2016. szeptember 8., csütörtök

Óvoda: az első benyomások (2.)

(Alcím: bezzeg a bölcsiben!)

Nincs más összehasonlítási alapom, ezért az ovit csak a bölcsivel tudom összevetni. Sok kis hülyeség zavar, az egyik ilyen, hogy nincs babakocsitároló. Ez azt jelenti, hogy ha be kell mennem a mh-emre, akkor az ovi után még haza kell rohannom a babakocsival, hogy lerakjam VAGY babakocsi nélkül kell mennem, ami megint rengeteg plusz idő (Boni megáll minden fűcsomónál, nincs szívem noszogatni).

Aztán rémesen kicsi a folyosó és mivel fix időben kell otthagyni a gyerekeket, mindenki egyszerre jön, ami azt eredményezi, hogy szülők, gyerekek tolonganak a szűk helyiségekben. Ráadásul meleg is van, a kabátot (+laptoptáskát, ha mh-emre kell bemennem) nincs hová letenni, miközben az ember a wc-re kíséri a gyerekét (ez kötelező).

Itt a saját lábukon mennek be a gyerekek a terembe, nem a szülő adja át a pedagógusnak. Emiatt vagy guggolok Bonikám mellett és búcsúzkodunk VAGY felegyenesedek és az óvónénivel beszélek, de a kettő nem megy egyszerre. Amúgy nagyon keveslem a kontaktust az óvónővel: túl hiertelen volt a váltás. A bölcsiben volt 5x5 percünk (reggel-délután), amikor én elmondtam, hogy hogyan aludt a gyerek, milyen hangulatban (!) van, ők meg részletesen beszámoltak róla, hogy mit evett, mennyit aludt és mivel játszott. Itt meg semmi infónk nincs semmiről, én meg gyakran nem akarok a tizedik szülő lenni, aki arra vár, hogy két mondatot mondjon a ovónőnek. A bölcsiben oda kellett telefonálnunk, ha nem vittük be, itt ez senkit sem érdekel: egy papírra kell felírni a nevét, hogy megjött, mellette a megfelelő négyzetet beikszelni (menza, napközi). Gondolom ez az a híres papiros, amivel nyomon követik, hogy ki hová megy, jézusom, bele sem akarok gondolni. Egy fecniről van szó, a 21. században, a GPS és a mobiltelefonok világában!

És akkor itt van még a tízórai-uzsonna, és eddig ez a legnagyobb gondom az egész ovival. A gyerekeknek maguknak kell vinniük, kis hátizsákokban (amúgy irtó édes reggel az a sok kisgyerek a kis hátizsákkal). Nyilván tök felesleges gyümölcsöt betenni, mert azt tök macera megenni, senki nem fogja ott neki meghámozni és/vagy kimagozni. Joghurt és kompót ugyanígy felejtős. Maradnak ezek a hülye bolti csokis kekszek: Franciaország egész kiskorú népessége ezt eszi. Még ha tudnék, sem adhatnék neki mást (egészségeset), hiszen a padtársai mind ezt fogják enni. Akkor üljön ott szegénykém egy mézes kenyérrel?

Pedig olyan jól leálltunk nyáron ezekkel az édességekkel. Elmagyaráztam neki, hogy Budapesten nem lesznek sütik és kekszek, csak gyümölcs és Túró Rudi – és nem is reklamálta őket. Erre most megint itthon állnak a szekrényben a csokik és társaik, és persze állandóan ezt enné, grrrr.

Oldalakat tudnék még megtölteni az ovival kapcsolatban és azzal, hogy milyen változásokat hoz ez nekünk is és Boninak is. Egy (francia) barátnőm szerint az ovikezdés a fölső tagozatba (collège) kerüléssel együtt a legjelentősebb momentuma a franciák életének!

