Boni töridolgozatra készül, a füzetét olvassa. Felkiállt:
– Biztos, hogy az ikont fogja kérdezni!
– Mit?
– Az ikont! Én tudom, szentkép! Tuti fogja kérdezni!
– De miért pont ezt?
– Mert látod, hogyan van odaírva? – mutatja a füzetébe ragasztott fénymásolatot. – Ferdén, a lap alján, kisbetűvel. Alig olvassa azt el valaki. El van rejtve!
– Miért, szerinted csőbe akarják húzni a gyerekeket? Direkt olyat kérdeznek, amit valószínűleg nem tudnak?? – kérdezem döbbenten, rég voltam diák.
Boni megütközve rám néz, hogy milyen hülye vagyok. Ő már ismeri a dörgést, belelát a tanárok fejébe és egy-kettőre levette a rendszer szisztémáját, amely versenyhelyzetet teremt a gyerekek között, és arra helyezi a hangsúlyt, amit valószínűleg csak kevesen vesznek észre.
– Hát PERSZE, mama!
Fogalmam sincs, hogyan lehetne ezt jobban csinálni, úgy, hogy szankcionálás helyett motiválják a gyerekeket és felkelték az érdeklődésüket. De így olyan érzésem, van, hogy a suli egy valamire készíti fel őket, és nem ám az Életre, hanem… a Vizsgára!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése