Mi az, ami még a pénznél is hatalmasabb luxus, mert soha nincs belőle elég? Számomra ez a pihentető alvás. Évtizedek óta vagyok általában kialvatlan és fáradt. Tök gyakran ébredek úgy, hogy arra gondolok: nem feküdtem le időben, ebéd után pedig szinte mindig kómás vagyok. Nem is tudok elképzelni egy olyan életet, amikor ne lenne az ember alvásdeficitben. Gyakran hallgatok műsorokat az alvásról, és mindig megállapítom, hogy szinte mindent jól csinálok: nem kávézom délután, nem nézek sorozatokat lefekvés előtt, eleget sportolok, normálisan eszem, minimum két órával a lefekvést megelőzően vacsorázunk, nem vagyok túlsúlyos, a szobánk (az esetek többségében) hűvös és (mindig) sötét, az ágy kényelmes, nem stresszelem túl magam (bár ezen biztos lenne mit javítani, de pl. direkt nem olvasok híreket lefekvés előtt), és ha Z. nagyon horkol, elüldözöm a kanapéra.
Egyetlen dolgot nem csinálok jól: minden szakértő egyetért abban, hogy ideális lenne MINDIG ugyanabban az órában ébredni – hét közben és hét végén egyaránt. Én ezt eddig a való élettől teljesen elrugaszkodott, megvalósíthatatlan, antiszociális ötletnek tartottam. Hét közben előfordul, hogy hatkor kell kelnem; de ki az az elvetemült őrült, aki emiatt szombaton és vasárnap is hatkor kel?! Hiszen a hétvége pont arra való, hogy az ember behozza a lemaradást, ugyebár. Ezt hívják ezekben a műsorokban szociális jetlagnek: amikor az ember teljesen más ritmusban fekszik-kel hét közben (mondjuk 23–6h) mint hétvégén (00–9h).
Szerintem nekem inkább nyolc, mint hét órára van szükségem. A hetet mondják ideálisnak, persze egyéni elérésekkel. A hat óra állítólag túl kevés. A franciák átlagban 6 óra 45 percet alszanak (másfél órával kevesebbet, mint 50 éve), nekem a heti átlagom 7 óra 45 perc, köszönhetően a fent említett hétvégi plusz óráknak. Ezzel úgy-ahogy el tudok működni, de jobb lenne a nyolc.
A délutáni időnkénti alvásra azt mondják, hogy oké, ha 15 óra előtt történik. Akár egy egész másfél órás fázist is végig lehet így aludni, és állítólag még mindig jobb ezzel behozni a lemaradást, mintha a szociális jetlag mintájára össze-vissza kelnénk.
Az idei nyári projektem az, hogy kipróbálom a mindennapos 7 órás kelést, ami picit ugyan késői a mindennapokhoz, és nagyon korai a hétvégékhez, szóval kompromisszum. Ehhez passzintom a lefekvés idejét, aminek álmosságtól és egyéb programoktól függően 22:30 és 24 óra között kell mozognia. Ha felhalmozódik a hiány, akkor azt hétvégi sziesztával dolgozom le, és akkor azokra az estékre időzítem a futást, hogy biztosan el tudjak aludni. Eddig minden jól megy, csak kurva álmos vagyok, teraszon elköltött, fejedelmi reggelikkel (képen) próbálom magam kárpótolni azért, hogy hétkor keltem, noha tudnék kilencig is aludni. Nem tudom, télen mennyire lesz megvalósítható a dolog. Talán kitolható 7:30-ig az ébredés, mert kisebb kilengések előfordulhatnak. Sőt, mondják a szakértők, a sütievés analógiájára időnként az ember engedélyezhet magának egy-egy késői felkelést hétvégén. Ennek vicces neve van egyébként franciául: kövér délelőtt. És a példa is tök beszédes volt, amit felhoztak: mindenki (franciák!) lemegy reggel vagy este a pékségbe, hogy megvegye az aznapi kenyerét, de nyilvánvalóan nem vesz hozzá minden nap egy krémes süteményt is. Csak nagyon ritkán. A példában az éclair nevű sütit említették, nem is annyira krémes!
De gusztusos ez a reggeli, megenném!
VálaszTörlésNekem személy szerint nagy az alvásigényem, leginkább 8 óra (vagy még több, ha megtehetem). Ehhez igyekszem is igazodni, így én korán fekvő típus vagyok. Legtöbbször 10-kor már nagyon álmos vagyok és egy pillanat alatt el is alszom, de olyan is van, hogy még ennél is korábban megyek feküdni. Így a reggel 6 órás kelêst jól viselem. Ami most szeptembertől különösen jól fog jönni, hisz reggel már megy mindenki időre. :)
Bárcsak aludnéj 7 órát! Tehetném, de nem tudok. Elhúzom éjfélig, 2-ig, hogy ne 5-kor ébredjek. Ilyen ez az öregség, legalábbis nálam.
