2020. december 26., szombat

Utolsó karácsony

Nekem, aki soha nem hittem Jézuskában vagy Télapóban (sem Nyusziban meg Fogtündérben), mert a mérnök apám szerint nem hazudunk a gyereknek (holott az egész élete, ha nem is hazugság, de ferdítés és színlelés) nagyon érdekes azt megfigyelnem, hogy a logikusan gondolkodó, okosan érvelő és jó megfigyelő gyerekem hétévesen is megingathatatlanul hisz a Télapóban. 

Elhiszi, hogy egy ember az égből alászáll, és bejön (zárt ajtón keresztül) a saját lakásunkba, és először egy karácsonyfát, pár nappal később pedig ajándékokat tesz le a nappalinkba, amíg mi alszunk. Elhiszi, hogy a Télapó előtte napokig figyelte, hogy ő (Boni) jól viselkedik-e. Elhiszi továbbá, hogy a Télapó kitalálja a gyerekek gondolatait és vágyait, de ha nem, csak írni kell egy levelet.

Miközben pedig Boni észrevette, hogy a Télapó idén a konyhai szőnyeget vitte be a nappaliba, és arra tette a karácsonyfát. A díszeket nézegetve feltűnt neki, hogy egyes díszek már tavaly is megvoltak, és elutasította azt az ötletemet, hogy az ő karácsonyfadíszét is tegyük rá a fára („Nem akarom, hogy a Télapó majd azt is visszavigye”). Sőt, mikor még huszadikán sem állt a fa, mérgesen követelte, hogy vegyünk mi magunk fenyőfát, ő jól tudja, hol lehet kapni. Szentestén nem tudott aludni az izgatottságtól, még a hasa is fájt (azon az éjjel jött a Télapó, Boni reggel ötkor már ébren volt, de nem mert az ajándékokhoz nyúlni). Az ajándékba kapott egyik újságon (2020. decemberi szám) kikereste az szerzők nevét, és azon gondolkodott, hogy azok a Télapót segítő manók nevei-e.

Nem tudom, mi járhat a kis fejében! Az apja szerint már kezdi kapizsgálni az igazságot, de szerintem meg nem, különben hogyan hihette volna, hogy a karácsonyfát akkor hozza a Télapó, amikor mi mind a hárman egyszerre vagyunk távol? Ez egy olyan szombati nap volt, amikor Z-nek Párizsba kellett mennie, mi meg elmentünk sétálni Bonival. Hazatérve iszonyúan csalódott volt, hogy nem áll  még a karácsonyfa, tehát azt hitte, hogy míg mi nem vagyunk ott, leteszi.

Úgy élem meg ezt az évet, hogy talán (gondolom) ez lesz az utolsó, amikor ilyen irracionálisan hisz a hihetetlenben. Észszerű döntés volt az elején a részemről, hogy legyen egy Télapó (Z. a másik három gyerekének nem ezt mondta), és talán megint így döntenék, nem tudom. Sokszor kicsit megbántam, mert tényleg hazugságot vagyok kénytelen mondani („Mama, milyen nyelven beszél a Télapó?”), az nálunk nem működik, hogy visszakérdezek („Kicsim, mit gondolsz TE, vajon milyen nyelven beszél szerinted?”).

 Ezt a levelet a szobájában találtam, a Télepónak írta (pedig erre aztán végképp nem biztattam soha): Kedves Télapó, karácsonyra szeretnék egy háromszínű tollat (vékonyat, 03), egy kincsesládát, egy lakatot, és hogy 25-én reggel Marlowe* itt teremjen!

* A kislány, aki tetszik neki

8 megjegyzés:

  1. De drága! Látom nem néz videokat (helyesen, csak én nem tudom megoldani hogy ne) ugyanis az én gyerekem úgy tudja hogy a Jézuska ugyan hoz ajándékot, de az anyukának és az apukának is KELL vennie a gyerek részére és odatenni a fa alá...

    VálaszTörlés
  2. Ez egy kicsit off: a mult evben egy helyi anya csoportban azon ment a vita, h valaki azt javasolta, h nem fair azt mondani a gyereknek, h minden ajandekot a Telapo hoz. Az a helyes, ha azt mondjuk, h minden gyerek 1 ajandekot kap a Telapotol es a tobbi a szuloktol, csaladtol, baratoktol van. Ugyanis vannak szegenyebb es gazdagabb csaladok (kevesebb vs tobb ajandek). Es ha a szegenyebb gyerek kevesebb, olcsobb ajandekot kap, akkor azt fogja gondolni h o kevesbe jo gyerek, kevesbe szereti a telapo...

    VálaszTörlés
  3. Jaj, és Marlowe biztosan nem termett ott :( de kár!

