Boniék osztálya állítólag kivételesen erős osztály, sok jó tanulóval, okos és motivált gyerekekkel, akik felfelé húzzák egymást. Jófajta versengés van közöttük. Boni tényleg jól érzi magát, úgy tűnik. „Divat” jó jegyeket szerezni, különfeladatra jelentkezni. Komolyan veszik a sulit, a házikat. Mindezt már én is hallottam a szülői értekezleten, de más fórumokon is. Nemrég az egyik anyuka megjegyezte az igazgatónő előtt, hogy micsoda szerencse, hogy ilyen jó az osztályközösség. Az igazgatónő csak annyit válaszolt, hogy:
– Hát csak használják ki, amíg ilyen jó. Jövőre nem lesz az, mert megváltoztatjuk az osztályok összetételét! – utalt arra, hogy Fro-ban gyakran (mindig?) megkeverik az évfolyamra járó gyerekeket, így minden évben más és más osztályokat alkotnak az adott 100–120 gyerekből.
Boninak sem volt eddig soha állandó osztályközössége, szóval a jelenség nem új. Az igazgatónő válasza ugyanakkor most is meglep, és nagyon sok mindent elárul a francia közoktatásról és úgy általában a társadalomról.
Szerintem logikusabb lenne egy olyan döntés, hogy ha egy osztály átlagon felül teljesít, akkor megtartják az osztály összetételét úgy, ahogy van. Hát nem zseniális, hogy évek óta nem láttak ilyen jó tanulmányi átlagot, hogy kivételesen jól tanulnak a gyerekek ebben az osztályban?
A rendes francia reakció erre az, hogy szétrobbantják a jól teljesítő közösséget. Miért? Az attól való félelmükben, hogy ez kivételezést, vagy az elit és a kulturális tőke továbbörökítését jelenti. Minden, ami az uralkodó társadalmi réteg újrateremtésének veszélyét hordozza magában, tiltandó és kerülendő. A hangsúly folyton az egyenlőségen és a szegregáció megszüntetésén van – a jó tanulók, a tehetségesek és a motiváltak rovására.
Amikor a szülői értekezleten bementem a matektanárhoz, az megkönnyebbülten mondta: Ah, a Boni anyukája? Jaj, de jó, akkor hamar végzünk – mivel a problémás gyerekek szüleivel gondolom több a megbeszélnivaló. Kicsit rosszul esett; egy jól teljesítő gyerekről miért nem beszélünk annyit? Az miért nem téma, hogyan lehetne gondozni a tehetségét, elérni, hogy ne unatkozzon órán, hogy ő is tudjon haladni a saját tempójában? Nekem pl. tök nagy probléma az, hogy Boni beéri a „még jóval”, holott tudna „kiválóan” is teljesíteni.
Hallottam, hogy a múlt hétvégén írták a központi felvételiket Magyarországon. Ha jól értem, 11–12 (tehát Bonikorú) éves gyerekek felvételiznek hatosztályos iskolákba. A végeredmény egy erősen szegregált, teljesítményalapú elit- és tömegképzés – ami totális ellentéte a francia rendszernek, ahol a jó tanulókat szándékosan beolvasztják a kevésbé jók közé. Lehet, hogy elméletben szimpibb a francia szemlélet (nem biztos), de amikor az embernek jó képességű, de problémás gyereke van, akkor az mégiscsak jobban szeretné, hogy az a gyerek egy dinamikus és felfelé húzó osztályközösségben tanuljon.
(Elkezdtem megíratni Bonival a felvételi feladatsorokat, ha befejezte, majd megírom, hogy milyenek a tapasztalataink!)
A kb. 10 évesek, tehát a 4. osztályt végzettek, 8 osztályos gimibe (“kisgimi”) készülők is most írták, nemcsak a 6.-osok. Csak kieg.ként írom. Azaz már közvetlenül az alsó után elkezdődhet a jobbak kilövése Magyarországon. Nagyon érdekes téma ez a két szögyenesen ellentétes szemlélet Fro és Mo között. Dehát melyik a “””jobb””” (gazdasàgilag erősebb, boldogabb társadalmú stb.) ország…? Mondjuk ez sokösszetevős nyilván. (Alice)
VálaszTörlésEgy csomó féle felvételi van ilyenkor: negyedikesek felvételiznek nyolcosztàlyosba, hatodikosok hatosztàlyosba és rengeteg nyolcadikos négyosztàlyosba. És bizony, a nyolc-és hatosztàlyosok sokszor elszipkàzzàk a legjobb gyerekeket; Magyarorszagon az esélyegyenlôségre esély sincs.
