- Mama, miért kell még sokat aludni nyárig?
- A nyár miért a tavasz után jön? Nem jöhet az ősz után?
- Mama, miért bontják le a kórházat? Miért építenek házakat?
- Milyen emberek fognak bennük lakni? Miért? Mi miért nem ott fogunk lakni? Miért itt lakunk?
- Miért ő a Mélinée anyukája? Miért siet?
- Miért raksz bele répát? A répa miért narancssárga? Miért nem zöld? Nem is zöldség?
- Miért egészséges? Miért fogok megnőni? Mia is meg fog nőni? Mikor növök meg?
- A kisbabák miért nem tudnak beszélni? Jonatán kisebb nálam? Mikor lesz nagyobb?
Ilyen és hasonló kérdésekre válaszolok naponta kb. ötszázszor. Megpróbálom nagyon lelkiismeretesen csinálni: mindegyik kérdés legitim. Nincsenek tabuk. Az összes kérdést végighallgatom. Annyiszor válaszolok ugyanarra a kérdésre, ahányszor fölteszi. Nem veszítem el a türelmememet. Utánanézek. Informálódom. Legjobb tudásom szerint válaszolok. Saját szintjén, persze. Mindig igazat mondok. Elismétlem, ha nem érti. Szemléltetek. Mutogatok. Ha hibázom, kijavítom magam.
Ez persze csak a vidám felszín, mert a mélyben lent legszívesebben gyakran annyit mondanék csak, hogy:
Szuper illusztràcio!
VálaszTörlésKoszi ;)))
VálaszTörlés:D
VálaszTörlésa nagymamám a miértekre szeretett azzal felelni, hogy "mert a nyúl szőrös és nem borotválkozik" - egészen addig, míg meg nem kérdeztük, hogy miért ezt szokta válaszolni, miért nem borotválkozik a nyúl? kik borotválkoznak? és miért? és a nyulak miért nem... (stb)
Szuper a rajz! :D
VálaszTörlésAnyukám egyszer bevallotta, hogy kicsináltam ezekkel a kérdésekkel, volt hogy alvást tettetett, csak hogy békén hagyjam. Szegény.
Martine, Mici :-DDDD
VálaszTörlésRáadásul amíg nem volt gyerekem, nem értettem, miért ennyire idegesítőek ezek a Miért-ek.. azt gondoltam, hogy engem tuti nem fognak kiborítani, haha!
Képzeld totál elfelejti az ember,hogy kiborították ezek a dolgok, én már nem emlékszem rá pedig végigcsináltam egy párszor, így ahogy olvaslak csak az jut eszembe, hogy milyen hihetetlenül aranyosak voltak ennyi idősen és most már én kérdezem, hogy MIÉRT rohan ennyire az idő és MIÉRT felejtjük el az ilyen aranyos és fontos dolgokat? :))) A kép nagyon jó!
VálaszTörlésÉn sem emlékszem már a miért korszakra :D bennem egyedül a szülés fájdalma-nagyszerűsége és az alváshiány borzalma hagyott nyomot. Igaz már majdnem 30 évesek "leszünk", hehe.
TörlésJaaaaj, tudom :((( az ember mindent elfelejt. Épp most voltak nálunk a húgomék a 10 hónapos kisbabájukkal. Egyszerűen nem fért a fejembe, hogy Boni is volt ilyen kicsi. Egyáltalán nem emlékeztem, hogy milyen volt 10 hónaposnak, ő is négykézláb közlekedett, és minden tárgyat megvizsgált, ütögetett? Őt is boldoggá tette egy LEGO-darab? Újra kellett néznem a 10 hónapos videóit. (és csak álmélkodtam, hogy jéééé, ilyen is volt). Olyan szomorú :(((((
VálaszTörlésIgen, azon mi is folyton szomorkodunk, hogy nem emlékszünk a csecsemő korra és hát sajnos biztos így felejti el az ember az összes többi korszakot is. Ezért kell sokat jegyzetelni meg fotózni-videózni.:)
Törléstökéletes a rajz, és az élet oly sok területét illusztrálhatod vele!
VálaszTörlés:-DDD Hahaha, milyen igaz!!
VálaszTörlésEzt a kepet holnap kinyomtatom es kirakom az irodaba vmi dugihelyre mert nekem a 35 eves kollegam kerdez egesz allo nap allatsagokat.
VálaszTörléscsodás! nálunk még nem jött el, de már várom! (nem)
VálaszTörlésOff: az Édouard Philippe-nek örülni kell? mit érdemes róla tudni? :)
VálaszTörlésNekem az az érzésem, ügyes taktikai húzás volt Macron-tól, maga felé szeretné vonzani a Républicains egy részét. Meglátjuk, meglátjuk! :) Amúgy soha nem hallottam még a pasiról
VálaszTörlés