A nemrég kirobbant közéleti botrányok közül leginkább az új oktatásügyi miniszter kinevezése érdekelt leginkább, mert az ügy megint rávilágított a francia iskolarendszer egyik jellegzetességére (magán- és állami sulik – mi is most szembesülünk egyébként azzal a kérdéssel, hogy a jövőre középiskolába kerülő Bonit magán- vagy állami középiskolába irassuk-e be), illetve arra, hogy mit lehet ebben a társadalomban kimondani, és mit kell elhallgatni.
Az új oktatásügyi miniszter kinevezése után nyilvánosságra
került az a tény, hogy mindhárom fia végig magániskolákba járt. Óriási
felháborodást váltott ki a hír! Franciaországban ugyanis szitokszónak számít a szegregáció, és nagyon is elvárt jelenség a társadalmi keveredés, a magániskolákba viszont nagyrészt (és sarkítva) gazdagok járatják a gyereküket. Nem olyan árakat kell amúgy elképzelni, mint Amerikában: itt a tandíj kb. 2–3 ezer euró, viszont a menza drágább mint az államiban.
Azt kell még tudni a magániskolákról, hogy az ott tanító tanárok az állami egyetemeken végeztek, és a tananyag is tök ugyanaz, mint az állami iskolákban. Miért járatják a szülők akkor magániskolába a gyerekeiket? Erre többféle PC válasz is adható, és ez a szerencsétlen nő (az új oktatásügyi miniszter) azt válaszolta a nagy felháborodásra, hogy elege volt abból, hogy a hiányzó tanárokat nem pótolták az állami rendszerben.
A valóság azonban az, hogy a magánsulit választó családok el szeretnék kerülni, hogy a gyerekeik bizonyos típusú gyerekekkel járjanak egy iskolába, mindjárt mondom is, hogy milyenekkel: migráns hátterű gyerekekkel. Ezt mindenki tudja, de így kimondani Franciaországban, főleg egy oktatásügyi miniszternek, nem lehet. Egy magánsuli és egy állami suli között a legfontosabb különbség nem a felszereltségben vagy a tanári karban rejlik, hanem abban, hogy milyen gyerekek járnak oda. Mindenkire rossz szemmel néznek, aki ezt így ki meri mondani, pedig (szerintem) a gyakorlatban mindenki oda járatja a gyerekét, ahol a saját társadalmi rétegével megegyező gyerekek járnak. Amúgy ehhez mindenkinek joga is van, úgyhogy nem értem, miért magyarázkodott a nő, főleg, hogy abban az időben, amikor beiskolázta a gyerekeit, még nem is ő volt az oktatásügyi miniszter.
Az újságírók fél nap alatt kiderítették, hogy a nő magyarázata hazugság. Fél évig járt az egyik kétéves (!) gyereke az állami rendszerbe, és az óvónő be tudta bizonyítani, hogy egyáltalán nem hiányzott ezalatt a félév alatt. Nem lehet valami nagy koponya egy az új miniszter, ha 1) olyankor magyarázkodik, amikor nem kellene, 2) olyan mesével áll elő, amiről egy-kettőre kiderül, hogy hazugság, és 3) mindezek tetejébe ezek után még el is látogatott ebbe a régi állami iskolába – ahol a tanárok kifütyülték, teljesen érthető módon.
Jaj, nem is tudom, annyira leszerepelt ez a nő, hogy nem is értem, ezek után hogyan tud egy napnál is többet megmaradni a miniszteri székében. Gáz!
Amúgy tök érdekes, hogy a magánsulik költségvetését az állam asszem 73%-ban állja – hozzájárulván így ahhoz a szegregációhoz, ami ellen, úgymond, küzd.
És egyébként a gyerekek tudásában van komoly különbség? Vagy egyáltalán különbség? A migráns hátterű és a nem migráns hátterű gyerekekében? És felvételi van nálatok?
VálaszTörlésNem a vallás, az etnikum vagy a gazdagság okozza a különbséget, hanem a hátrányos környezet, és a családi támogatás hiánya. A 'migráns' országokban is rengeteg orvos és tudós van, és nekik is vannak gyerekeik! Ugyanakkor a gazdag francia családokban is előfordulhat, hogy a gyerekeiket érzelmileg elhanyagolják, akik aztán nem tudnak úgy érvényesülni.