VálaszTörlésSzombaton kísértem a hatodikos nagy unokámat a felvételire. Dilemma, igen, hogy egy átlagosnál jóval jobb képességű gyerek maradjon-e átlagos osztályában, ahol szeret és szeretve van, kiváló osztályfőnökkel, aki pont a kedvencét(töri) tanítja, vagy ha felveszik, legyen hatosztályos gimis, egy nagyon húzós, remek hírű gimiben. Nos, szeptemberre kiderül. Az eredmények ismeretében, majd jöhet a nehéz döntés....
VálaszTörlésSzemély szerint nekem szimpibb az itthoni rendszer.
rhumel
rhumel
Húú, akkor te biztos tudsz válaszolni a kérdéseimre. Az unokád pontosan hány éves, és hányadik osztályba jár?
TörlésKöszi előre is!
Tamko, én is szívesen válaszolok a kérdéseidre, a két gyerekem összesen öt felvételit írt életében, a nagyobbik hatosztályos elitgimibe járt, ahova a kicsinek esélye se volt hetedikre bekerülni, de két év múlva meg írt egy nagyon jó felvételit - amit végül nem használt semmire, mert elment zenei szakgimibe. szóval mindenféle tehetséggondozásos tapasztalatom van.
Törlésés igen, sajnos Magyarországon nincs esélyegyenlőség. az én családom ebből jól jön ki, de mégse érzek igazán örömöt, hogy őszinte legyek.
Az a kérdés, hogy pontosan hány éves gyerekek írják a feladatlapokat (11–12?), és hogy ők idén hányadik osztályba járnak (ötödik? jövőre hatodik?).
TörlésNem tudom elképzelni az esélyegyenlőséget a gyakorlatban. Most olvastam, hogy a sokat olvasó gyerekek általános iskola végére kb. nyolcezerrel több szót ismernek, mint azok a gyerekek, akik egyáltalán nem olvasnak. Ezt a szakadékot a következő suli (college, ahova Boni is jár) egyszerűen képtelen áthidalni (február végéig összesen KÉT kötelező olvasmányuk van), és a különbségeket csak görgetik maguk előtt a tanulányaik végéig. Azaz a magánszorgalomból olvasó gyerekek olyan előnyhöz jutnak, amit az iskola nem tud később soha "behozatni" a többiekkel.
Nem tudom, igaz-e ez, de érdekes gondolatmenet, és szerintem ráhúzható sok minden másra (idegen nyelvek, zene, matek stb.)
Miért írod, h nem érzel "igazán örömöt"?
A 8 osztályos gimibe a most negyikbe járó gyerekek (10 évesek) írtak felvételit (ők nem lesznek már ötödikesek, hanem gimiben kezdenek szeptemberben) , a 6 osztályos gimibe a most hatodikba járó gyerekek (12 évesek) írtak (azaz a hetedik osztályt már nem az általánosban járják, hanem gimisek lesznek), és a klasszik 4 osztályosba is írtak ugye a nyolcadikosok. (W)
TörlésKöszi!! Akkor jól tippeltem. Boni hatidikos, és 11 múlt.
TörlésTamko, ahogy már kaptál is választ, a 6 osztályosba a hatodik általánosba járók felvételiztek. Unokám februárban lesz 12 éves, hatodikos. És egyszerre volt a "normál" 4 osztályos felvételi a nyolcadikosoknak is, egyidőben, múlt szombaton 10-kor. Már tegnap megtekinthető volt az eredmény, meg 29-én is be lehet menni megnézni, ha vki akkor ér rá....Nálunk a magyar szuperjó lett, bár volt két feladat, ami szinte minden gyereknek gondot okozott. Ma délután vagy másfél órát átdumáltuk a témát, ide azért nem hozom el az egészet.😂 Van bőven véleményem/nyünk. Ha valami érdekel, szívesen megírom, emailcímem rhumelkukacfreemail.hu.
VálaszTörlésEgyébkéntr még csak annyit, a képességek alapján való kiválasztásnak is, és a vegyes képességűek közösségének is híve vagyok. (volt mindkét variációban részem /60-as évek falusi, olajospadlójú iskolája, majd megyeszékhely főiskolai gyakorló sztársulija/, sőt, a gyerekeim is kipróbálhatták a könnyebb és nehezebb iskolákat. ) Gyerek, helyzet, lakóhely és az ahhoz kapcsolható intézmények lehetősége az, ami alapján lehet dönteni. Ettől még nem könnyebb 😂. Sőt!
rhumel
Köszi szépen!! Gratula a magyarhoz :)) A hétvégén letesztelem az itthoni tizenegyévest, írok majd egy posztot. Így első látásra sztem a matek elég kemény. A magyar neki idegen nyelv, de elég jól veszi az akadályokat. De nem összehasonlítható egy magyarországi gyerekkel.
TörlésMindenkinek üzenem, hogy TUDOM, hogy nem csak hatosztályos felvételi volt most, vaknak kellett volna lennem, ha a honlapon ezt nem veszem észre :)) Viszont a többi felvételi nem releváns, úgyhogy arról nincs mit mondanom :)