2020. szeptember 6., vasárnap

Politikai korrektség vs. sajtószabadság

Két friss hír a francia közéletből:

1) Újra kiadták franciául Agatha Christie Tíz kicsi néger c. regényét, mert a problémás szó (negre) 74 előfordulását mind kigyomlálták a fordításból. Nem tudom, mivel helyettesítették, lényeg, hogy a néger már nem szerepel benne.

Ennek az a nyilvánvaló oka, hogy franciául még annyira sem lehet leírni ma már ezt a szót, mint magyarul. Tényleg baromi sértő, szinte egyenlő egy rasszista kijelentéssel. Na de ez a regény 1939-ben született, és gondolom pár év múlva fordították le franciára – akkor még hátsó szándék nélkül le lehetett írni, és nem hiszem, hogy Agatha Christie különösebben rasszista lett volna. Nagyon mondvacsinált problémának tűnik ez a picike szócska, ami kotextusba helyezbe szerintem nem sértő – na nem mintha megkérdeztem volna erről szinesbőrűeket. De ha elkezdjük átírni az irodalmat, mi marad belőle? A 18–19 sz. irodalma, az akkori világot tükrözvén, tele van nő-, idegen- és zsidógyűlölettel. Nem gondolhatja senki komolyan, hogy ezeket a sorokat most mind átírjuk!

2) Újra közzétették a Mohamed-karikatúrákat a Charile Hebdo c. lapban annak apropójából, hogy elkezdődött a terroristák tárgyalása. (Emlékeztetőül: miután a lap először közzétette a 12 karikatúrát, 2015-ben radikális iszlamisták megtámadták a szerkesztőséget és agyonlőttek 12 embert)

Ezzel kapcsolatban már nem vagyok ennyire biztos magamban... értem én, hogy azért jelentették meg újra a rajzokat, hogy megmutassák: terrorral nem lehet uralkodni. Csodálom a bátorságukat is, hogy ki mernek állni az elveik mellett, az életüket kockáztatva (én nem merném). Tulajdonképpen az első közzétételt nem értem... mire volt jó?  Mire jó provokálni, vagy akár csak: megbántani egymilliárd embert? Persze ahogy az előbb írtam: nem kérdeztem meg erről muzulmánok véleményét, lehet hogy nem is voltak olyan bántóak azok a rajzok, vagy lehet hogy csak a radikalizálódott muzulmánok számára volt bántó (megnéztem őket; szerintem nem viccesek, de dánul van egy csomó felirat).

Mindenesetre – noha eléggé felkészületlen vagyok mindkét témából, ahogy írtam is – szerintem ez a két dolog, amely mégiscsak a francia kiadói világban esett meg, szinte egy időben, ellentétben állnak egymással. A szándékot látom teljesen ellentétesnek a két esetben. Az első esetben túlzott óvatoskodással, feleslegesnek tűnő aggodalommal radiroznak ki egy szót, azzal a felkiáltással, hogy esetleg bánthat egy kisebbséget, míg a másik esetben pont az a céljuk, hogy megbántsanak egy másik kissebbséget. Ha a néger szótól meg kellett válni (egy nyolcvan éve írodott könyvben), akkor a Mohamed-karikatúrák miért jelenhetnek meg már másodszorra?

17 megjegyzés:

  1. Hm, de a Tíz kicsi néger-újrafordítás azért egy globálisabb hullámba illeszkedik, függetlenül attól, hogy ennyi politikai korrektséggel egyetért-e az ember vagy nem, most "trendi" nagyon odafigyelni ilyesmikre, még bizonyos anakronizmus árán is. Még azt is el tudom képzelni, hogy bizonyos nyomás van a kiadókon, hogy kínosan ügyeljenek ilyesmikre. A CH karikatúrák viszont kizárólag a CH szerkesztőségének döntésén múlt, nem? Az biztos, hogy önmagában a két lépés között elég nagy ellentmondás van, de nekem - csak a posztodban leírtak alapján - úgy tűnik, nem teljesen összehasonlítható a kettő.

    UI. Tegnap egy parkolóban majdnem összeütközött két kocsi; mindkettőből kiszálltak a sofőrök, és az egyik azt üvöltötte a másiknak, hogy sale nègre. Nem akartam hinni a fülemnek. :((

    VálaszTörlés
  2. Igen, a píszí-mozgalom az erősebb, kétségkívül. De azért kell lennie valami hatóságnak Franciaországban, amely zöld utat ad a nyomtatásba kerülő anyagoknak, nem? Ők mit mondanak? És a lapiadókon nincs nyomás, hogy píszik legyenek?

