2020. december 16., szerda

A beszédhang

Magas, mély, rekedtes, csilingelős, vékony, lágy, erős, érces, reszketeg, recsegős, energikus, búgó, tompa, reszelős, öblös, remegő, meleg... olyan nehéz leírni az emberi beszédhangot, amely pedig egyedi és összetéveszthetetlen. Legalább annyira más és más a hangunk, mint ahogy az arcunk is különböző. Igaz, a hangszínen kívül a hangsúlyok és a beszéd ritmusa is hozzájárul az összhatáshoz: tétova, daloló, gyönge, affektáló stb. hangon beszélünk. Orrhangon vagy torokhangon. Rikácsolva, hezitálva vagy folyékonyan. Pattogós a-kkal, elnyújtott é-kkel vagy összetorlódó mássalhangzókkal. De hiába próbálom, nem tudom érzékeltetni a hang és hang közötti különbséget, nem tudom szavakba önteni, mennyire más két ember hangja az olyan koordinátákon kívül, mint hogy magas vagy mély, illetve férfi vagy női.

Kérdezhetnétek, hogy miért téma épp most a beszédhang, és erre azt válaszolnám, hogy mert a járvány óta mindennapjaimat emberek híján hangok népesítik be (rádióból, telefonon), azaz: hangokat hallok. És közben folyton elcsodálkozom azon, hogy két hangszalag, meg a szájüreg, a nyelv és a fogak képesek ennyire különböző beszédhangokat produkálni. Hétmilliárd különböző hang, holott a kiáramló levegő tök ugyanaz.

Releváns az is, hogy milyen nyelven szólalnak meg ezek a hangok; ezt onnan gondolom, hogy gyakran fordul elő, hogy két hang hasonlít egymáshoz; például a rádióban időnként nyilatkozó illető hangja teljesen olyan, mint a dokimé, egy podcastban megszólaló szakértő hangja meg egy kollégáméra emlékeztetett, megszólalásig, de olyat még soha nem éreztem, hogy egy franciául beszélő illető hangja egy magyarul beszélőére hasonlított volna. Innen gondolom, hogy a szavak kiejtése, az intonáció stb. legalább olyan fontos, mint a frekvencia.

Nem mondok újat: vannak szimpi és gyönyörű hangok, amelyekkel bármilyen elméletet jobban és eredményesebben el lehet adni, mint másféle hangokkal. Könnyen befolyásolható vagyok, egy szép hang meggyőzőbb. A bankomból szokott hívogatni egy nő, befektetési lehetőséget javasol. Nem tudom, a bankoktól való viszolygásom, vagy a nő (borzalmas) hangja miatt, de csípőből és automatikusan mindig mindent visszautasítok. Ugyanakkor két rádiós műsorvezetőt is szoktam hallgatni, mert jók a műsoraik (pontosabban érdekesek a beszélgetések), viszont mindkettőjüknek ronda hangja van, annyira, hogy a legedzettebb fantázia sem tudná elképzelni, hogyan keveredhettek erre a pályára. Élőben szerintem nem ugyanaz a helyzet: a benyomásnak, amelyet egy ember tesz ránk, csak kis összetevőjét adja az illető hangja; temperálja a kinézet, a ruha, a gesztusok, az arc. Bár a kivételesen szép és a feltűnően ronda hangot megjegyzi azért az ember.

Szoktam olyat játszani, hogy meghallgatok egy műsort, és utána megnézem a nyilatkozó illetőt. Hát néha elhűlök, annyira más fejet képzelek egy hanghoz. Kövér pasi magas hanggal, jónőhang lompos nőcihez. Azt hihetnénk, hogy egy hangból vissza lehet következtetni az illető kinézetére, de nem, vagy legalábbis sokszor nem. De még az életkort sem tudom gyakran belőni! Húsz, harmic éveket simán tévedek, főleg egy irányba: egyes hatvanas-hetvenes emberek hangját velem egyidősnek gondolnám (pl. épp ma reggel az orvos Alain Fischer beszélt a rádióban, azt hittem max. ötvenéves, utólag lecsekkoltam: 71, de sorolhatnám a példákat). Az ritkább, hogy valakit a hangja alapján idősebbnek gondolnék, bár erre is akad példa. Az is érdekes, hogy miképpen öregedik meg egy olyan megfoghatatlan jelenség, mint a hang?

Erről meg a szomszéd kisfiú jut eszembe, aki most kezdett mutálni, és hát, belegondoltam, Boni is egyszer elveszíti majd ezt a cuki cérnahangját! És dörmögős kamasz lesz!