TörlésKöszi a pontosítást, Zenjebil! :)) feltételezem, h Fella nem úgy gondolta, hogy bizonyos etnikumú gyerekek butábbak vagy tehetségtelenebbek lennének a tôsgyökeres franciáknál, és ilyet én sem írtam sehol. De igazad van, nem árt tiszta vizet önteni a pohárba :))
TörlésSztem Fella arra kérdezett rá, h milyen tudàst sajàtítanak el ezek a gyerekek a « jò » ill. « rossz » iskolàkban. Délutàn ìrok errôl egy kommentet, eredetileg a posztba is bele akartam ìrni a tòrténetet (pontosabban kettöt) amit hallottam a rádiòban.
Én arra gondoltam hogy a más nyelv. Azért kérdeztem, mert Tamkó azt írta, hogy sok szülő szeretné elkerülni, hogy a gyereke migráns hátterű gyerekekkel együtt járjon iskolába. Esküszöm itt van a posztban. Hát mi más oka lehetne ennek, minthogy egy csomó szülő azt hiszi hogy a migráns hátterű gyerekek rosszabbul teljesítenek (átlagosan), mivel a szülők nem tudnak segíteni a házi feladatban (ez konkrétan társadalmi vita témája volt pl Kanadában), vagy nem tudják maguknak megengedni a magántanárt. Sőt frissen bevándorolt gyerek esetleg nem beszéli a nyelvet jól és ezért lemarad. És emiatt az egész osztaly rosszabbul halad. Az én gyerekem osztályában pont ez van pedig mindenki tősgyökeres magyar. Nem is értem, hogy gondolhatja azt bárki, hogy a fentiektől eltérő (vélt) okokra gondolok. Egyébként saját példát hozva, én 15 éves koromig Romániában éltem, és sokkal rosszabbul teljesítettem mint a román gyerekek, mert alig értettem mit mond a tanár, de mégis ugyanazt a kémiát, verselemzest stb kellett tudnom. Semmi etnikai különbség nem volt, csak a nyelvtudás hiánya. A migráns, bár csúnya szóva vàlt, de simán lehet Franciaországba költözött amerikai, magyar, német, svéd, stb.
TörlésDe a migráns hátterű gyerek lehet Fro-ban született gyerek is, akinek az anyanyelve már a francia. Szerintem ez nem nyelvkérdés, de nem tudom pontosan. Én osztálykülönbségre gondolok (gazdag-szegény, ami gyakran egybeesik a tősgyökeres-migráns halmazzal).
TörlésVisszatérve a kérdésedre: gyanítom, hogy vannak lényeges különbségek iskolák között. Meghallgattam nemrég egy beszélgetős műsort a rádióban, a téma az olvasás megszerettetése volt. Az egyik meghívott, egy középiskolai irodalomtanár elmondta, hogy az ő tanítványainak otthonában egyáltalán nincsenek könyvek, sőt, azt is kiderítette, hogy nagyon sok gyerek még soha életében nem járt könyvesboltban. Ekkor az az ötelete támadt, hogy egyik irodalomórán elviszi a gyerekeket egy könyvesboltba tanulmányi látogatásra. Előre mindent leszervezett a boltosokkal, volt bemutatás, ajánlás, nézelődhetttek, kérdezhettek stb. A műsorvezető el volt ájulva, a meghívottam tapsoltak örömükben.
Én viszont ebben a sztoriban csak annak illusztrálását látom, hogy a társadalmi keveredés nem működik. Mert amíg megpróbáljuk a hátrányos helyzetű gyerekeket felhozni egy bizonyos szintre – addig a többi gyerek mit csinál? Nekik ez egy elvesztegetett óra, amit mondjuk verselemzéssel is tölthettek volna. És töltik is, az ún. "jó" iskolákban (amelyek gyakran magánsulik). Remélem, érthető voltam :)
Jó hát akkor ez nagyon felháborító, tehát bizonyos emberek Franciaországban nem akarják, hogy a gyerekeik tőlük szegényebb gyerekekkel együtt járjanak iskolába. Döbbenet. Egyébként Fr-oban hogy van ez, mert itthon szerintem kifejezetten a fizikai munkát végzők keresnek jobban, tehát ha gazdag gyerekek közé akarok járni akkor klimaszerelők gyerekei közé adom a gyerekeket nem pedig tanárok gyerekei közé. Ezt a könyves példa miatt írom. Mert egy tanár lakásában több könyv lesz mint egy szerelőjében de ki a gazdagabb?
