2016. március 8., kedd

És milyen nyelven beszél?

- szokták kérdezni. Hát, egyrészt még nem beszél, a szó szoros értelmében, másrészt pedig: franciául. Hiába minden igyekezetem, születésétől kezdve az a sok Weöres Sándor, meg az ilyen Ringató, olyan magyar népdalok stb., érezhetően a francia az erősebb nyelve – de nem is vártam mást, a bölcsiben is ezt hallja, és a szülei is franciául beszélnek egymással.

A múltkor összeszámoltuk, kb. 50 szót tud(ott akkor, most már biztos többet), ebből kb 10-15-öt magyarul. Van, hogy ugyanazt a szót mind a két nyelven is ismerni, és elő szokott fordulni, hogy hozzám fordul, magyarul mond valamit (hajó, inni, toll), majd odamegy az apjához, és ugyanazt franciául kéri (bateau, à boire, stylo). Érdekes, hogy van, amit csak magyarul tud (tottóníni, nulla, menni, papucs), de a legtöbb szót mégiscsak franciául tanulja, és mostanában ráadásul elképesztő gyorsasággal. Mint egy kis papagáj ismételgeti amit csak hall, legtöbbször még franciául is rosszul, hibásan, hát még magyarul! Az a szót, hogy közepes (magyarul), napok óta próbálja kimondani, először szinte felismerhetetlenül, de még most sem tökéletesen. Forgatja a szájában a hangokat, erőlködik, szótagol, iszonyú édes. Ha nem értjük meg, hogy mit akar, nagyon izgatott lesz, többször is nekiveselkedik, próbálkozik, mutogat, méregbe gurul, majd legtöbbször valahogy mégis sikerül megértetniel magát - de pl. napokba telt, míg rájöttem, hogy a potó az kompótot jelent. Emellett pedig gyakran keveri a két nyelvet: manège menni (körhintázni menni). 

Nagyon szuper kor ez: most érzem először azt, hogy napról napra változik, tanul valamit, ellentétben az első másfél évvel, amikor minden egyes fejlődési szakaszt hónapokig tartó gyakorlás előzte meg... legalábbis én úgy éreztem, hogy már iszonyú rég óta gyakorolja a kúszást, mire sikerült neki elindulnia. Most meg olyan is van, hogy nem is tudtam, hogy megtanult ezt vagy azt: pl. kukac - mondtam neki, amikor a könyvében lévő rajzra mutatott (egy almából lógott ki egy kukac), erre ő szinte homlokot ráncolva, hitetlenkedve rám néz, és közli: gilitász! (azaz giliszta, a Vidám mesék c. könyvből - nem gondoltam volna, hogy megjegyezte). Vagy amikor mondtam neki, hogy lehet, hogy kap orvosságot, mert köhög, rávágta a gyógyszer nevét – és ez azért érdekes, mert azt illusztrálja, hogy nem csak azt tanulja el, amit neki mondunk, hanem amit egymás között beszélünk a férjemmel.

Továbbra is tartom magam ahhoz, hogy magyarul beszélek hozzá/vele, bár egyre érezhetőbben utopisztikussá kezd válni a dolog. Hétvégén pl. egy kolléganőm volt nálunk, akire Boni rendszeresen azt a szót használta, hogy ça, azaz nem azt mondta, hogy ő, hanem hogy az. Most ilyenkor hogy javítsam ki? Magyarul a franciát? Vagymi? Vagy amikor azt kérdezi, mi van a mosógépre írva (coton), mondom neki, hogy pamut. De ezek után amikor le akarja betűzni a szót, hogyan mondjam azt, hogy a pamut a cica betűből, meg a karika betűből stb. áll? (nem vagyok híve a betűk tanításának ilyen kis korban, de annyira érdekli, hogy kénytelen vagyok) 

A kis fejében biztos ez a normális, a rendes: a mamák nem úgy beszélnek, mint a többi ember (azaz ahogy a papa, vagy a bölcsiban, játszón stb.). Akkor kell viszont megnézni az arcát, amikor az apja (viccből) magyarul beszél hozzá! Hát akkor úgy néz rá, mintha a feje tetejére állt volna a világ.