21 megjegyzés:

  1. Már tegnap is akartam kérdezni, hogy az ovonenik közt mekkora az anyanyelvüek aránya? Itt (Németo.ban) közöttük is egyre magasabb a migransok aránya. Mi egy kisvarosban lakunk, de amikor a fiam oviba járt, az ovoda igazgató cseh volt, a csoportban a 2 ovoneni meg a gyakornok is orosz. Es ez egyaltalan nem volt egyedi esez.Folyekonyan beszeltek németül, de hibasan es erös akcentussal, ami engem nem zavart, de azért feltünt.

    VálaszTörlés
  2. Érdekes! Szerintem itt követelmény a francia állampolgárság és (viszonylag) nehéz a felvételi vizsga. Kiváncsi lennék, vajon vannak-e nem originál franciák máshol: ebben az oviban mindenesetre egy sincs (a napköziben sincs), a bölcsiben sem volt.

    Tamko, egy migráns :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Komolyan nincsenek külföldi szarmazasu ovonenik? Az allampolgarsag meg a nyelvvizsga az allampolgarsaghoz itt is követelmeny. En pont egy ovonökepzö szakközep- es szakföiskolaban tanitok es innen is azt latom, hogy egyre nö a bevandorlok aranya. Es persze nalunk a tanári karban is. Nemeto.ban amugy komoly gond az ovonöhiany.
      Ferfiak, (ovobacsik :) ) vannak?

      Törlés
    2. Tényleg nincsenek! De nem tudom, mennyire reprezentatív a mi ovink. Arra tudok még gondolni, hogy esetleg elvárják a francia diplomákat, az meg ennek a bevádorló népségnek :)) nincs. De most már kiváncsi vagyok az okra!

      Ovónőhiány: nem hallottam róla. Ápolónő-, szemész- és aneszteziológushiányról lehet mindenhol olvasni, kórházakban gyakori, hogy román, szlovák, tunéziai stb. orvos vizsgál.

      Óvóbácsik nálunk sajna nincsenek! A napköziben lesz majd 2 pasi, ennek örülök.

      Egyébként nálatok ez hogy megy, kiaknázzák az ovik a különböző anyanyelvű pedagógusok nyújtotta lehetőségeket? Pl. tanult-e a fiad orosz énekeket, mondókákat?

      Törlés
    3. Nem,semmi ilyesmi nem volt, szerintem nem nézték volna jó szemmel. Inkabb nagyon is nehez a sok török, kelet- europai stb gyereket 6 éves korig felhozni egy elfogadható német szintre, amivel kezdhetik az iskolát. Hiszen rengeteg gyerek erkezik ugy az ovodaba 3 evesen, hogy ott hall elöször nemetet.

      Törlés
    4. Es ugye akkor 3 éve van egy migrans gyereknek, hogy megtanuljon nemetül, napi 5-8 oraban - az orosz ovonenitöl.

      Törlés
    5. Képzeld, Hóbelevanc, ma délután a napköziben pont egy kínai csaj (akcentussal) foglalkozott velük! De igaz, hogy a napközi nem az Oktatásügyi Minisztériumhoz tartozik, ki is hangsúlyozták az értekezleten, h ők nem pedagógusok. De majd nyitva tartom a szeme :)

      Törlés
    6. Képzeld Tamko, nàlunk a suliban tavaly még két tanítóbàcsi volt (idénre az egyik magàniskolàba ment, hàt milyen igaza van!)

      Törlés
  3. megértelek, iszonyat nehéz inden váltás!

    nekem azt is nagyon nehéz volt megszoknom (nem is sikerült), hogy mondjanak már valamit a napjáról, amikor megyek érte! mit játszott, kivel barátkozott, mit evett, hogy aludt, volt-e valami gond a mosdóban, bármit...eleinte rákérdeztem, " mi újság?" csak néztek: "miért kérdezem"

    VálaszTörlés
  4. Hát hallod...ahogy olvasom attól lefáradok.Félelmetes.Megértem az apukát,hogy nem tudja mikor merre...én sem nagyon tudtam követni.;D Esetleg kitehetnéd otthon táblázatba.:)

    VálaszTörlés
  5. háááát... itthon sem volt minden egyszerű... de ennél azért egyszerűbb - főleg mikor már ide jártak oviba, ezt általában szerettük (és az előző sem volt katasztrófa)

    VálaszTörlés
  6. ja, és nagyon-nagyon érdekel, írj még róla bátran

    hű olvasód, martine

    VálaszTörlés
  7. Van táblázat :)) meg naptár, hogy mikor, ki hol van, enélkül nem is tudnánk létezni!

