2019. június 9., vasárnap

Művész úr

Ahogy a kézírás, a rajzok is annyira jellemzőek a készítőikre! Boni nagyon szívesen, de teljesen máshogy rajzol, mint én ennyi idősen. Általában kicsi figurákat készít (előfordul még mindig, hogy fej-láb embereket rajzol), és a rajzokat szakadatlanul írással vagy számokkal egészíti ki. Előfordul, hogy képregényszerűen, buborékba rajzolja a mondanivalót. Színezni nem nagyon színez, aminek egyrészt az az oka, hogy a filctollak félig-meddig működnek csak, a ceruzákat hegyezni pedig nincs kedve. Le szoktam fotózni egy-egy alkotást, mert miután kész van, gyakran szétvágja, felragasztja, mintegy újrahasznosítja őket.


Ez egy álarc, amit úgy készített el, hogy közben egyáltalán nem próbálta föl. Miután elkészült és fölvette, meglepetten vette észte, hogy valami nem stimmel; a szája részén tudott csak kikukucskálni, mivel az arányok nem nagyon stimmeltek. Ami még nagyon tetszik, az a feje tetején lévő bojt, ill. csiga.


Balra az ott egy esernyőből készített kard, amit aztán lerajzolt – elég élethűen, még a masni is látszik! Alá rendszámtáblát készített, ez ugyanis egy rendszámtáblával rendelkező kard.


Szívesen másolja le a DVD-borítókat is, szépen bekeretezve. Ez itt a KockásTÜLÜ nyúl és a Totoro, a koromgolyócskákkal.


 Ennek a rajznak a formátuma is jellemző (egymásrateszi-ragasztja az A4-es lapokat), a téma pedig univerzális: építkezés, mindenféle „automatikus” (kedvenc szava mostanában) gépekkel.


Listaíró szülők listaíró gyereke: a múltkori kullancsos hosszúhétvége előtt összeírta (és lerajzolta), hogy mi mindent fogunk csinálni. Bírom a jobboldali részeg bálnát, meg az európai zászlót középen. Fönt az erdő látszik a szállodával, ami elé beparkolunk a kocsival. Bizonyos tevékenységeket akkurátusan megkérdőjelezett (UNO, labdázás) mert nem volt benne biztos, hogy lesz kedve.


Ez pedig a Buborékmúzeum, belépés 5–88 évesek számára. Vannak olyan kiálló bigyók, amelyekből a buborékok jönnek, és olyanok, amelyeken szétpukkadnak (éclateur – mondta nem létező francia szóval).

24 megjegyzés:

  1. Gyönyörűen formázza a betüket, az esernyő bámulatos és hát a fantáziája - nagyon eredeti és gazdag! (csak akkor dícsérek, ha valóban így gondolom!)

    VálaszTörlés
  2. Köszi :)) Tényleg olyan szépen írja a betűket, számokat, attól függetlenül, hogy néha teljesen szabálytalanul kanyarintja őket! (pl. az 1-est alulról kezdi stb.)

    VálaszTörlés
  3. nem középszerű a srác,nagyon bírom

    VálaszTörlés
  4. Zseniális! Nagyon kreatív, és komoly kézügyességgel bír..

    VálaszTörlés
  5. Nagyon ugyes es gazdag a fantaziaja. Buszke lehetsz ra!

    VálaszTörlés
  6. Lenyűgöző! És nagyon vicces, kreatív. És ezeket magától is írja le? Azaz tud már írni-olvasni?
    Az én fiam nem szeret egyelőre rajzolni, bár egyre ügyesebb (4,5 éves), de legókból olyan járműveket és építményeket kreál, amik nekem soha az életben eszembe nem jutnának, teljesen meglepő formákba lát bele új funkciókat. Imádom a "szabálytalan" fantáziájukat, bárcsak mindig ilyenek maradnának. :)

    VálaszTörlés
  7. Tamko, mi Boni eredeti fantáziáját vesszük észre a rajzaiban, pedig ő bonyolult mérnöki gondolkodás jeleit mutatja. Elképesztően okos kisfiad van!

    VálaszTörlés
  8. Nagyon NAGYON durván jól rajzol, úgy tűnik, nem ugrott generációt a tehetséged! (Nálunk most már biztos, hogy az anyukámé kettőt is...) :)

    És úristen, végre egy másik gyerek, aki tudja, kicsoda a Totoro! Kissmajom már jó két éve imádja, rengetegszer megnézte már (mi is vele együtt rajongunk), és még soha senkivel nem találkoztunk, de még csak nem is hallottunk olyanról, akinek fogalma van róla, hogy mi fán terem, pedig jó sok geek ismerősünk is van. Amúgy ő is le szokta rajzolni ezt is, meg a másik kedvencét, Toothlesst - felismerhető, de messze nem ilyen szint...

