Bobmánia

Visszatértünk a civilizációba, az egyik első utunk egy Whole Foods-ba (élelmiszerüzlet) vezetett. Boni odafordult hozzám:

- Megnézhetjük, hogy van-e itt Bob?

- ??? - bámultam rá.

- Hát tudod, Bob! Megmelegíthetnénk!

- ??????? - egy kukkot sem értettem, de láttam rajta, hogy kezd ideges lenni. Könnyen dühbe gurul, ha nem értem, hogy mit mond. De hát egyetlen Bobot sem ismerek. Bobnak szoktuk hívni, gondolom mint mindenki, a robotporszívónkat, más Bobról nem tudok.

- Mama, Bob, amiről kiderült, hogy szeretem!!! Itt a szálláson most meg tudnánk melegíteni!!! - már szinte kiabált.

- Bob?! Nem értem, kicsim..

- Mama, Bob! - nézett rám kétségbeesetten, majd gondolkodott, és kibökte, rendes franciához illöen angolul: beans!

- Jaaaa! BAB!

Mióta megtanult olvasni, nem keveri az a-t az á-val, viszont az o-t az a-val igen. Egyszer pl. azt a szót nem értettem, hogy légkondi, mert szinte úgy ejtette, hogy légkandi. És gyakran keveri a franciát a magyarral, így néha nagyon nehéz kitalálni, mit mond!! Ezen a fentin jót nevettem. Pár napja, egy kisvárosban, könyörgött, hogy vegyünk neki babkonzervet, de se konzervnyitónk, se mikrónk nem volt, ráadásul tapasztalatból tudom, hogy nem eszi meg a babot. Hogy ennek ellenkezőjét bebizonyítsa, még aznap elmentünk, hosszas keresés után egy mexikói étterembe (külön megkérdeztük, van-e bab), és betermelt egy tányérral, szerintem életében először. Remélem, kitart egy ideig a lelkesedése!