    Húha! :(((( én ilyet csak filmben láttam...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Tamko, ezt a hatosagot cenzuranak szoktak hivni, es remelem, hogy nincs ilyen Franciaorszagban! :) Tarsadalmi nyomas es kollektiv felelossegtudat azert meg lehet, de ez nagyon megfoghatatlan.

      Törlés
    2. Haha, jogos :)))

      De, itt van olyasmi; Fro-ban nem lehet büntetlenül bármit leírni. A holokauszttagadás és a gyűlöletbeszéd például tilos (rádióban is), az álhíreket tűzzel-vassal irják, főleg most, Covid idején.

      Kollektív felelősségtudat???? Sztem ez nem létezik . Csak nézz körül az utcán, hogyan hordják egyesek a maszkot :(((

      Törlés
    3. Igen, a hokauszttagadást és a gyűlöletre uszítást törvény tiltja, az álhírek ellen is van vita egy törvényjavaslatról, de a bortvaélen táncolás a cenzúra lehetséges gyanúja miatt elhúzódik.

      Törlés
  3. Én annak idején beszélgettem muzulmánokkal (törökök voltak) a Mohamed karikatúrákról. Ők nagyon távol álltak a radikalizmustól, de borzasztóan fel voltak háborodva. Mohamedet eleve már csak ábrázolni sem szabad sehogy, még pozitívan sem. Ha ezt valaki nem tartja tiszteletben, az nagyon sértő minden muzulmán számára. Attól függetlenül a támadást elítélték azzal, hogy az nem megoldás, csak szítja az ellentétet.

    Egyébként én is pont erre a két hírre kaptam fel a fejemet mostanában. Nem raktam így össze őket, de minden szavaddal egyetértek.

    VálaszTörlés
  4. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hát, nézz utána a tényeknek, mielőtt kommentelsz valamit. Két kattintással kideríthető, hogy mi volt a regény eredeti címe, még angolul sem kell tudni hozzá.

      Törlés
  5. A szavak valahogy fontosak az érintetteknek. Lásd Down-kór vs Down-szindróma vs mongoloid idióta. Vagy neuro-tipikus (az autizmus vonatkozásában a nem autistákra). Vagy szellemi fogyatékos helyett értelmileg akadályozott. Fordítást meg sokat változtattak meg, lásd itthon a Zabhegyező vs Rozsban a fogó.
    A karikatúra meg egy ilyen műfaj, annak szerintem más a szerepe. A legtöbbön amúgy én sem tudok nevetni, de hát biztos nincsen humorom.

    Én, ha irodalmat tanítanék, akkor mondjuk Az ember tragédiájánál is beszélnék Madách nőgyűlöletéről, és arról, hogy hogyan helyezi más megvilágításba az egész művet mindez, változnak az elvárások, korok, szabad(na) erről is beszélni.

    VálaszTörlés
  6. A p.c. nyomása a cenzúra - vagyis talán az öncenzúra - egyik fajtája...
    Franciaországban az 1789-es forradalom eltörölte a "blaszfémia" vádját. Az egyes vallási tilalmak tehát azokra vonatkoznak, akik az adott dogmák hívei! Emlékszem, a 2015-ös véres és barbár megtorlások annak idején azt eredményezték, többek között, hogy pl. a más vallásúak is szolidaritásukat fejezték ki a muzulmánok mellett és "óvatosságra" intettek, az ún. "provokációk" mellőzésére, sőt elítélésére. Ez pedig az öncenzúra ékes példája, amiről ugyebár tudjuk, hol kezdődik, de azt már nem, hol ér véget... Ilyenformán nincs is már szükség "hivatalos" cenzúrára!!! Elég megfélemlíteni az embereket.
    A törvény elég világosan megszabja a határokat: tiltja bárki személyes kipellengérezését egyéni meggyőződései (politikai, vallási stb.) miatt, de a politikát, vallást, mint "intézményt" bárki kritizálhatja.
    Igen, szerencsére nincs "hatóság" Fr.o-ban, amely elrendelhetné, mi jelenhet meg, mi nem. Bárki panaszt tehet törvényszék előtt, ha valami nem tetszik ezen a téren, és a törvény határoz.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

      Törlés
    2. Ezek szerint az az ellentmondas 'megoldasa' (?), hogy bőrszint nem lehet kifigurazni a PC jegyeben, de vallast igen? En egyebkent a sajtoszabadsag mellett vagyok, es muszlimkent a karikaturakat csak izlestelennek latom, de nem kifejezetten izgatnak.