13 megjegyzés:

  1. Es olyan is megesik (vagy csak velem?...), h egy ferfi hangja olyan izgato, h attol kesz vagyok... Meg soha nem realizalodott ilyen hang birtokosaval semmilyen kapcsolatom... mert a hangon kivul pont semmi nem stimmelt 😁😂

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Mi szoktunk játszunk online és vannak játszópajtások, akik időnként élőben közvetítik a játékot. Az egyik srácnak olyan hangja van, hogy teljesen kész vagyok tőle. Nem föltétlen azért szoktam bekapcsolni, hogy nézzem az élő játékot, hanem, hogy az illető hangját hallgassam :D Ja nem láttam, hogy néz ki :)))

      Törlés
    2. De, vannak tök vonzó ffi hangok, például a férjemé is ilyen :))

      Törlés
    3. Értékesítő kollegáim hangszerelemnek hívták az ilyet, párszor én is belefutottam ilyenbe. :) 🥰

      Törlés
  2. De jó téma! Én kb. 10 éves korom óta odavagyok a szinkronhangokért. Vannak kedvencek, akiknél emlékszem, mikor melyik szerepükben tudatosítottam őket. De érdekes, hogy ha nem magyarul néztem először valamit, hanem angol eredetiben, utána már nem megy magyarul, valahogy idegesítenek a szinkronhangjai a szereplőknek. Az is fura, hogy ha véletlenül nem magyarul vagy angolul látok valamit, hanem pl. franciául vagy németül, amely nyelveket egyáltalán nem beszélem, "nem jön át" a hang, semmi karaktere nincs, mintha narrálnák a szereplők a szöveget, szóval egy nagy massza az egész. Összetett dolog ez a beszédhang, mit minek hallunk.
    Az nagyon megdöbbentő, amikor valaki a külseje alapján "elvárt" hanghoz képest tök más hangon szólal meg. Pár éve láttam youtube-on egy videót, ahol a pasi elképesztő magas, mondhatni herélt hangon beszélt valami halálesetről egy talk show-szerűségben, nem emlékszem pontosan, a műsorvezető pedig többször nem tudta megállni nevetés nélkül, akármennyire igyekezett. Ciki volt, emiatt, asszem, ki is rúgták. Azóta már nem siránkozom, hogy miért nincs szép hangom, csak átlagos - járhattam volna rosszabbul is. :)
    Tamko, neked nem mondják, hogy magyarul beszélve más lesz a hangod, mint franciául?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Jajj, de jó poszt! :)
      A szinkronhangok nálam is letapadnak, főleg a meséknél, ahol nincs emberi arc, csak rajzolt. Később, ha filmet nézünk, mindig megállapítom, hogy melyik mesehangot halljuk és hiába tudom, hogy a felnőtt Szimba Stohl Amdrás, Shrek pedig Gesztesi, a hangjuk nekem már örökre bevésődött mesehang lesz. :)
      Alice kérdése engem is foglalkoztat, megváltozik a hangod, ha más nyelven beszélsz? Én megfigyeltem magamon, hogy németül szinte énekelek, magasabb lesz a hangom, angolul pedig affektálok, holott egyébként ez nem szokásom. Próbálok odafigyelni magamra, nem mindig sikerül. :D

      Törlés
  3. És olyan van, hogy bizonyos hangokat jobban szeretsz, mint másokat? Én nem értek a zenéhez egyáltalán, de a mély hangú hangszerekhez (nagybőgőt?) jobban vonzódom, mint mondjuk a hegedűhöz, amit nem szeretek általában hallgatni. Amúgy lehet, hogy hulyesegeket irok,mert tenyleg semmit nem ertek a zenehez.

    VálaszTörlés
  4. Alice, láttam én is azt a videót, asszem holland műsor volt ugye? De úgy tudom, előre megrendezték az egész jelenetet!

    Egy megtörtént esetre tisztán emlékszem, amikor a hangomat az angoltudásom rovására dicsérték; a mh-i menzán mögöttem egy olyan pasi állt, akivel addig mindig angolul beszéltem. Meghallotta, hogy a menzás nővel franciául váltok szót, és teljesen elcsodálkozva kommentálta, hogy "YOU'RE A COMPLETELY DIFFERENT PERSON!" :))

    Zenjebil, nekem is van ilyen igen! Évekig tanultam gitározni, mire rájöttem, hogy nem is szeretem a hangját :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ilyen velem is előfordult, egy céges csoportomban mindig csak angolul hallottak beszélni, és amikor hosszú hónapok elteltével először meghallottak magyarul, kikerekedett a szemük, hogy úristen, más a hangom, más ember vagyok a két nyelven.

      Törlés
  5. Én is rengeteget szoktam gondolkodni a hangokon, vagy pl azon, hogy hány olyan író van, akinek iszom a szavait leírt formában, de hallgatni kínszenvedés őket, annyira idegesítően beszélnek, ha csak a hangjuk alapján ismerném őket, nem lennék kíváncsi annyira a gondolataikra.
    Engem leginkább a lassan, vontatottan beszélő férfiak hangja hoz ki a sodromból, az a tipikus Galla Miklós-féle hanghordozás, egy furcsa véletlen folytán két ilyen embert is kellett hallgatnom a napokban. Izzadni kezdtem tőlük, annyira idegesítettek és azon gondolkodtam, hogy ez tekinthető-e beszédhibának.

    VálaszTörlés
  6. W, de ez nem is baj, nem? Nekem Esterházy hangja sem tetszett annyira, de nem zavarja az iránta érzett rajongásomat. Vagy Weöres Sándoré, egyeneseb borzalmas hangja volt! De most, hogy mondod, rájöttem, hogy csomó író hangját nem is ismerem.

    Vannak idegesítő hangok, igen :)))

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Pont ma hallottam, eletemben először, Lubics Szilviát beszelni. Nem tudom, hogy miért képzeltem neki keményebb hangot :D, de nagy meglepetés volt és rögtön ez a poszt jutott eszembe.

      Törlés
    2. Na mindjárt meghallgatom. Hozzá én is egy erős, markéns hangot képzelek el!

      Törlés