    VálaszTörlés
  9. Köszönöm :)) Én az univerzális gyermeki kreativitást látom benne, amely így-úgy minden ilyen korúban benne van talán, és mindig máshogy manifesztálódik (rajz, legó, szóviccek stb.). És igen, bárcsak megmaradna... de Boni már szokta mondani, hogy én "szebben" rajzolok, mert szabályosabb, felimerhetőbb stb. :-((

    De én amúgy nem látom kiugróan ügyesnek, szerintem az ő korában én már ügyesebb hercegnőket és királynőket rajzoltam :)) De tény, hogy szereti csinálni, és ez a lényeg ;-)

    Totoro: a rajzfilmre gondolsz, ugye? Itt eléggé ismert, és igen, Boni is talán két éve nézi rendszeresen - először csodálkoztam is, hogy tetszik neki, hiszen két kislány a főszereplője. Aztán rájöttem, hogy valszeg azért, mert nincsenek benne gonoszok, van benne viszont nyíltan a félelem a haláltól, és szerintem Boninak jót tesz, hogy ez konkrétan ki van mondva (=a nagylány fél, hogy meghal az anyukája, az egész falu fél, hogy a kislány vízbe fúlt). És hát az a cicabusz zseniális :))))

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hát egy dolog egy adott tárgyat/figurát tökéletesen lerajzolni, de ez annyira komplex és részletgazdag, hogy szerintem erre ekkora gyerekek még nem nagyon képesek (rajzban - nálunk beszédben van ugyanígy), de még felnőttek sem szoktak ennyi apróságba belemenni, átalában a lényeges elemekre szorítkoznak, és kész. Ez engem a böngésző jellegű könyvekre emlékeztet (pl. Rotraut Susanne Berner), amiket bármeddig nézegetsz, mindig fel fogsz fedezni bennük újabb összetevőket. Tök érdekes, hogy ugyanakkor a színezést lespórolja, pedig az mennyivel egyszerűbb... :D

      Igenigen, az a Totoro - más tudtommal nincs is, mert mikor láttuk, mennyire imádja, mi próbáltunk keresni továbbiakat, de sajnos nem sikerült...

      Törlés
  10. Ja, és magyarul egyáltalán nem tud olvasni-írni, azokat én diktálom le neki (mindig javaslom, hogy inkább fr-ul írjon, de néha nem tudom meggyőzni). Franciául már sok szót el tud olvasni és le is tud írni, amit meg nem, azt szintén megkérdezi. De basszus, teljesen máshogy megy az olvasástanulás, szerintem nehezebb: ha jól látom, szóCSOPORTOKAT tanulnak meg összeolvasni. De az olvasás és az írás szorosan összekapcsolódik a nyelvtannal - helyesen leírni valamit csak úgy lehet, ha van egy minimum ismerete a nyelvről (a magyarral ellentétben).

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szerintem a szócsoportos olvasás csodás találmány, én nem tudtam, hogy olvasástanításban is létezik, de örülj neki. Mi akkor szembesültünk vele, amikor Kissmajom elkezdett olvasni saját indíttatásból: magától betűzgetett fejben, aztán az egész szót kimondta egyszerre, mi meg kétségbeesetten igyekeztünk meggyőzni, hogy szótagolva próbálja, mert az iskolában itt úgy tanítják (és az én időmben is úgy tanultuk).
      Azóta szintet lépett és szintén fejben rakja össze, csak most már több szót kiolvas, és csak akkor mondja ki őket hangosan, amikor már együtt jelentenek is valamit. És ezzel, hogy egyszerre olvas és értelmez is, simán lekörözi azokat az évekkel nagyobb sulisokat, akik szótagokból rakják össze a szavakat, majd szavakból a mondatokat, mert ők nagyon töredezetten, szaggatottan, monoton hanglejtéssel olvasnak, és mire összeáll egy összetett mondat, az elejét már elfelejtik. Ahogy ő csinálja, 3-4-5 szót együtt felolvasva, azonnal összeáll annak a mondat résznek az értelme is, és mire hangosan kimondja, már megfelelően hangsúlyozva és értelmezve teszi.
      Szerintem valahogy ez lenne a jó irány a funkcionális anlfabetizmus felszámolásában, csak tanítani biztosan sokkal nehezebb így...

      Törlés
  11. színezéshez zsírkréta? :)
    nagyon jók a rajzok, nekem különösen az esernyős tetszik nagyon, tényleg minden részlet teljesen valósághű!