28 megjegyzés:

  1. ugye, ez most arra felhívás, hogy menjünk és látogassunk meg benneteket minél többen, hogy lássuk és halljuk Bonit? kérek sorszámot! :)

    VálaszTörlés
  2. Hát ez mennyire cuki!
    Biztos melós két nyelvet tanítani és nem tudom, hogy valaki képes-e arra, hogy mindkettőt pont ugyanolyan tökéletesen beszélje. Viszont, ha megtanulja az alapokat, utána könnyebb lesz fejlesztenie felnőtt korban is. Ez mekkora előny lesz neki!
    A tesóm felesége félig lengyel és bár nem tudom, hogyan beszél lengyelül, de írásban a magyarral vannak problémái még akkor is, ha Magyarországon nőtt fel, járt suliba, stb.
    Akiket meg itt Svédországban látok félig magyarokat, vagy itt született magyarokat, mindegyikőjük nehezen olvas és ír magyarul és beszédben is korlátozottak, hiszen "csak" azokat a szavakat ismerik, amiket a szűk környezetük használ.
    Nincs könnyű dolgod :)
    El se tudom képzelni, ott hogy van, ahol apa-anya mondjuk angolul beszél, de mindkettőnek más az anyanyelve.

    VálaszTörlés
  3. Időről időre billen nálunk is a mérleg nyelve, hogy mikor, melyik nyelv az erősebb.
    Nagyon érdekes téma, órákig tudnék róla én is mesélni, ahogy mindenki aki kétnyelvű gyerekkel él egy fedél alatt. :)
    És igen, többszörösen megéri a belé fektetett energiát.

    VálaszTörlés
  4. Most kezdtem bebiszittelni egy 4 eves kislanyt, aki az anyukajaval es a nagynenjevel (veluk el) magyarul beszel, de velem angolul, en meg magyarul hozza, ez is vicces kicsit.
    Szerintem meg nem erti/hiszi el, hogy en is megertem, ha magyarul mondja :)
    Remelem, megtorik majd a jeg, mert az lenne a cel, hogy majd Mo-ra latogatva is hasznalja a nyelvet.
    Igy neked, csak egyeduli magyarul beszelokent a kisfiad kornyezeteben szinte remenytelen a helyzeted, sajnos.
    Nincs barmifele magyar a kozelben, akivel osszejarhatnatok?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Lehet, hogy nem könnyű. De reménytelen volna?

      Törlés
  5. Bár én nem vagyok hozzáértő, de szerintem következetesen tarts ki a magyarod mellett, és egy idő után rendeződnek majd benne a dolgok. És én nem javítanám ki semmilyen nyelven. Magától el fogja rendezni ezt a nyelvkatyvaszt, és tök jó lesz.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Egy anyanyelvű gyereket is kijavítanak a szülei, hiszen így tanuljuk, tanítjuk a nyelvet. A természetes nyelvtanulás része.

      Törlés
  6. Martine: eeeeeeeegy! :-)) Ilonka már volt, akkor miért ne jönnének a többiek?!

    Violet, van képzeld egy máltai (1) ismerősöm, akik a portugál (2) pasijával angolul (3) beszélnek egymással és a Bonival egyidős kisfiuk francia (4) bölcsibe jár Brüsszelben. :) Egyébként sztem általában az iskola nyelve a döntő.

    Mariann, nincs kedved ideköltözni? Akkor összejárhatnánk :) de viccet félretéve, a probléma más magyarokkal sem lenne megoldva, van itt egy magyar barátnőm, de az ő gyerekei (5 és 6) nagyon rosszul beszélnek magyarul (számomra ijesztően rosszul).

    Az az érdekes egyébként, és ezt nem értem: hogy lehet, hogy egy gyerek, aki (jó, Fro-ban, de:) születésétől fogva 23 hónapon keresztül MINDEN nap több órán keresztül hallott anyanyelvi beszélőt (azaz engem), miért nem tudja elsajátítani a nyelvet akcentus nélkül? Mert ezek a francia-magyar gyerkőcök mind úgy raccsolnak, mint Habsburg Ottó. :-O

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. húúúúú :) valamikor megyünk valahová A.-val - ha arra, akkor mindenképp beugrunk! :)))

      V. franciát fog tanulni második nyelvként - az egyik magyarázata az volt, hogy akkor fog tudni pld. Bonival is beszélni :)

      (és írok majd levelet is)

      Törlés
    2. Éééédes :))))

      Mindenkeppen ugorjatok! Bp-parizs utvonalon fekszunk, csak ugy mondom ... :)) mindent lelevelezünk!

