2016. október 6., csütörtök

Tévedni emberi dolog (és ez ijesztő)

Ma reggel felhívtak a napközi titkárságától, hogy Boni nem járhat napközibe október végéig, amíg be nem tölti a 3. életévét. Azt mondta a nő, hogy a 3 évnél fiatalabb gyerekeket csak külön engedéllyel veszik be, kérni kellett volna egy hónapja. De miért nem szóltak erről a beiratkozásnál??? – kérdeztem. Hát, mert elfelejtettük. És hogy lehet, hogy ennek ellenére egész szeptemberben járhatott napközibe??? – kérdeztem. Hát, mert csak most vettük észre, hogy Boni októberi.

Az eszem megáll, komolyan! Így történhet meg az is, hogy embereknek rossz lábat amputálnak le a kórházban, meg hogy nem a jó betegnek vezetik ki a vastagbelét a hasfalára, hanem az ágyszomszédjának, aki csak egy kivizsgálásra feküdt be. Oké, nem mondom, hogy én nem fordítottam már export helyett importot, na de amikor emberekről (gyerekekről) van szó! Szinte elszédültem a hírtől. Összekeverték a papírokat? Szabadságon volt az illetékes személy? Basszus, de én rájuk bízom a szemem világát, ők meg az adminisztrációra is képtelenek? De akkor hogyan tudnak 40 gyerekre vigyázni egyszerre, ha már itt ilyen hibát vétenek?

Beigazolódni látom az összes félelmemet; senki más nem fog úgy figyelni ebben a nagyüzemben a gyerekemre, ahogyan mi, és minden a szerencsén múlik. További, még felháborítóbb dolog: már MA délután sem mehetett. Sajnálják, de a szabály, az szabály... (itt majdnem agyvérzést kaptam). Találjunk valami megoldást az elkövetkezendő két hét délutánjaira (szinte hallottam a telefonban a vállvonogatást).

MÉG SZERENCSE, hogy ilyenkor a mamám fölül az első repülőgépre és eljön!

11 megjegyzés:

  1. kérd vissza az elmúlt havi költséget, mert azt szabálytalanul szedték be - és neked minimum ennyibe kerül most rendkívüli szabadságot kivenni

    dühítő és félelmetes tényleg!

    VálaszTörlés
  2. háááát, tudod, Bonival kapcsolatban felhagyok az elveimmel. Mert mi van, ha ezek után utálni fogják?

    és ugye? Dühítő és félelmetes, ez a két szó jól leírja, hogy mit érzek.

    VálaszTörlés
  3. ... és tehetetlen is. Most tenyleg pattogj, hogy nincs igazuk? Hogy micsoda pancserek? Ezzel tenyleg a gyerekednek artanal.

    En is agylobot kapok mindjart.

    VálaszTörlés
  4. én azt nem értem, ha már benézték, miért nem nagylelkűek még erre a nyamvadt két hétre? Állati nagy probléma lehet a korhatár, ha egy hónap után derült ki, hogy gond van... és persze ilyenkor (itthon legalábbis) elnémulnak 'agyerekazelső' típusú szólamok...

    VálaszTörlés
  5. Szerintem azért, mert valami biztosítási ügy allhat a hatterben. Ha valami tortenik vele, ok nincsenek biztositva, mert 3 ev alatti, tehat nincs joguk vigyazni ra. Nem akarnak kockáztatni, ami egyreszt ertheto, masresz szeretnem azt gondolni, hogy ha en hibaztam volna ekkorat, akkor minden kovet megmozgatnék azert, hogy hozzasegitsem a szuloket valami megoldashoz.

    VálaszTörlés
  6. szerintem egyébként mindenképp kérhetsz vmi kompenzációt erre a három hétre - nem kell rájuk támadni, vagy ilyesmi, csak tárgyilagosan leírni, hogy mivel nem szóltak, ti ezt nem tudtátok, dolgoztok, a felügyeletre most külön pénzt, időt kell fordítanotok és mivel ezt az ő hanyagságuk idézte elő, kéred, hogy tegyenek javaslatot ők, hogy mivel szeretnének hozzájárulni - hm? (de nyilván értem azt a szempontodat, hogy nehogy Bonin csattanjon - de szerintem ez méltányos lenne tőlük és nem gáz kérni)

    VálaszTörlés
  7. Megértem Tamkot, én is kussolok a bölcsiben, nehogy a gyerekre üssön vissza a dolog. Ha a Nagyival meg tudjátok oldani ezt a 2 hetet, nem szólnék. Arra azért rákérdeznek, hogy ugye ebben a 2 hétben is tartják a helyet és nem adják oda senkinek.

    VálaszTörlés
  8. Nagyon szerencsés vagy, hogy Anyukád ilyen rugalmas és segítőkész! :-)

    VálaszTörlés
  9. Szia, a tehetetlen düh marcangolna.
    szinte felrobbannék mérgemben, de én sem szólnék egy szót sem a gyerek miatt.
    felháborító

    VálaszTörlés
  10. ja, Anyukád iszonyú jó fej!!!

    VálaszTörlés
  11. Martine: ezt megfontolom. Már szóltam róla Z-nek, nálunk ő a diplomata, a politikus és az érdekképviselet egy személyben. Én, ahogy Ági is írja, fel tudnék robbanni.

    És igen, a mamám nagyon jó fej, mert nem is tervezett idén már jönni. De amikor hallotta, hogy miről van szó, gondolkodás nélkül igent mondott! Ez a jó a rosszban :)

    VálaszTörlés