Hozzátáplálás: másfél hónap tapasztalatai

Semmi izgiről vagy különlegesről nem tudok beszámolni, minden úgy halad, ahogy annak haladnia kell. Bonhomme érdeklődik, közreműködő, cukifej, de nem eszik sokat, azt viszont mindenhová (asztalra, ruhájára, az én ruhámra, hajra) elkeni - egyszer még a szeme fehérjében is volt répa! Nem mérem, hogy mennyit eszik, de érzésem szerint keveset. Ezt onnan gondolom, hogy még mindig nem vettünk semmiféle gépezetet a pürésítéshez (bénázunk), mindent átpasszírozok egy szűrőn és e művelet során nem fáradok el - szóval nem lehet ez a mennyiség olyan sok. Egyetlen szoptatást sem váltottam még ki bébipapival, nem is látom még a szoptatás végét (szerencsére!). Az még mindig nem világos, hogyan lenne a legideálisabb: szoptatás előtt vagy után etetni, ezért általában mindkettővel bepróbálkozom. Előfordult már ugyanis, hogy szoptatás után ette meg a pürét.

Ami problémát okozott az elején, az a kaki mennyisége volt. (Bocsánat, de már látom, hogy amikor az embernek gyereke van, fontos téma a kaki!) Szóval, ha nem is ment a hasa, de nagyon gyakran volt tele a pelus, és amikor azt mondom, hogy tele, az tényleg tele volt, ráadásul éjszaka is. Ezért még mindig nem merünk neki adni zöld színű, nagyon rostos zöldségeket. Bár mostanában próbálkozom a vicces elnevezésű rizsnyákkal is, amitől azt remélem, hogy kicsit megfogja majd.

Teljesen előre látható módon az én kis konzervatív babám az édes ízt szereti, azaz az almát, a körtét, a répát és az édesburgonyát. Amikor nem tudok főzni, üveges ételeket adok neki. Tudom, hogy nincs ezekkel semmi gond, de csak végszükség esetén nyúlunk ehhez a megoldáshoz. Hat hónapig etettem kizárólag anyatejjel, ezek után valahogy nagyon fura érzés, szinte már lelkiismeret-furdalásom van, ha gyári kaját eszik, olyat, amit nem én készítettem neki. Amúgy pedig mióta visszajöttünk, nem találunk itt bio bébikaját, elképesztő. Míg otthon minden boltban volt!

Hirtelen tele lettem baba-szakácskönyvekkel is: kaptam, vettem, rendeltem, lett, szóval van vagy öt, magyarok és amerikaiak vegyesen. Szépek, színesek, guszták, de mégiscsak azt kell hogy mondjam, tiszta pénzkidobás: saját kútfőből is tud az ember püréket gyártani. Érdekes viszont, hogy a magyar könyvek szernt a glutént 7 hónapos kor előtt, míg az amerikaiak szerint 7 hónapos kor után kell bevezetni. Mivel a dokink is ez utóbbi iskolához tartozik, még nem adtam Boninak. Lassan itt az ideje - elmúlt már 7 hónapos, de mivel megfigyelésem szerint a tankönyvihez képest mindent pár héttel később csinál, nem aggódom.