Franciául ez a kifejezés (comme une poule qui a trouvé un couteau) azt jelenti, hogy az illető olyan helyzet elé került, amivel nem tud mit kezdeni. Így álltam én is első budapesti sétám második percében az utca végén. Nagy lelkesen lementem Bonival vásárolni, de arra nem gondoltam, hogy be sem tudok menni a boltba!
Ilyen probléma elé még nem kerültem a lassan hét hónap alatt. Kifelé egyébként láttam egy nőt, aki egyedül feltornázta a babakocsiját, de én erre még gondolni sem mertem. Elkezdtem teljesen más szemmel nézni Budapestet: hol tudok felmenni egyedül a babakocsival? Hová ne merészkedjek egyáltalán?
(aztán még olyan is van, hogy hol tudok szoptatni? hol tudom úgy megetetni Bonit, hogy ne tűnjön fel az asztalra kent almakompót? mikor kell elindulnunk úgy, hogy fürdetésre hazaérjünk?)
Ismerős helyzet.... Általában találok egy kedves arra sétáló pasit aki segít. Jo fejek, önként szoktak felajánlkozni. De pl. János kórházban, ahol született, a 19-es épületben van egy csomó gyerekosztály, és nincs lift az épületben. Vagy ma a bazilika méregdrága parkoló házában tettük le az autót, és ott sem volt lift, kézben hoztuk fel a babakocsit ...
VálaszTörlésÉn is ilyeneken gondolkozom már egy ideje. A jó időben mégis csak kényelmesebb a babakocsi, mintha Á. rajtam lóg. Ha hárman vagyunk, nincs semmi gond, de ha ketten akarunk kalandozni, ki kell találni mindent. Lehet, hogy marad a hordozó?
VálaszTörlésÉn a párizsi metróval jártam meg csomószor. Mindenki azzal jött, hogy Párizsban MIN-DEN-HOL van mozgólépcső és/vagy lift a metróban, ne aggódjak. Sajnos nincs mindenhol és ahol van, azt javítják, pláne, ha én arra járok babakocsival. :D Volt olyan, hogy figyelmetlen voltam és ellentétes irányba szálltam fel (pofáztam a sétatárssal és ő sem figyelt oda, hogy merre megyünk), így aztán duplán cipelhettem fel a lépcsőn (sétatárs 82 éves, nem kérhettem tőle, hogy segítsen), ami adott esetben nem 10 fokból állt, hanem legalább 10 millióból. Izzadtam, mint a ló. Káromkodtam magamban, mint a kocsis, mert elviselhetetlenül nehéz babakocsink volt akkoriban (persze, első babakocsinak az összes átkával). Igaz, sokszor segítenek, de van, amikor nem, na az színtiszta kínlódás, főleg ha még van mellette egy 2 éveske... De túléltük. ;)
VálaszTörlésAz tény, hogy most akárhogy töröm a fejem, Fr.o-ban szerintem sincs akadálymentesített hely. Néhány járdaszegély még hátra van, de az semmi.
Fr.kulcs
Akarom mondani: olyan hely, ami ne lenne akadálymentes.
TörlésMármint jobb vagy rosszabb a helyzet Fro-ban? :)) Nem értem. Nem is nagyon tudom összehasonlítani, mert eddig álltalában egyedül vásárolgattam, baba nélkül, és itt z első napokban pedig hordozóba tettem. De az sem tökéletes megoldás, mert akkor már nem tudok sok mindent vásárolni. Szóval most az a megoldás, hogy mindenhová mind a hárman megyünk :) De elgondolkodtam azon is, milyen lehet egy kerekeskocsis ember élete egy nagyvárosban? Mert nekünk ezek csak átmeneti problémák, míg nekik sajna nem az.
VálaszTörlésA boltok, járdák jobbak Fr.o-ban, szerintem. Én például csak olyan patikát ismerek, ahol fotocellás az ajtó, akadálymentes a bejárat. Boltot is csak ilyet ismerek.
VálaszTörlésA metró viszont nem kényelmes mindenhol. Persze, azért, mert 14 metróvonal + 3 (?) RER-nél azért mindenhol nem várhatja el az ember a liftet és mozgólépcsőt. Vagy tényleg van mindenhol, csak én nem indultam jó irányba?
Pedig az utóbbi 10-12 évben nagyon sokat fejlődött Bp. ebből a szempontból, akkorát, hogy én csak vágyakozom, hogy milyen klassz lehet most babakocsis anyukának lenni, szemben azzal, mint amikor Á, és V. voltak babakocsis kicsik (ráadásul egyszerre)
VálaszTörlésja, és a kést találó tyúk nagyon tetszik :D
VálaszTörlésFranciakulcs: szerintem kizárt, h mindenhol legyen a metróban lift. DE majd figyelek! Azt tudom, hogy van olyan méretű babakocsi, amit pont át lehet tolni azokon az ajtükon, ahol a jegyet is be kell dugni. (ahol van az a kar)
VálaszTörlésMartine, az unokatesóm is mesélte, hogy pl. anno milyen nehéz volt a városban szoptatni, mert alig volt beülős hely.
Pesten 2 metró megállót babakocsival a következőképpen tudtunk megtenni: Nagyvárad téri metró, aluljáróba le, csak lépcső van, vagy 20. Kiszállok az Ecseri metrónál, felmegyek a lépcsőn szintén gyalog mert nincs más, a posta viszont a túloldalon van, ezért lemegyek az aluljáróba gyalog, kb. mindenhol min. 20 lépcső, majd felmegyek az aluljáróból szintén gyalog és már ott is vagyok. Visszafelé ugyanez. Rémálom volt.
VálaszTörléshát, én abba az irányba el se indultam soha - és ha nem volt nagyon gáz idő, akkor inkább a kilinikáknál szálltam fel/le is - aztán két gyerekkel az már messze volt - de a lépcsők meg nagyon gyilkosak :( úgyhogy el is költöztünk :D (sajnos csak jóval a babakocsis korszak után)
TörlésMi is elköltöztünk és mi is csak a babakocsis korszak után DD, de a sérvem az megmaradt
Törlésühüm, az nekem is :(
Törlésja, felismerhető a DM :D
VálaszTörlés