TörlésDe hát ez mindenhol így van! Mindenhol azt szeretnék a szülők szerintem, hogy a SAJÁT társadalmi osztályuknak megfelelő miliőbe kerüljön a gyerekük. Csak van, aki ezt ki meri mondani, és van, aki nem :))
TörlésNem tudom a klímaszerelős-tanáros kérdésedre a választ, de úgy látom, kötözködni van kedved :)) én csak leírtam, amit itt látok, és amit erről gondolok.
Hat, nem tudom, Tamkó. Én fütyülök a tarsadalmi osztályra, nekem az lenne a fontos, hogy olyan iskolaba menjenek a gyerekeim, ahol jól tanítanak, és a gyerekek is szeretnek tanulni, függetlenül attól, hogy ki milyen nyelvet beszél otthon vagy milyen a háttere. Angliában pl nagyon sok jó állami iskola tele van indiaiakkal, mert ők tipikus ázsiai szülőként eszeveszetten nyomják a gyerekeiket. Sokkal szívesebben jaratnam velük a gyerekeimet (ha lennenek), mint a brit munkasosztallyal, akik segelyen es reality TV csatornákon élnek..Most egyebkent direkt en is altalanositok, mert itt is, ott is, van mindenfele. Nem a nyelven múlik, nem is azon, hogy kit korrepetalnak otthon, se azon, hogy kinek van takarítónője, vagy jar sielni.
Törlés(A nagyszüleim írástudatlanok voltak, a gyerekeik között legalabb öten doktorit szereztek természettudományokból Európában.)
Miközben írtam, rájöttem - nekem pont ez a társadalmi osztályom, az indiaiak, akik nyomják a gyerekeiket! :D...ezert ebben tenyleg igazad van, Tamkó..:)
TörlésNem, én teljesen félreértettem. Valószínű azért mert mi attól szenvedünk hogy a gyerek egy nagyon gyenge osztályba jár és ez lehúzza a teljesítményét mert keveset követelnek de a legtöbben még kevesebbet tanulnak. És én tényleg azt gondoltam hogy a francia szülők azt vélik, hogy a migráns hátterű gyerekek rosszabbul tanulnak általánosságban. Ami szerintem a nyelvtudás szülői besegítés hiánya miatt van. Nem pedig etnikum, különösen nem vallás miatt. Bocsánat de ezzel lettem meggyanusitva hogy ilyet gondolok. De ezek szerint társadalmi osztály és/vagy anyagi helyzet a probléma, ami meg aztán főleg nem etnikum vagy vallás kérdése. A társadalmi osztályok különösen nemzeten felüliek. Az anyagi helyzet szintén nem. Az iskolában való boldogulás viszont nagyon függ a nyelvtudás től. Telefonról írok elnézést a hibákért
TörlésZenjebil, éz tök érdekes, hogy az indiai szülök is ilyen ambiciózusak, inkább a távol-keletiekröl hallani, hogy mennyire meghajtják, söt kizsigerelik a gyerekeiket, pl. Amy Chua, a Tiger Mom irt erröl sokat. És jellemzö, hogy ha "migráns" vagy "àzsiai" bevándorlókról hallok, nem ök jutnak eszembe, hanem a muszlimokról szóló klisék.
TörlésIgen Zenjebil de az indiaiak beszélnek angolul, nem? Ok akcentussal, de szerintem kis kortól kezdve tanítják a gyerekeket. Egyébként nehogy már ne számítson a nyelvtudás. Ha egy kukkot nem értesz, hogy a fenébe érted meg a tantárgyakat? Ha a szüleid sem beszélnek hogy tudnak segíteni?
TörlésArra gondoltam nem esetleg kapcsolatrendszer kialakítása a cél? Hogy gyerekkorban kikkel baratkozzon a gyerek? Magyarországon sokan ezért adják drága maganiskolaba
Fella, az én szüleim nem beszeltek magyarul, mi fordítottunk nekik sokáig. Ők úgy segítettek nekünk, hogy maguk is tanultak vagy olvastak - a légkört teremtették meg.