    VálaszTörlés
  12. Régóta olvaslak,de még soha nem írtam. De most is csak azért, mert Totoro😊

    VálaszTörlés
  13. varázslatos, de tényleg! úristen, mennyire imádom az öt-hat évesek rajzolását, annyi minden van benne.

    és Totoro <3 mi amúgy itt Magyarországon is nagyon szerettük tizenpár éve (és azóta is, mindig várjuk a cicabuszt :)))

    VálaszTörlés
  14. Nagyon ügyes valóban és milyen sok idő és figyelem kell egy-egy ilyen aprólékos alkotáshoz!Ritka, hogy a kisfiúk ennyi idősen ilyen jól rajzoljanak, de Boni márévek óta alkot:) Azt, hogy nem színez megértem én sme szerettem soha, alányok is inkább eleve színessel rajzoltak és úgy könyebben megúszták a szinezős részét:)

    VálaszTörlés
  15. Színezés: a zsírkrétával az a baj, hogy nem tudja vele kiszínezni a részleteket. És lehet hogy a matéria is zavarja - én valahogy undorodom még a fogásától is :) Az oviban egyébként úgy tanítják nekik, hogy "nem szabad fehér felületet hagyni" a szinezésnél, szerintem ez is a kedvét szegi, hiába mondom, hogy szinezzen nyugodtan úgy, ahogy szeretne.

    És hát Totoro, úgylátszik egyértelmű siker itt is :))))

    VálaszTörlés
  16. Nagyon ügyes, tényleg! A színezéshez pedig meg kellene próbálni az akvarellkrétát, azok jóval keskenyebb rudak, majdhogynem ceruza-vékonyságúak, csak rövidebbek, és majdnem végig papírborítás van rajtuk, nem kell fogni az anyagot (csak ahogy kopik a rajzolós vége, onnan mindig letépni egy kis csík papírt). Mert ugyan a zsírkrétát direkt azért gyártják minél vastagabbra, sőt némelyiket háromszögletűre, hogy a kisgyereknek jól marokra fogható legyen, de Boni már rég túlvan azon a rajzolásmódon, neki már a kézizmai sokkal fejlettebbek és sokkal finomabban alakítja a vonalakat. És pl. a Neocolor akvarellkrétákat gyönyörű változatos színekben gyártják, hátha megszeretné a színezést, és ezzel a finomabb részleteket is ki tudná színezni. Én is főleg akvarellkrétát használok és tényleg lehet vele a legfinomabban is árnyalni, ahogy csak akarja az ember.

    VálaszTörlés
  17. A tehetségedet örökölte, egyszerűen egyedi, zseniális♥

    VálaszTörlés
  18. pár napja látogattam meg az egyik barátnőm kisbabáját, szóval tuti úrrá lett rajtam vmi szokatlan "baby fever", de ezek annyira jók, szerintem még sose szórakoztam ilyen jót gyerek rajzokon! amúgy nem is értek ehhez, de nekem olyan kreatívnak meg intelligensnek tűnik :)
    viszont ez annyira jó, és szerintem túl ritka, hogy nem tartod Bonit kimagaslóan tehetségesnek, olyan bosszantó, hogy az összes szülő azt gondolja a gyerekéről, hogy NYILVÁNVALÓAN zseni,mert 10 évesen sikerült végre leírnia, hogy "szeretlek anya" vagy vmi. és gyönyörű is! a legszebb! mindenki gyereke. jaj nem bírom. (Boni haja viszont olyan aranyosnak tűnik)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. ja meg amúgy a pasztell ceruzák tök jók, lehet, hogy érdemes lenne kipróbálnotok, lehet vele rajzolni is (van hegye) meg kicsit elkenni is színezéskor, sztem jobb mint a hagyományos ceruza.

      Törlés
  19. Az a baj ezekkel az akvarellkrétákkal, meg pasztellceruzákkal, hogy mégiscsak egy ötéves gyerekről van szó, aki széthagyja a cuccait, esetenként dobálja őket stb. szóval nem szívesen adok a kezébe drába holmikat. Kicsit később!

    (Adri, én is ismerem ezt a szülőtípust :))) nekem sem túl szimpi ez a hozzáállás. Viszont ismerek egy kislányt, aki TÉNYLEG elképesztően kiemelkedő sokmindenben, balkézről még gyönyörű is, mint a Nap. Na, az ő anyukájától SOHA nem hallottam litániákat a Rékáról. Szóval, lehet ezt így is.)

    VálaszTörlés
  20. Hát igen, az akvarellkréta tényleg elég könnyen törik, még nálam is, pedig nem dobálom :))) A pasztellceruza viszont tapasztalatom szerint nem kényes, ugyanannyit kibír, mint a rendes színes ceruza.

    VálaszTörlés