Mert ott van pl. az állólámpa, amit nagyon szeretne már végre magára húzni - de az állólámpát csak nem rekkenthetem el a garázsba? Vagy a kisasztal, amire már frankón fel tud mászni. Megtanult ugyan lejönni is, de még mindig félek, amikor a tetején táncol. Hetek kérdése, és a kanapéra is felmászik... bár néha nem is bánom, hogy ott játszik, a járólap jéghideg, én két zokniban és papucsban fázom. Élvédő, sarokvédő - hahaha, hónapok óta le tudja szedni. Vagy ott a kuka, ami pont akkora, hogy nem fér be egyik konyhaszekrénybe sem, viszont Boni pont kényelmesen ki tudja nyitni. Üvegajtós könyvespolc - tudom, álljunk már át a Kindle-re. A nem üvegajtós sem jó, onnan kirámolja és tönkreteszi a könyveket.Van egy kis hely a lépcső alatt, ahol a csizmákat tároljuk (nem férnek be a cipősszekrénybe), na, ez a kedvence, főleg a csizmák talpát szereti nyalogatni. A radiátorokat vagy elállítja, de ez a kisebbik baj, mert magára is ránthatja őket, rosszul vannak a falhoz rögzítve (állítólag olyan a fal - grrrrrrr! -, hogy nem lehet jobban). Mi van még? Ja, a gitárok. Az egyiket, a legújabbat, már el is törte, de hát lehet ezért rá haragudni? Nem, a mi hibánk, minek tettük oda (de hová máshová?).
Nem csoda, hogy állandóan azt hallja tőlem, hogy nem szabad! Illetve: nem csoda, hogy mindent odaadok már neki (kulcsot, hőmérőt, lábost, bébiőrt stb.), csak hogy ne tiltsam olyan sokszor. A karácsonyi dekoráció gondolatát már el is vetettem, úgyis magára húzná, leszedné, kikövetelné magának. De mi lesz így a karácsonyfával??
Bizonyíték, hogy az egyévesek kütyümániája már az őskorban is fejlett volt
Tudom, retorikai a kérdés, de nekünk sikerült, hátha lesz ebben használható ötlet nektek is:
VálaszTörlés- a nappaliban (kedvenc helye, ott van legtöbbet) a földön egy centi vastag habtapi (lefekvése után felszedjük), esett már rá nagyon nagyokat is a kanapéról például (ahonnan amúgy le tud tolatni, csak hát van mikor sietős a dolog, és fejjel előre próbálja), és ha épp olyan hangulatban volt, el sem sírta magát, mert fájni nem fáj, csak ijesztő;
- Ikeáé sarokvédőnek olyan ragacsa van, hogy én sem tudom leszedni (próbáltam, mert ferdén helyeztem fel);
- csak üvegajtótlan könyvespolcunk van, és az alsó két polcon, amiket felér (már ahol nem az ő cuccai vannak), nagyon szorosan egymás mellé állítottam be a könyveket, így nem tudja kihúzkodni őket, én is csak nehezen;
- az épp hasznlatos cipőinknek az előszobában, a cipősszekrény fölött, van egy ilyen anyagból készült, sokzsebes, ajtóra szerelhető tartóeszköz;
- a gitár a szekrény tetején lakik, az állólámpánk be van szorítva az írósztal és kanapé közé, a szobai szemetes meg a fotel mögé (de amúgy abba csak papírt dobunk, akár ki is rámolhatja, ha majd eléggé szemfüles lesz, és felfedezi);
- a radiátoraink szerencsére stabilak, én az égéstől féltettem így fűtésszezonban, de párszor megmutattuk neki (a saját kezét odaközelítve), hogy forrók, azóta nem érdeklik.
