nem lehet őket egy lapon említeni, de mi szeretjük. http://www.bartoserika.hu/konyvek/versek/tavaszkoszonto
nekem pld varró danitól a maszathegy nagyon is bejött jó hosszú, persze, nem is egyenletes, de én szeretem
Törlésa gyerekeimet viszont nem különösebben érdeklik a versek, pedig sok verset mondtam nekik anno fejből és könyvből is - vagy talán épp ezért?
TörlésTenyleg, nekunk is van egy Bartos Erika (Zakatolo), amiben vannak kifejezetten jó kis versek is (még időmértékes is!). A rajzokat borzalmasan utálom hozzájuk, de megvan az az előnyük, hogy minden le van rajzolva, így mindent ki lehet keresni.
VálaszTörlésEgyelőre Bonit érdeklik a versek ( és tok érdekes, nem azt kéri, hogy "mondjak" vagy "olvassak" verseket, hanem hogy "énekeljek" verseket) aztan kesobb nem tudom, mi lesz. Majd 10 ev mulva megtargyaljuk :)))
(Es tokre az az érzésem, hogy a franciáknál nincs ekkora hagyománya a gyerekverseknek, mint nálunk. Sőt, a kortáts költészetnek sem.)