    Martine :)) Azért egyébként nem katasztrófa, csak teljesen más, mint otthon. Az alvósállattal például nagyon engedékenyek, meg is lepődtem, nem ezt mondták az elején. Szigorú alvósállatelkobzásra számítottam, de nem. Egy jó pont! :)

    VálaszTörlés
  8. Te jó ég!!!! Nem agyaljátok túl ezt a "21. században"...........DDDDDD, mert szerintem igen....))))

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Mi azon a túlagyalaás, hogy jó helyen, jó körülmények között szeretné az ember tudni az óvodás gyerekét?

      Törlés
  9. ha a babakocsiról áttérnétek a kismotorra? az elég haladós, és a gyerekek imádják. Nálunk sem volt babakocsitároló, de végül is az ovis korú gyerekek nagy része már nem babakocsizik (legalábbis itthon), és talán B. is elég nagy a kismotorhoz.

    VálaszTörlés
  10. Köztünk az egyik legnagyobb vita a babakocsi körül van. Szerintem egy 2.5 éves már túl nagy a babakocsihoz, J szerint még még simán lehet benne.
    Nem tudsz sütni neki müzliszerű kekszet? Azok talán egy fokkal jobbak, mint a bolti csoki....

    VálaszTörlés
  11. Kismotorral életveszélyes vele elindulni, nem tudok annyit és olyan gyorsan rohanni :))) Még gyalog is simán előfordul, hogy kitépi a kezét és rohanna át az úttesten... Én addig fogom babakocsiztatni, amíg belefér! :-DD

    Merylla, próbáltam már mindenfélét, kakaóscsigát (kiköpte), házi vajas kekszet (fintorgott), csak a bóti a jó az uraságnak :)) De sztem ősszel újra megpróbálkozom más receptekkel, hátha.

    VálaszTörlés
  12. Az az igazság, hogy én szégyentelenül bezsaroltam a gyerekeimet. Ha nem közlekednek normálisan, nem állnak meg a járdaszegélyen, sarkon, stb, akkor leszedem őket a motorról, mondtam, és - legalább ebben - tényleg következetes maradtam, és le is szedtem őket (miután kihordtam lábon egy-egy szívszélhűdást). De elég jól működött, bár valóban voltak oltári nagy visítások. Velem szinte csak gyalog járnak, muszáj volt megtanulni közlekedni.

    VálaszTörlés
  13. kismotorra tőlem is egy szavazat - mi a motorra kötöttünk egy "pórázt", azzal húzni is tudtuk őket (azt szerették) - meg ugye limitáltuk is a tőlünk való eltávolodás mértékét :D

    másik, amit itthon gyakran látok és irigykedem, hogy mikor az enyémek voltak kicsik, nem volt még divat a roller: felnőttrolleren a szülő rollerezik úgy, hogy maga elé állítja a gyereket - és ez egy gyerekkel tökéletesen megy is - aztán amikor otthagyod, rollerrel mész tovább...

    VálaszTörlés
  14. Igen a roller csúcs! A kismotor számomra ijesztő pont azokért amiket leírtál. A bringa jó lehet még, mert abba te is tudsz pakolni ha van rajta kosár és hátra meg bekötöd a gyereket. Én a gyerekeknek tízóraira összedarabolt gyümölcsöt teszek az uzsonnás dobozba és szendvicset, vagy "jóreggelet" vagy műzli szeletet. Küldhetnéál banánt is nem? Csokis dolgot soha nem adok nekik, vagyis bocsi de! Nutellás Hamlettet ( puff. rizsszelet):))

    VálaszTörlés