VálaszTörlésNagyon guszta a reggelid!👍. Én ugyan képtelen lennék arra, hogy mindent megegyek belőle😉. Kefír soha, és a hagyma reggel pl. De a fügéket nagyon irigylem. És a pozsonyi kiflik (🤔) is jöhetnének .
Jó pihenést, szép nyarat, Tamkó 🤗
Köszönöm :)))
VálaszTörlésA reggeli fantasztikus volt :) de nem tudtam mindet megenni.
én azóta újra tudok aludni, mióta hormonpótlást kapok :)
VálaszTörlésÉn azt hiszem, nagyjából megvalósítottam ezt, bár egész a posztodig fogalmam se volt róla: 10-11 között alszom el (nagyon ritkán később), és 6-7 körül között ébredek (néha előbb, nagyon ritkán később).
VálaszTörlésÉn 10kor már alszom, nem bírom tovább, és kb 5kor kelek, hétvégén is. Ilyenkor így van időm kicsit egyedül lenni, olvasni nyugodtan, mielőtt a gyerekek kelnek.
VálaszTörlésHa 9-ig alhatok nem kelek 7-kor. Ha 7-ig alhatok nem kelek 5-kor. Direkt nem kínzom magam, így is alig élek. Annyi érdekesség még, hogy 2-től 9-ig alvással jól elvagyok másnap, de 10-től 5-ig alvással másnap már 10-kor innom kell a második kávét és egész nap ennem kell a folyamatos fáradság miatt. (FElla). Nekem amúgy napi 9 óra kellene, de hogyan? Irigylem azokat akiknek elég a napi 7.
VálaszTörlésJaj, most belegondolva tényleg kínzásnak hangzik :)))) el is bizonytalanodtam egy kicsit. Csak reménykedni tudok, hogy a rendszeresség beválik (es bírni fogom).
TörlésTök érdekes, amit írsz az időintervallumokról, en PONT így vagyok vele! Es épp ezért hallgatom ezeket a műsorokat, h erre valami magyarázatot találjak (de nem találtam, általában mindig ugyanazt a pár szempontot emlegetik).
Engem félreértettél, Ffella, én magamtól ébredek 5kor,azt érezve, hogy kialudtam magam, nem terv miatt kelek. Hétköznap meg praktikus is, hisz munka, suli miatt 7kor indulunk, addig sok a tennivaló is.
Törléselég sok kutatás van amúgy arra vonatkozóan is (de hát nehéz bármit elhinni manapság már pont emiatt), hogy nem is az számít valójában, hogy hány órát alszol, hanem az, hogy hogyan jönnek ki az alvási ciklusaid. és pontosan így lehet, hogy Fellának nem működik a tíztől ötig alvás, amit én évtizedek óta csinálok hétköznap (nem magamtól, órával reggel és nagyon erős belső parancsolattal este) és ahogy nekem meg épp az éjféltől hétig eredményez összedőlős napot.
VálaszTörlésazt is sokan mondják, mármint tudományosan, hogy abszolút nem lehet hétvégén pótolni a hétköznap kimaradt alvásokat, hogy ez egyszerűen nem így működik. de nyilván ez is mindenkinek máshogy van, a kutatások egészen szélsőségesek ebben a témában is, pont mint az étkezést illetően.
azt hiszem, a jó alvás már csak azért is nagyon nehéz téma, mert sokkal kevésbé befolyásolható és jó sok esetben nem annyira elhatározás kérdése. mármint nyilván az, hogy időben lefeküdjön az ember és ne telefonozzon lefekvés előtt és mittomén, ilyen alap dolgok, azok persze rajtunk múlnak, meg a hétvégi alvást is lehet szabályozni, ahogy te is csinálod, de magát az alvásminőséget sajnos, különösen ötven körüli nőként, nagyon nehéz igazán befolyásolni, az ember alszik valahogy és egy csomószor van, hogy nincsen igazán jó éjszakája, pedig mindent azért, hogy az legyen.
én amúgy azért szeretek korán kelni, forced vagy magamtól, mert így tudom egyedül egy kicsit a kezemben tartani az időt (nem, igazából, de így van egy ilyen tévképzetem :)), a későn keléssel elfogy a nap szinte azonnal. éjjel ébren lenni, az nekem csak egy fekete lyuk, haszontalanság. nekem, persze, mivel én nem szellemi ember vagyok, hanem nagyon is gyakorlati és akkor érzem magam hasznosnak, ha kétkezi munkákat végeztem, szóval nekem ehhez világos kell. :))
na, bocs, sokat írtam, summa summárum: szerintem ebben sincsenek általános szabályok, mindenkinek magának kell kialakítani a saját rendszerét és aztán azt működtetni - épp úgy, ahogy te is csinálod, ahogy te is törekedsz erre. kipróbálni mindenfélét és megállapítani, hogy melyik az, ami optimális, amitől a legjobban vagy.