+ Vannak még a nagy elektronikai kütyük (XBox, filmlejátszó, hangerősítő), azokat szerette kapcsolgatni, így ilyen kinyomható elosztóra dugtuk őket, és mivel az ébrenléti idejében úgysem használjuk őket, kikapcsoljuk mi magunk. A telefonjainkat és iPadot felügyelet mellett mindig odaadtuk neki tanulmányozásra kisebb korában, így mostanra már azok sem érdeklik, bárhol ott lehet hagyni őket. Egyetlen gond az M. számítógépe, ha az megy, akkor neki mindenáron fel kell ülmni az apja ölébe, és szakérteni kell rajta - próbáltunk fake billentyűzetet és egeret adni neki, de nem lehet átverni… :)
Milyen egyszeru de jo otlet az elektromos kutyuk ilyeten kikapcsolasa. A Hugom gyerekeinek a fo szorakozasa volt a DVD es CD lejatszo kinyitasa es a CD helyere oda nem illo dolgok elhelyezese. Igy szepen ezek tonkre is mentek. De ha nincs aram alatt hiaba nyomkodja...
VálaszTörlésA baj akkor jon szerintem ha mar o is nez meset DVD-n es akkor o akarja iranyitani a muveletet.
Amugy nekem valamiert az az erzesem, es kivancsi vagyok hogy lesz majd ha en is ott tartok, hogy mi a mi idonkben, mondjuk 70-es evek 80-as evek eleje valahogy fegyelmezettebbek voltunk, nem nyulkaltunk hozza annyi felnott dologhoz. Persze telefon, ipad es taviranyito nem is volt de megis. Vagy lehet hogy csak a mi szuleink mar elfelejtettek es par ev mulva mar mi sem fogunk emlekezni?
ez most off lesz:
Törléshello FElla,
sajnos lemaradtam a blog-zaros/zartkoru blogra-feiratkozos utolso bejegyzesedrol.Szivesen olvasnalak tovabb, ezert ha folytatod a blogolast zartkoruen, akkor kerlek adj az olvasotaborodhoz: zas255@nyu.edu. Koszi.
Az örömhír (ismét) az, hogy Boni tökéletesen működik :)
VálaszTörlésA szekrényajtókat és különösen az üveges könyvespolcokat leragasztottuk és elé toltunk valamit, a gyerekekre vastag, puha több rétegű ruhát adtunk (kifűthetetlen régi bérházbéli szobák voltak), a kályhák elé védőrácsot szereltünk (szétszedett kiságyak rácsaiból).... gitárt meg egész egyszerűen nem tartottunk :D
A. villanyborotváját egyszer napokig nem találtuk, így megcsodálhattam őt szakállasan, egy fél pár papucsomat pedig úgy eldugták, hogy csak a költözéskor került elő (évekkel később)
A számítógépek és az asztalunk totális tabunak számítottak - ezt nagyon hamar és nagyon jól megtanulták, hogy oda TÉNYLEG tilos nyúlni - mondjuk az én gyerekeim az átlaghoz képest végtelenül szófogadóak voltak - sőt, tán még ma is azok (de egyszerűen muszáj tolerálniuk a nagyon-nagyon alacsony tűréshatárainkat)
Majd lelazulsz. :) Annyira kifárad ettől a sok aggódástól, ugrástól az ember, hogy egy idő után feladja és már nem izgul. A gyerek meg megunja lepakolni a könyveket, ha meg le is esik és beüti, már meg sem kottyan. Sem neki, sem az anyjának. Ha minden jól megy, nem töri el a csontját...
VálaszTörlésHm, az igaz, hogy mi olyan lakásokban laktunk, ahol alig volt bútor. :/
VálaszTörlésA padló meleg volt.
Értékes tárgyaink nem voltak.
A tv-t kicsit tönkre tette, de csak kicsit (pár zöld pötty), na bumm. Apjuk kitépte a haját (sajátját), én nem.
Konnektorokat bedugdostuk vakdugóval, de a második gyereket nem is érdekelte.
Egy elég nagy veszély azonban nálunk is történt... A borotva... Használta is, de mázli, hogy nem vágta meg magát nagyon, csak egy milliméteren, le is ordítottam apjukat (én nem epilálok :S ). Tesóm is megborotválkozott 30 évvel ezelőtt, 2 évesen. Szóval ez családi dili.