TörlésZenjebil: " az lenne a fontos, hogy olyan iskolaba menjenek a gyerekeim, ahol jól tanítanak, és a gyerekek is szeretnek tanulni, függetlenül attól, hogy ki milyen nyelvet beszél otthon vagy milyen a háttere" - ezek az iskolák, Magyarországon legalábbis, pontosan lefedik a gyakorlóiskolákat, elitiskolákat, versenyistállókat, jó/jobb iskolákat, ki hogy nevezi őket, ahova az értelmiség járatja a gyerekeit. Tudom, hogy te nem ott élsz :) Csak mondom, hogy nekem (aki szintén nem ott élek, de jobban képben vagyok az oktatási rendszerrel, mint itt) erről azonnal az ugrott be, hogy ezzel a definícióval kapásból kizártad az összes olyan sulit, ahol jó eséllyel cigány gyerekek tanulnak. Mert Magyarországon a cigány gyerekek felelnek meg a posztban és a kommentekben előforduló migráns (hátterű) gyerekeknek, bár ez talán annyira evidens, hogy le se kellene írnom: messziről jönnek (nem földrajzi értelemben), nagy a lemaradásuk, hátrányból indulnak, és potenciálisan hátráltathatják az osztály többi részét. Nyilván - mielőtt bárki rasszistának bélyegez - ez nem a cigánysággal, hanem a cigányság társadalmi helyzetével és évtizedek óta tartó fel nem zárkóztatásával és diszkriminálásával függ össze. De az otthoni iskolai szegregáció (egyik) alapja pontosan az, hogy a(z értelmiségi) szülők olyan helyre akarják járatni a gyerekeiket, "ahol a gyerekek szeretnek tanulni". És így nyílik egyre nagyobbra az olló a társadalmi osztályok között, és így lesz egyre behozhatatlanabb a cigányság lemaradása. Megbocsáthatatlan, amit a kormány ezen a téren (is) (nem) művel.
Törlés(Bocs, ha közhelyeket puffogtatok :D)
Szerintem jó a pàrhuzam a cigànyokkal (mutatis mutandis) én is gondoltam erre, ez lenne a megfelelö magyarorszàgi analògia. A nyelvben nem làtok én itt olyan nagy problémàt, mint ahogy lent Hòvelevanc ìrja, Boni osztâlytàrsai, akiknek a szülei arabul beszélnek, pont hogy nem arabul, hanem fr-ul beszélnek màr a szülokkel.
TörlésViszont hallod Zenjebil, amiòta Boni iskolàs, egyre jobban felnézek azokra, akik, mint te is írod, ìràstudatlan szülökkel doktorit szereztek. Szerinrem azért ez baromi ritka. Vagy nem is tudom, talàn EBBEN a rendszerben ritka, ahol elhülyéskedik az àltalànos iskolàt, nincs rendes szàmonkérés, normàlis tanìtàs (Boniék ma a grafittit tanultàk!!) stb. - egyszer errol mar beszeltunk, emlekszel?
Dehat Vera, te nem tudom, hogy emlekszel-e a kommentemre egyszer az oldaladon, de mi egy gimibe jartunk, es én imádtam oda járni (előtted tíz évvel) :)...
TörlésEgyebkent erzem, hogy kezdem elragadtatni magamat, ezert jobb ha mielőbb beismerem, hogy de, igen, TUDOM, hogy tenyleg szamit a nyelv, viszont tapasztalatom szerint csak kb 10-12 éves kortól. Hogy ha ilyen idősen egy új nyelvkörnyezetben kezd valaki, akkor az mar tenyleg hatranyt jelent - ezt lattam sok ismerős csaladban. De olyanokat is ismerek, akik 16 evesen kezdtek egy vadiúj nyelven, es nagyon jó egyetemre tudtak menni par even belül (kivétel!).
Igen, igen, emlékszem, és hát az bizony egy elitiskola, ahova nem véletlenül íratták-íratják a szülők a gyerekeiket. Cigány gyerek sehol, vagy legfeljebb elvétve, és akkor is kiemelkedő tehetségű, aki "valahogy" (tanári, külső segítséggel, nem családi önerőből) odakerült. Átlagos cigánygyerek nem jár(t) oda. És nem értelmiségi gyerek se nagyon. Budapesti vagy pest megyei felső-középosztálybeli, diplomás szülők gyerekei jártak és járnak ma is oda. (Mindig vannak kivételek - nagyon kevesen. És nem véletlenül kivételek.)