      Törlés
    3. Én sem vagyok a CharlieHebdo olvasója, de kiállok a szólásszabadság mellett. Ha valakinek nem tetszik, amit írnak, legfeljebb nem muszáj elolvasni!

      És a "politiquement correct"-et egyenesen groteszknek tartom! A vakot vaknak, az öregeket is öregnek hívom (köztük lassan magamat is...) Ez a szépelgő, képmutató, gyáva divat egyenesen elviselhetetlen számomra.

      Törlés
    4. Ebben teljesen egyetertek! Szerintem a néger szó is főleg azért fáj a feketéknek (*), mert annyi tortenelmi asszociacio es szenvedes tapad hozza.
      Viszont vannak tenyleg fura szavak, peldaul egyszer hallottam olyat, hogy 'zsidófolt' (?!), vagy 'nem gyerek, csak lany' (?!), ami tenyleg durva.

      (* Mar nem tudom mit illik mondani? :) )

      Törlés
  7. Szerintem egy ilyen könyvben, ahol a 'néger' szó nem afrikai származású (már nem is tudom, ezt még szabad írni?) embert jelent még nem is nagy dolog átírni, végül is azt a versikét kell átírni csak? Viszont olyan művekben ahol valóban rasszizmus a téma...hmm...nem tudom. Szép lassan biztos át lehet azokat is dolgozni.
    Meg van csomó más módszer is. Én sem tudom átérezni és eldönteni hogy ez így jó-e vagy nem. De párszor láttam olyan filmet (természetesen nagyon gagyi filmről van szó - amit az ember nem néz csak a háttérben néha fut) ami 16-18 században (vagy akár még korábban) játszódik, tehát kornak megfelelő kosztümöket viselnek, van várkastél, ló, lovag, teljesen nyugat-európai táj stb. és minden színész afrikai származású (maradok ennél). Tehát ha egy most élő afrikai származású de Európában vagy Észak-Amerikában élő kisgyerek ezt megnézi, ő ugyanazt szűri le mint egy fehér (ezt még le szabad írni?) gyerek, azazhogy régen a középkorban ilyen ruhákat viseltünk, ilyen várakban laktunk. Ami rendben van, de nekem fura.

    VálaszTörlés
  8. fú, a túlzott pc-től nekem is felforr az agyvizem... pl amikor Cipruson éltünk, a X-mas fairt egyik évben nem lehetett X-mas fairnek mondani (egy 100 fős iskolában!), mert az egyik izgága szülői munkaközösségis anyuka kitalálta, hogy van itt izraelből is egy család, és őket bánthatja, hogy mi karácsonyt ünneplünk... ettől már csak a fejem fogtam.

    VálaszTörlés
  9. A CH kozolt korabban mas vallasokat durvan kifigurazo rajzokat is. Szerintem az ominozus karikatura, ami a terrortamadas apropoja volt, is ebbe a vonulatba illeszkedett, es nem iszlam- vagy muzulmanellenes megnyilvanulas volt (azzal egyutt sem, hogy nyilvan serto lehetett sok iszlam vallasunak). Egy szekularis allamban a vallasgyalazas buntetojogi eszkozokkel nem buntetheto, a vallasos erzelmek tiszteletben tartasa jogilag nem vedett. A vedelem ott kezdodik, azaz a velemenynyilvanitas szabadsaganak ott van vege, ahol ez mar atcsap uszitasba vagy gyuloletkeltesbe. Ez egy eleg vekony jeg...
    https://www.liberation.fr/ecrans/2015/01/13/la-une-a-laquelle-vous-n-avez-pas-echappe_1180080

    A BLM-mozgalom utan megindult latszat-PC mozgalmat annak ellenere sem ertem, hogy a BLM-ugyet teljes mertekben tamogatom. Ugyanakkor erdekes adalek az Agatha Christie konyv cimenek megvaltoztatasahoz, hogy az eletmuvet kezelo ugynokseg mar evek ota keri a kiadokat, hogy az uj kiadasokat az And Then There Were None cim forditasaval, es a jogutod (A. Christie unokája) altal jovahagyott szoveggel adjak ki.

    VálaszTörlés