Egyetértek, ugyanígy állunk. Állandóan nem, már nem bírok egyre feljebb pakolni, minden lenti polcon játék lakik. De! Mi éppen költözünk, egy hónap múlva, és minden erőmmel azon leszek, hogy olyan lakást alakítsunk ki, ahol kevesebb nem-et kell mondani. Talán sikerül....vagy eltelik még pár hónap, és már nem lesz minden annyira érdekes, és mert sokkal inkább megérti, hogy mit szabad és mit nem. :)
VálaszTörlésEsti, köszi a sok tippet :) ezt a könyvbesorolós módszert mindenképpen ki fogom próbálni (most két szennyeskosár van előttük, de az meg hogy néz ki). A habtapit is megnézem. De ha arra esik fejjel, az nem baj? Nekünk olyan tappancsos ikeás sarokvédőnk van, fehér, azt le tudja szedni.
VálaszTörlésEz egy amerikai konyha plusz nappali, az a jó, hogy a tv és társai nem itt vannak lent, hanem az emeleten, ahová ritkán megyünk. Viszont a kuka az a mindenes-dzsuvás kuka (noha már naponta takarítom...). A szelektíves kukával hagyom játszani, imádja ki- berámolni a vackokat.
A radiátor nálunk is forró, de attól pont nem féltem: egyszer odanyúlt, sírt, azóta nem fogdossa! :) csak a gombokat, de az sajna nem meleg.
Ella, hihi, pont van egy ilyen kép nálam, fel is teszem mindjárt: én a fotelban pózolok (gumicsizmában!) a fotósnak, a háttérben a húgom a rádió gombjait csavargatja...
Hat ez halali. Ok nekunk mondjuk nem volt se magnonk, se tv-nk mikor kicsi voltam, radio meg csak ilyen asztali zsebradio. Na de vazak, porcelanok, konnektorok akkor is voltak. Es Anyukam szerint nem voltunk ezekre veszelyesek.
TörlésA szuleimnek voltak konnektorvedoik. Ezt onnan tudom h a mamam azokat is eltette! Hogy majd jo lesz az unokaknak! :)
TörlésMartine, az üveges könyvszekrénnyel az a baj, hogy ütögeti, én meg attól félek, betörik (nagyon vékonka az az üveg). Most ez az üvegajtó és a radiátor és az állólámpa a TÉNYLEG tilos kategória, de asszem Boni még nem érti... vagy ilyen szemtelen lenne, hogy DIREKT odanyúl, amikor százszor mondom neki, h nem?! És még rám is vigyorog közben?! nanemár! :))
VálaszTörlésAmúgy nem tudom, meg tudja-e unni a dolgokat csak azért, mert szabad. Pl a szelektív kukát és a pillepalackokat mindig is odaadtuk neki, és ennek ellenére hónapok óta negy kedvenc szórakozása. De az igaz, h én is szereztem már neki egy régi klaviatúrát, azt hittem, jól el lesz majd vele, hát kb két percig érdekelte.
És Lurci: nekünk az egyre feljebb pakolás már nem is megoldás, mert ha LÁTJA a tárgyakat, akkor addig sír, amíg meg nem kapja őket. Felkérezkedik ölbe, mutogat h menjek oda, rámutat a tárgyra, hogy akkor azt ő most szeretné... (kés, olló, kamera hm, hm) - szóval le kell dugnom őket!
IGen, a könyvszekrény nálunk is vékonyüveges, azért toltunk elé fotelt, asztelt, stb, hogy nehogy nekiszaladjanak - lehet kapni egyébként biztonsági fóliát, amivel leragaszthatod őket - de mi addig-addig tervezgettük, míg már nem volt annyira fontos (de most is frászt kapok, ha az üveges könyvszekrény előtt ugrálnak - márpedig sok van belőle, két teljes falnyi csak az üvegezett :( szép, de nem szeretem)
VálaszTörlésA karácsonyfát volt, aki fellógatta egy kampóra a plafonra - hát, nem tudom, nekem az olyan túl izé... de azért kikötni hátul lehet :D
Leragaszthatós biztonsági bigyót megnézem, nem tudtam, h van ilyen!!!
TörlésKépzeld, Z meg akarja fúrni a karácsonyfa-ötletemet, brrrr! Lenne helyünk fellógatni mondjuk, otthon 3,5 m a belmagasság :))
Jaj, de édes ez a kép! A DVD lejátszó gombja nálunk is játék, ha nincs éppen a helyén, akkor a lányom cuccai között kell keresni.