TörlésNekem rengeteg vidéki osztálytársam volt, akik eldugott kis falvakból jöttek, vagy akár a Felvidékből...de ez már off-topik.
TörlésTamkó - igen, rémlik valami :)
TörlésÉn is felnézek rájuk, a szüleim generációját mindig nagyon vagánynak láttam :).
Zenjebil: Igen, a kollégiumnak köszönhetően voltak nem budapestiek/pest megyeiek, de ők voltak kisebbségben, és ők is csak a kollégiumnak köszönhetően járhattak oda (és a közeghez képest, ahonnan jöttek, tehetségesnek kellett lenniük, különben nem vették volna fel őket). És cigány köztük se volt...
TörlésMilyen az iskolarendszer felépítése Fro-ban? Írnál róla?
VálaszTörlésSzerintem azert arnyaltabb a kerdes es regioja valogatja. Nalunk van olyan magan suli, ahol a gyerekek 90%-a migrans hatteru (ott tanit a baratnom).... Es pl mi azert valasztottuk a magant, mert Montessori szellemi (es csak 500 EUR/ev egyebkent), fogalmunk sem volt a gyerekek hattererol (akkor koltoztunk ide). De tenyleg nagyon région fuggo szerintem, amit irtal az inkabb nagyobb varosokban jellemzobb szerintem. Zs
VálaszTörlésEz egy nagyon fontos , nehéz és sokrétü téma, ezzel kelek-fekszem 15 éve. Kicsit kapcsolódik ide, amit Isolde szokott irni, mióta Norvégiában él és ott járnak a gyerekei iskolába, meg egy Örömterv nevü blogger is erröl számol be, hogy N.ban pl. nagyon ügyelnek a gyengébb képességü gyerekek felzárkóztatására, ami a jobb képességüek hátrányára válik, pl. ott nem adnak az elsö helyzettnek dijat, nehogy megbántódjon a második, meg hasonló durvaságok. (remélem, jól emlékszem) Ez Németországban is kicsit hasonló, mert nagyon fontos a mindefajta inklúzió, és persze itt is föleg a migráns hátterüek a leggyengébbek. Tisztelet a mindenkori kivételeknek, mert az ö esetükben szegénység ÈS a nyelvi probléma sokszor egyszerre van jelen: hiába született már Nyugat-Európában a kisgyerek, szinte behozhatatlan a hátránya, ha iskolakezdéskor nem beszéli a az ország nyelvét folyékonyan, és erre csak pluszban jön rá, ha "bildungsfern" azaz képzéstöl távoli a szülöi ház, és nem látott még a gyerek európai könyvet, ami "elöl" kezdödik. Volt már nekem is arab tanitványom, aki eleve hátul akarta kinyitni a könyvet. Sokszor elöfordul, hogy hiába születik a nyelvországban egy gyerek, egy párhuzamos világban nö fel és ez nagyon megneheziti az indulást az iskolába és emiatt késöbb is nehezebb lesz a dolga. Sok „migráns hátterü“szülö ugye otthon a saját nyelvén beszél nyilván, de ezen felül visszatartja a gyerekét az óvodából vagyis alig engedi oda (mint késöbb úszótanfolyamra, osztálykirándulásra a lányokat) és ezáltal nemcsak a nyelvet, de egy csomó készséget is hiányosan sajátit el, nem tud barkácsolni, rajzolni, nem játszhat szabadon, nem mászhat-kúszhat annyit, ami mind az agyi fejlödést segitené elö, ha meglenne. És akkor még nem is emlitettem olyan részleteket, hogy a nem európai kultúrákban nincs a gyereknek olyan rangja èrtéke(??), sok helye mozogni, értelmes játékai, nem veszik komolyan a problémáit, nem figyelnek úgy rá, nem beszélgetnek vele. Tisztelet a mindig meglévö kivételnek. (Nyilván sok bennszülött német se beszélget a gyerekével, mert nincs rá energiája, vagy eszébe se jut. ) Ezeket a török-marokkói stb. tanár kolleganöimtöl is ugyanigy hallom, akik benne élnek abban a kultúrában, és sokkal nagyobb rálátásuk van a témára. Persze pont ök azok, akik NEM tartották vissza a gyerekeiket az óvodából, mert fel tudják mérni, milyen következmeßnyei lennének annak.
