2024. október 24., csütörtök

A megtévesztésig

Írnom kellett a munkahelyemen egy rövid szöveget egy előre megadott témában (legyen mondjuk a példa kedvéért a „kultúrák közötti párbeszéd”), egy konkrét célcsoportnak. Az volt a megkötés, hogy legyen a szöveg érdekes, fordulatos, viszonylag könnyen érthető, legyen benne egy-két állandósult szókapcsolat és néhány változatos stilisztikai értékű kifejezés. A formára azt mondták, hogy lehet újságcikk, párbeszédkivonat, üzenet, podcast-átirat, hirdetés, azaz bármi olyan, amit általában fiatalok olvasni szoktak.

Nagy nehezen kitaláltam a tartalmat, majd arra gondoltam, hogy a szöveg egy tankönyvrészlet formáját fogja ölteni. Megírtam (hetekig tartott), adtam neki egy frappáns címet (kolléganőm javasolta), kitaláltam egy jó hangzó tankönyvcímet (amit évszámmal együtt a szöveg alá biggyesztettem), és elküdtem az illetékes csajnak a fájlt, aki továbbküldte a lektoroknak.

Általában módosításokat szoktak javasolni (itt-ott könnyíteni, amott meg nehezíteni kell a szöveget), de idén még azt is hozzátették, rosszallóan és megrovóan, hogy a szabályzat értelmében eredeti szöveget kellett írnom, nem pedig egy gimnáziumi tankönyvből kimásolnom csak úgy egy részletet!

2 megjegyzés:

  1. E
    És mit szóltak mikor végül megtudták, hogy Te írtad a "tankönyvet", nem egy meglévőből másoltad? Mellesleg a munkahelyeden jól kell hogy ismerjenek, szóval azt is tudniuk kellene Rólad, hogy Te sosem másolnál!!!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nem tudom, kik nézték àt a szöveget ilyen szemmel, sztem ók sem tudták, ki vagyok (de fura h el tudják képzelni bárkirol, h copyrightot sértene??)

      Viszont mielott végleg leadtam, pénteken egy közvetlen kollégenom még lelektorálta, és a « tankönyv » címébe is belejavított. Ezért gondolom, hogy nem esett bele a csapdába, nagyon okosan :)))))

      Törlés