      Törlés
    3. Ha nem lennenek gyerekeim, meg el is gondolkodnek rajta :)

      Törlés
    4. A nemet- magyar gyerekek is akcentussal beszelnek magyarul, hiaba magyar az anyjuk. Az enyem meg abba is hagyta a magyarul valaszolast egy fél évvel az iskolakezdés után. De már tultettem magam rajta :)

      Törlés
  7. Nagy félelmem nekem is a kétnyelvűség. Már így is érezhetően az angol felé billen a mérleg nyelve, pedig csak most tanulja. Megy egy-két szó magyarul is, azok amelyek könnyebbek azon a nyelven, főleg rövid, szótag ismétlős vagy cuki szavak. Aggódom, mert azt szeretném, hogy az anyukámmal és az otthoniakkal magyarul beszéljen, de így nehéz lesz, hogy egyedül tőlem hallja ezt a nyelvet, főleg most, hogy elköltöztünk.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Rezangyal, ugye, ti laktok Ipswichben?
      Ha igen, akkor relative kozel vagyok hozzatok, mi peldaul "osszejarhatnank" :)
      (Southend on Sea-ben lakom)

      Törlés
    2. Bearanyoztad az éjszakámat! :) Nagyon jó lenne találkozni, összejárni! Southend-et imádjuk, a férjem szinte ott töltötte az egész gyerekkorát. Dobj rám egy mélt (rezangyal@gmail.com) és megdumáljuk! :)

      Törlés
  8. :))) micsoda ismerkedős hely lett a blogod! :)))

    VálaszTörlés
  9. Milyen aranyos lehet Boni, amikor az apukája magyarul beszél hozzá. :) férjem unokaöccsei sem tanultak meg magyarul tökéletesen, és ott három nyelv keveredett. Az angol (apanyelv) a magyar (anyanyelv) és a spanyol mexikói. Az utóbbit beszélik perfecten, az angolt egész jól, de a magyart
    ... Pedig az anyjuk és Zazie és a család magyarul beszélt hozzájuk, és minden nyarat itt töltöttek. A nagy most három éve él itt velünk (hurray) és nagyon szépen megtanulta végül, bár ragozni nem tud. A kisebb, 18 éves továbbra is csak nyaranta jön, és szenved a nyelvvel. Bár én örülnék, ha így tudnék spanyolul :)

    VálaszTörlés
  10. Jajj, de jó! Órákat tudnék erről a témáról írni/beszélni.
    Mi valamivel jobb helyzetben vagyunk, hiszen mind a ketten csak magyarul beszélünk itthon (na jó, 90%-ban) és a kölköknek is az az elsődleges nyelvük. Bodza most 4 évesen angolul majdnem ugyanúgy beszél, mint magyarul, németül pedig igen rohamosan fejlődik az elmúlt 1 évben, maradjunk annyiban hogy sokkal jobban beszél már, mint mi. Márk pedig a maga 2,5 évével nagyon ügyes magyarul (inkább kiejtési és ragozási gondjai vannak), a német erősebb nyelve, mint az angol, de mind a kettőn jól megérteti magát és lassan társalog is. DE: ezeket a fejlődéseket csak hallomásból tudjuk, ugyanis velünk egyik sem hajlandó más nyelven beszélni, kizárólag magyarul. Sőt rettentő sokáig nem beszéltek angolul/németül akkor sem ha a közelükben voltunk, hanem magyarul válaszoltak az ovó néniknek vagy fordítottak nekünk (hátha nem értjük :) ). Még mindig sok a kérdés bennük, a bizonytalanság, de szép lassan elkülönülnek a nyelvek a kis fejünkben, bár ők soha nem keverik a beszédüket. Nálunk nagyobb probléma, hogy inkább mindent lefordítanak, pl a minap Bodza: André már nincs az oviban, mert felvették. Erre én teljesen lehidaltam, hogy hogyan vehették fel iskolába hiszen még csak 5 éves és különben is február van. Mire leesett, hogy abholen, azaz eljöttek érte a szülei már korábban aznap.
    Én mindent kijavítok, amit rosszul mondanak és így is van, ami naponta előjön és mégsem változik (pl a „nincs” az minden alkalommal „nem van”). A mosógépes dolognál tuti elmondanám, hogy magyarul pamut, franciául meg más és az van leírva. Márknál most nagy sláger a „mit mond”, ami az ő értelmezésében azt jelenti, hogy hogyan van angolul vagy németül. Eléggé ledöbbentem, mikor először megkérdezte, hogy mit mond a Nap?
    Szerintem nem csak tőled hallják a magyart, hanem rengeteget segíthetnek a mesék, a youtube magyar dalai, a nagyszülős skypok is. Ha most nem is érzed, de mindenképpen ragad rájuk valami, nem érdemes feladni.
    Amit észrevettem, hogy Bodza jobban tanulja az angolt, Márk a németet és szerintem ennek egyetlen oka van: Bodza az angol anyanyelű ovónőt szereti jobban, Márk pedig a németet. Rengeteget számít a személyes vonzalom.