VálaszTörlésÉn napok óta azon gondolkodom, hogy mennyire kell gyerekbiztossá tenni a lakást? Úgysem hagyjuk magára egy pillanatra sem őket. Persze a kést, ollót elpakoltam, de nagyjából minden ugyanúgy van, mint a születése előtt volt. Ha elkezdi stírölni az állólámpát, ami nálunk is nagy kedvenc, akkor elvonom valamivel a figyelmét. Ez most nem olyan nagy kunszt, mert éppen járni tanul és egy kis sétára mindig kapható. De egyébként is minden játék neki, ami itthon van: ruhacsipesz, zoknisfiók kipakolása 200x, a fakanalak előszedése 50x, a Labellom kupakjának leszedése 1000x - nagyjából ezek voltak a mai a játékai. A méregdrága FP játékok meg ülnek a polcon, mert az marhára nem érdekli az porontyomat.
Na ezt a hozzászólást vártam, eddig nem mertem leírni hogy én szinte semmit nem változtattam a lakásban pont azért mert mindig vele kellett lenni. Ha mégis egyedül hagytam volna rövid időre, akkor betettem a járókába. Meg kicsi volt a lakás, nem volt hova pakolni. Nyilván kést meg sósavat nem tartottam a földön.
TörlésHÁt én biztos túl laza vagyok, de nálunk mindig volt normális, rendes karácsonyfa, ami a földön állt, és soha, egyik gyerek sem csinált vele semmi különöset. Annyit csináltunk, hogy a törékeny cuccokat nem raktuk alulra. Amíg áll a fa tipikusan ketten vagyunk itthon, szóval nagy baj nem lehet. És nem is lett.
VálaszTörlésMost az jutott eszembe, hogyan akadályozom meg, hogy megegye a lehullott tűlevelet a kisfiam. Mindent azonnal elfogyaszt, amit talál, biztosan másé is. Mi a fát, ami kisméretű lesz, felrakjuk a konyha szigetre. Dizájnos lesz az biztos, de nem kockáztatok. De biztosan lesz tűlevél ami azért a földre hullik.
VálaszTörlésMerylla, hat egyszeruen azert, mert nem gyozom tiltani. Aztan nehogy nyomot hagyjon a kis lelkeben ez a sok tiltas :) meg a vegen hordhatom pszichologushoz. Nem nagyon, vagy nem mindig tudom elvonni a figyelmet. (A csipesz itt is slager! Es gyakran megkerdezem magamtol h miert gyartanak egyeveseknek jatekokat? Amikor nem erdeklik oket?)
VálaszTörlésKaracsonyfa: elkepzelni sem tudom. Tulevelek, borulas, de foleg: a diszek. Boni megbolondul a zorgos es csillogo dolgokert...
Tiltani én is csak akkor próbálom, ha már nincs más eszköz a kezemben, inkább a figyelmét igyekszem terelni. Azt nem tudom, hogy mi lesz 1+ évesen, de most ez még működik. Isolde blogjában írta valaki, hogy egy gyereknek 160x kell elmondani, hogy nem, mire elfogadja. Eddig nem tartottam attól, hogy túl sokat mondom, meg hát Isolde csak tudja és ő nem írt semmi ilyet. És az van a spenótos könyvben is, hogy kell a cadre (angolul olvastam, nem tudom milyen szót használt rá magyarul) és azon belül kell választás.
TörlésA játékokat én sem értem. Most pl. ül a gyerkőcöm a járókában és a játékokhoz hozzá sem nyúl, hanem a ruhacsipeszeket dobálja ki a rácsok között és addig nyújtózkodik, míg el nem éri őket. Nagyon cuki, közben kiabálja a keresztnevem, anyának még véletlenül sem hív :)
Hűű, két dolgon ámultam el nagyon: ÜL A JÁRÓKÁBAN és ISMERI A KERESZTNEVED :)) az enyém egyiket sem tudja :)) (mamát sem... bezzeg a csigát, a bárányt és a kacsát ismeri)
TörlésNa jó, az ül a járókában az azt jelenti, hogy naponta 2*5 percre be tudom tenni, aztán jön a visítás. A nevem pedig 3 betű összesen, talán a legkönnyebben kimondhatók egyike.
