Ez a transzfer is olyan volt, mint az előző négy. A legjobb az volt az egészben (egyenlőre), hogy a hetem lerövidült, a hétvégém pedig meghosszabbodott. És mivel Z.-t nem láttam már 10 napja, volt ebben a péntekben, a napsütéssel és a későn keléssel egyetemben, valamiféle nyaralás-szerűség.
Dr. Varsányiné megint késett, állítólag dugóban ült 45 percet, emiatt morcos és rosszkedvű volt. Pedig most az egyszer nem okozott fájdalmat, simán és gyorsan ment minden, a két embrió pár perc alatt a helyére került. A transzfer után megebédeltünk a kórház éttermében, miközben arról beszélgettünk, hogyan lehetséges, hogy a sok kudarc után egyszer csak (előbb-utóbb) szokott sikerülni.
Mindketten úgy gondoljuk, hogy addig kell próbálkozni, ameddig az egészségünk (és a pénztárcánk) engedi. Ugye én egyre inkább azon a véleményen vagyok, hogy itt valami baj lehet, ha ennyi embrió nem tapadt meg. Miközben ez a gondolat egyre jobban beférkőzik az agyamba, senki nem tud olyan érvet mondani, ami meggyőzne az ellenkezőjéről, Z. mai gondolata viszont megvilágosított. Szerinte ugyanis az a tény, hogy a biztosító 5 (vagy 4?) próbálkozást fizet, már önmagában is azt jelenti, hogy 5 (vagy 4, meg kellene néznem) próbálkozásig benne vagyunk a „normálisban”. Hiszen a biztosító nem hülye, ha ötödikre semmi esélyünk sem lenne, nem fizetne – és milyen igaz. Z. simán megvett ezzel az elmélettel!
Továbbá Z. szerint akárki akármit is mond, a hozzáállás nagyon sokat számít. Erre én azt gondoltam (de nem mondtam), hogy a legutóbb egy olyan bloggerlánynak sikerült a lombik, aki végig szélsőségesen negatív volt, olyanokat írt le, hogy ő a teremtés selejtje stb. És erre tessék, az első ICSI-lombikkal teherbe esett.
Miután hazaértünk, lefeküdtem aludni: két napja nem iszom kávét. A további terv az, hogy a hétvégén óvatos üzemmódban funkcionálok (kávé-absztinencia), a héten nem megyek úszni, és március 4-én vérvétel. Nem tesztelek előtte, egyrészt azért, mert nem bírom a negatív teszt látványát. A másik ok pedig a jövő hétvégi programom, amiről majd később írok! Aztán persze simán lehet, hogy nem bírom ki...
Hajrá embriócskák, kapaszkodjatok! ápold az óvatos optimizmusodat! :)
VálaszTörlésLécci még ne is gondolj "ha negatív tesztre", most gondolj a kis zigotáidra, kell nekik az anyai megerősítés :)
VálaszTörlésVagy gondolj rám. :) Az is sokat szokott segíteni. :)
VálaszTörlésAbban Z.-nek adok igazat, hogy nem hiába van lehetőség többször próbálkozni támogatottan. Sőt igazából egy ideális világban az alkalomszámolásnak újra kellene kezdődnie, ahányszor csak kiderül valami új dolog, mert hány diagnózis születik meg olyankor, mikor már két-három lombikon túl vannak a párok...
VálaszTörlésDe a hozzáállás dologban veled értek egyet, bizonyítékom is van: én. Teremtésselejtjének ugyan nem éreztem magam, de bízni és sem mertem, aztán rám lett cáfolva jól.
Hajrá embriók, legyetek szépen A magzat és B magzat - and beyond!
Azt vagod, hogy mindkettonknek az otodik? :-) Igaza van Z-nem. Otthon is ot. Nemetorszagban harom... Luxiban negy.
VálaszTörlésEst total igazad van az ujraszamolassal kapcsolatban. Elcseszik, mert erdektelenek, vagy sporolni akarnak es meg el is veszik a lehetoseget igy. Es basszus nekem ne sporoljanak. Miert nem lehet tiszta lappal csinalni? Megmondana, hogy milyen vizsgalatokat kotelezo megcsinalni es adna egy listat az egyeb izsgalatokkal es kommentelni, hogy mondjuk a durva immunoogiai problema nagyon ritka, de a veravadai zavar gyakrabban elofordul. Nyilvan tok gaz, hogy miert nekem kell eldonteni, hogy milyen vizsgalatot vegeztesek el, de ha mashogy nem megy. Mi a jo reszet sajat kutfobol es zsebbol inteztuk. Ki is derult par dolog... Na jo ez mar egeszseggazdasgtan, inkabb nem megyek bele, mert nem ertek hozza. Ezek szerint otnaposak? Jo koran van a vervetel, ezt ki lehet birni :-)
Itt egy uj gyereknél kezdodik ujra a szamlalas; tehat ha valakinek nem sikerul az ot, akkor arrol mar lemondtak, hogyugymondjam. Meg jo, hogy a fagyasztottakat nem szamitjak bele.
VálaszTörlésEszter, nem is tudtam, h Neked is az otodik! De most hétfon lesz a beultetés végul?
Koszonom a drukkokat csajok, Esti; megnyugtatsz!
Innen is megy a drukkolás :)
VálaszTörlésEgy ismerős az ötödikre már csak vállvonogatva ment el, hogy ha eddig nem, akkor miért pont most...és pont akkor igen :) Azóta már óvódás a kiscsaj.
Úgyhogy előre az óvatos optimizmussal :)
Hú, Barbi, szeretem az ilyen történeteket :)) MOndjuk az az 5 rémesen hangzik. Mi most tartunk a másodiknál, amiből még van egy dobásunk, de már néha így is elegem van... (ami luxus, tudom)
VálaszTörlésDrukkolok!
VálaszTörlésEgyik barátnőmnek 6 lombikból van 5 gyereke! :)
Nagyon szorítok Tamko!
VálaszTörlésKöszönöm Ircsi és Hegyiszivacs!
VálaszTörlésIrcsi, remélem, nem a 6. lombikból van mind az öt! :) Az kicsit húzos lenne...