    Jajj, millió dolgot tudnék erről írni...

    VálaszTörlés
  11. Ahogy THea is írja feljebb, meg ahogy te is írod: én is órákig tudnék a témáról beszélni :)) Már azelőtt órákat tudtam volna, hogy megszületett Boni, hát még most...

    ezek szerint kétnyelvű bölcsibe járnak?

    Youtube: pont azért akartam Bonival magyar meséket nézetni, hogy a magyarja fejlődjön, de egyszerűen labdába sem rúgnak a magyar animációk a franciához képest, így most már csak a franciákat kéri.. Meg nem tudom hogy van Németországban, de itt rengeteg olyan könyvet lehet kapni, amelyek énekelnek, verset mondanak (gombnyomásra). Ezeket nagyon szereti, de sajna ilyen magyarul nem találtam neki.

    (rgyébként ma is a bölcsiben mindenkire azt mondta, h: AZ (ca), franciául, borzasztóan zavar...)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A gombnyomós könyvek nagyon mennek nálunk is! Nem is kell verset vagy éneket, elég ha szélsusogás van már akkor azt kell mesélni napokig.
      A mieink imádják a Bogyó és babócát (én jóval kevésbé), azzal lehet próbálkozhatsz. Vagy nincs a kedvenc francia meséi közül pár magyarul is esetleg (jajj leírni is szörnyű) torrenten?

      Igen, 2 nyelvű oviba járnak (angol-német), több okból, a legjelentősebb, hogy ez volt az egyetlen ahova felvették őket.

      Én mindig kijavítom ha ilyeneket mondanak és reménykedem, hogy egyszer a távoli jövőben majd less eredménye a szájtépésemnek.

      Törlés
    2. Bogyó és Babóca... nagyon idegenkedem tőle. Rettenetesen igénytelen vizuális anyag, én attól tartok, örök sebeket szereznék vele. Amúgy sokszor találok a magyar mesekönyvekben nyelvtani, stilisztikai hibát, döbbenet!

      A Boribonnal próbálkozok épp, de az még túl hosszú neki, meg túl... hmm.. BONYOLULT :)) Van egy francia mesesorozat (könyvek) 2 éveseknek: egy maci a főszereplője, egy-egy kiskönyv pár oldal, olyanok, h Maci elvesztette az alvósállatát (és keresik mindenhol), meg Maci homokozik, Maci bilibe pisil (ezt IMÁDJA :)), ilyesmit szeretnék magyarul is.

      Képzeld, visszaolvastam a blogodat, mert szerettem volna megtudni, mikor született Márk, és így belefutottam az első szemüveges posztodba, meg hogy mi történt a születése után (reflux), juj, nem lehetett könnyű :(

      Törlés
    3. a Maszat mesek az peldaul ilyen.

      Törlés
    4. Koszi a tippet! Rokonsagtol megrendelve! :)

      Törlés
  12. Ezen most elérzékenyültem :) a szemüvegesség meg az albinizmus már annyira az életünk része, hogy szinte fel sem tûnik. Márk elsô napjai azonban... Hálát adok érte mindig, hogy végül az ô akarata/ereje és nem kevés szerencse árán életben maradt. Meg az eü dolgozók hihetetlen empátiája és tudása is pozitív dologként maradt meg azokról a napokról.

    Gyerekmesék: szerintem a legtöbb katasztrófa, nem is értem mit szeretnek rajtuk a gyerekek. Magyar, angol egyre megy.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nem mondod...!! En meg imadom a gyerekkonyveket, orakat toltok a konyvesboltban (francia), elkepesztonek tartom a valasztekot, az illusztraciokat, vannak annyira otletesek is.

      A nagyobbaknak valot sem szereted, pl. Mikkamakka?

      De emlekszem, h a jatszoterekert sem vagy oda. :) de hat igy nem lehet konnyu gyerekezni!

      Törlés
    2. A könyvekkel nincs bajom abból tényleg hatalmas a választék. A mesefilmeket nem szeretem (1-2 üdítô kivételtôl eltekintve).
      Gyereket nevelni senkinek se könnyû, de pl a játszóterezésre is találtam alternatívát. Mindenkinek másképp ugyanolyan nehéz ez a gyerekezés :)

      Törlés