VálaszTörlésSzerintem Németo.hihetetlen pénzeket költ a bevándorlók integrálására, de ez még mindig nagyon kevés.
Hiába szövegeltem ennyit, a témának csak egy szeletkéjét érintettem, nem is pont azt amit te, Tamkó, vagy Eella. Ès igen, milyen érdekes az is, hogy az ázsiai , távol-keleti szülök mennyire mások, ambiciózusak, ezt a szegmenst nem is ismerem, mert alig vannak ilyen bevándorlók Németo.ban.
Pont most olvasom, hogy itt is 80-95%ban az állam finanszirozza a magániskolákban is az oktatást! Fura…
Egy másik tényezö, ami motiválhatja a szülöt, aki a gyerekét magániskolába adja, hogy azt reméli, a befizetett pénz által befolyást tud gyakorolni a gyereke osztályzataira. De nyilván a magániskolákat se lehet egy kaptafára húzni.
Szóval nehéz ez a döntés, mert összetett a téma, nálunk is felmerült annak idején, végül a körülmények eldöntötték az iskolaválasztást.
"Tisztelet a mindenkori kivételeknek, mert az ö esetükben szegénység ÈS a nyelvi probléma sokszor egyszerre van jelen: hiába született már Nyugat-Európában a kisgyerek, szinte behozhatatlan a hátránya, ha iskolakezdéskor nem beszéli a az ország nyelvét folyékonyan, és erre csak pluszban jön rá, ha "bildungsfern" azaz képzéstöl távoli a szülöi ház, és nem látott még a gyerek európai könyvet, ami "elöl" kezdödik."
VálaszTörlésPont erről beszéltem.
És ezek után meg lettem gyanusítva, hogy azt feltételezem, hogy a "vallás, az etnikum vagy a gazdagság" okozza a különbségeket.
Ezért rossz az írásbeli kommunikáció, mert ha nincs idő kifejteni és 3x átnézni (pl telefonon) és/vagy nem kapcsolódik hozzá mimika, gesztikuláció, akkor könnyen félreérthető.
Fella, igazabol en egy percig sem gondoltam, hogy te magad így gondolod. De talan megbocsatasz, azert, hogy annyi rasszizmussal talalkozok az interneten es szemtől szemben is, hogy szerettem volna ezt mar az elejetol pontosítani.
TörlésFella, Fro-ban a nyelvi probléma biztosan nincs így. Itt három éves kortól kötelező az oktatás, és EZT jól csinálják a franciák: a felzárkóztatást. A tantermek tele vannak könyvekkel, itt olyan nincs, h egy gyerek nem tud kinyitni egy európai könyvet, az első nap megtanítják neki. (az újonnan érkezettekből pedig arányaiban kevés van: most egy albán kislány Boni osztályában, tavaly egy brit kislány).
TörlésÉs sztem sem értettünk félre :)) ismerünk! (szívecske)
OK köszönöm, örülök, hogy tisztáztuk.
TörlésMilyen fura a nyelvi különbség Fr. o-ban és Német o.-ban, nem gondoltam volna.
Egyébként sokat gondolkozom ezen, de másfelé vezet tehát nem kell megválaszolni, hogy mitől függhet az, hogy a "szülői ambició" átmegy-e a gyerekbe.
Ugye itt elhangzott az indiai, vagy kínai / délkelet-ázsiai példa, amit én is számtalanszor tapasztaltam.
Mi annyit nem tudunk a gyerekből "kitaposni" hogy a házi feladatát megengedje (!!) hogy kijavítsuk. És ez nem egyedi, jellemző az egész osztályra (ami még nem annyira rossz mint majd felsőben lesz mert nincs tele hártányos helyzetű gyerekekkel). Lehet hogy konkrétan elnyomottnak kell lenni az adott társadalomban (akár legyen ez nemzetiségi/vallási/szegénységi/egyéb dolog), hogy a gyereknek legyen ambíciója kitörni?
Én ezt gyanítom, hogy Zselyke egyszerűen a bolondjárt járatja veletek :-D
Törlés