    Nálunk kb tízéves korukig ment a varázslat. Á. persze már korábban is kételkedett, de még akart is hinni - szóval, érdemes volt még játszani :) És idén! volt először, hogy nem keltek fel hajnali öt körül megnézni, hogy mit hozott a Mikulás (nyilván réges rég tudják, hogy én rakom oda az édességeket, de mégis izgatottan keltek fel, bontották a csomagokat, ették a mikulásédességet, és még mindig van valami plusz benne ahhoz képest, mint amit a boltban bármikor megvesznek maguknak)

    VálaszTörlés
  4. Es ahogy nalunk zajlott az iden: magyar Mikulas a kiscsizmakba rakott ajandekot Dec 6. reggelere. Mig a Santa hozta a karacsonyfa ala. Az 5 eves nem kapott 'candy cane'-t a csizmajaba a magyar Mikulastol ergo levonta a kovetkeztetest h a magyar Mikulas nem figyel es nem hallja ot. De meg december 25 elott azon gondolkodott, h lehet h az emberek meghalnak, de a Telapo mindig el? En sem tudom mi jatszodik le a fejeben, es mit hisz el es mit nem. A hazugsag reszet szemely szerint rossz dolognak tartom, kvazi ra vagyunk kenyszeritve a hazugsagra a tarsadalmi, csaladi normak miatt. Egy ismeros viszont azt mondta, h nem jo a gyereket mindig visszarantani az igazsagba, azert kell nekik varazslatot teremteni, h szarnyaljon a kepzeletuk.

    VálaszTörlés
  5. Én nem ideológiai alapon választottam a Télapót, hanem mert máshogy akartam csinálni, mint a szüleim (nincsenek szép karácsonyi emlékeim). Szerintem ez az egyetlen olyan terület, amelyet nem ösztönösen és nem önazonosan csinálok, hát vannak is kételyeim. Ugyanakkor azt látom, hogy mondjak is én bármit, az iskolának elég nagy befolyása van rá (pl. azt valahogy elfelejtette, hogy igazánból szerintem az "angyalok hozzák a fát"). Meg mivel jár hittanra, szerintem a Télepót kicsit az Istennel is keveri.. (azonosítja?)

    Marlowe szülei nagyon meglepődtek volna 25-én reggel :)))

    VálaszTörlés
  6. Marlowe <3 <3 <3

    nálunk még jóval-jóval tovább tartott ez mindkét gyerekemnél, pontosan már nem tudom, de szerintem tíz-tizenkét éves korukig, ha csak egy napra is, ha maguknak is eljátszva a dolgot, tudod, mint a foguk, ami már semmi értelme, hogy nem esik ki a szájukból, de valami láthatatlan szálon még ott lóg valahogy, úgy. :))) egyszerűen hinni akarták és emiatt el is hitték.

    én amúgy sokkal jobban féltem attól, hogy ez valamiféle törés lesz, hogy fájni fog nekik, de egyáltalán nem, teljesen zökkenőmentesen mentünk át a hitből a nemhitbe. de egy csomó mindent ugyanúgy csinálunk mégis, úgy is, hogy már nagyon nagyok, ugyanúgy elmegyünk például sétálni és közben jön a jézuska és mikuláskor ugyanúgy kirakjuk a csizmákat, innen jó látnom, hogy mennyire fontos volt nekik az, ahogy gyerekkorukban kialakítottuk a karácsonyt.

    az már jól látszik, hogy jó melót végeztél, ennek a kisfiúnak szép karácsonyi emlékei maradnak, ne legyen benned semmi kétely. és lehet, hogy az iskolának, hittannak, külső ügyeknek van ráhatása, de minden eltörpül azon a napon az általatok kialakított karácsony mellet. és ez a Marlowe dolog, jaj istenem, de édes :)))

    VálaszTörlés
  7. Hát az én gyerekeim idén már totál cinikusan mondogatták, hogy "tudjuk, tudjuk, a Télapó, aki te vagy"...de azért nagyon várták a karácsonyt, az ajándékozást, a vacsorát, meg az egész ceremóniát. Az én anyukám még felnőtt korunkban is eljátszotta, hogy kiengedi az ajtón a Télapót és köszön neki, mikor becsomagolták az ajándékokat, úgyhogy én is ezt a hagyományt követem, de a kiskamaszaim elég szarkasztikusan állnak a témához, ki tudja hogy lesz később.

    VálaszTörlés
  8. December 23-án nálunk sem sikerült aludni, hajnali 2-ig mocorgott, pisilni járt aztán szomjas volt a Lány. Pedig a csúszdás játszótéren sorbanállás közben egy harmadikos azt mondta neki, hogy nincs Mikulás és Jézuska, a szüleidtől kapod az ajándékokat. De a Lány úgy tűnik azért rendületlenül hisz benne de kb ez volt az utolsó évünk, amikor még nem tudja, hogy mi vagyunk mindkettő mögött. Kérdései már vannak: hogy tud bejönni, ha minden ajtó, ablak zárva van? Hogy jut el mindenhová egy este alatt? Egyébként ki Marlowe?

    VálaszTörlés