2025. július 25., péntek

Nyári fényképek

A göndörhajú, babaarcú kisgyerekem, aki még simán sírva fakad, h valami nem tetszik neki, aki még nem mutál, aki még eljátszik egy labdával vagy vízipisztollyal és aki cuki dolgokat mond (“Mama, azt hittem, hogy ittfelejtettétek önmagamat!”), a fotókon leginkább egy hosszúlábú

kamaszra

hasonlít, döbbenetes. Nem tudom összeegyeztetni az előttem pózoló kisgyereket azzal a valakivel, aki a fényképeken megjelenik. Mintha pár évet előreszaladnánk, olyan érzésem van.

Vagy csak én látom a kamasz fiamat kisbabának?!



Egy szokatlan, de teljesen felesleges képességére figyeltünk föl. Fel tudja húzni csak az egyik szemöldökét (ld. képen). Ilyet én eddig egyetlen emberen láttam, egy gimis barátnömön, ő volt ennek a mestere. Így amikor Boni ezzel szórakozik, akkor mindig ez a (szintén barnahajú, barnaszemű, a konokságig akaratos) lány jut róla eszembe. Mintha hasonlítanának!

3 megjegyzés:

  1. Képzeld, az én fiam is egy göndörhajú, hosszúlábú, apróságokon magát elsíró, plüssel alvó, boldogan legózó, pisztolyozó babaarcú tíz és fél éves, aki a képeken szintén egy lakli. Szerintem ez az a kor, amikor pont billegnek a kisgyerek-nagygyerek határon, és akár napról napra változik, hogy milyennek látjuk őket. (én mondjuk tényleg mindig kisebbnek látom a koránál, és igen, főleg a babaarca és magas hangja miatt) És még a jobb szemöldökét is fel szokta húzni, mint Boni, nagyon vicces csodálkozó-ironikus arcokat vágva ezzel :))

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. De érdekes, h te is ugyanezt tapasztalod :)))

      És igen, olyan ironikus képet vág így!

      Törlés
  2. 11 és fél a fiam. Magas hangon beszélget az alvós plüssével, akkora a lába, mint nekem és hozza a kamaszos nyegleséget. Én a bal szemöldököm szoktam felvonni.

    VálaszTörlés