TörlésMegnyugodtam! :))
TörlésA karácsonyfa miatt én is izgulok, fiam labda-bolond, már látott díszeket, nagyon szeretett volna játszani velük... Nálunk a lakás szerencsére gyerekbiztos, mert én állati ügyetlen vagyok, így minden ilyen ötletet (pl üvegajtó) azonnal megfúrtam, mondván, hogy én leszek az első, aki beleszalad....
VálaszTörlésÉn egy ideig azon gondolkoztam, hogy ha nem találok semmit, csak a szokásos törékeny gömböket, veszek ilyen gumi fürdőjátékokat (kacsából van pl. olyan, hogy hat különböző színű van egy dobozban), és azokat aggatom fel a fára.
VálaszTörlésÚgyhogy itt is mondom, hátha segít valakinek: az IKEÁban van egy csomó bababarát karácsonyfadísz. Nem feltétlenül lesz tőlük dizájn-díjas az ember fenyője, de eléggé törés- és rágásbiztosak: műanyagból készült harangok belül elérhetetlen LED-égővel, fonalból horgolt csillagok, fából faragott madárházikók, anyagból varrt madárkák és télapók, fonalból csomózott masnik, vastag csomagolópapírból hajtogatott kis fényes ajándékdobozok…
Jah, és tűlevél-hullás és -elfogyasztás ellen mű fa.
Esti, köszi az ötleteket! Idén lejjebb kell adnunk a dizájn-igényeinkből...
VálaszTörlésNekünk műfenyőnk van.:-)
VálaszTörlésDe amikor az első három volt kicsi, akkor rendes volt, és nem volt semmi gond. Eddig kétszer karácsonyoztunk 1 évessel, egyszer 7, egyszer 9 hónapossal, egyszer 19 hónapossal és idén 20.5 hónapossal. Soha nem volt semmi gond. A max. az volt, hogy megfogták a szaloncukrot és ennyi. MOndom, hát két felnőtt van itthon, egyik a gyerekkel van, akkor mi a fene bajt tudnának csinálni? Nem is értem.
Én alulra szép szalagokból kötött masnikat tettem, meg krepp papírból és hungarocell gömbböl készítet angyalokat, valamint arannyal lefestett tobozokat.
Amúgy annyira gyorsan megtanulnak mindent, nálunk a kuka pl. szekrényben van, de hát ugye azt is ki tudja nyitni, nem nyúlkál bele, csak mániákusan mindent kidob, amit szemétnek vél. SZerencsére eddig mindig láttam és kiszedtem a kukából.:-) (Pl. a kedvenc linzerszaggatómat.) Amúgy a pulton, vagy asztalon talált evőeszközöket is azonnal viszi bedobni a mosogatóba.
Amúgy él-hal minden olyan dologért, ami felnőtt tevékenység, simán engedtem velem sütni, lelkesen mért, gyúrt, sodort, zöldséget is együtt pucolunk, porszívózunk, pakolja be a gépbe a ruhákat, meg a szárítógépbe is, még gondosen ki is rázza előtte. Az első szavai között szerepelt a porszi (porszívó), mosó (mosógép) és a száró (szárítógép).
VálaszTörlésÉs hozzátok végül is jött ma reggelre a Mikulás?
VálaszTörlésJott... De Z. Megtorpedozta az otletemet es nem adtam csokit Boninak... (Bezzek o meg...) de miert "vegul is"?
TörlésMert úgy emlékszem (lehet, hogy nem jól), hogy tavaly volt vmi ilyesmi beszélgetés, hogy ez hazugság (vagy a jézuska volt csak az?) - na, mindegy, nem olvastam vissza, csak úgy rémlett, hogy a totálrealizmus szellemében akartál eljárni :D
Törlésjaaaa :))) de az a télapó volt! A kérdés még nincs eldöntve. Z a totálrealista álláspontot képviseli, és a misztikus vonalat. De úgy gondoltam, idén még korai eldönteni...
Törlés