Kérdeztem a múltkor a kolléganőmet, hogy hogy van a nemrég 100. (!!!) születésnapját ünneplő nagymamája. Akinek amúgy elég jó az egészsége, nincs semmi komolyabb baja, nem beteg, az emlékezete is jó, csak hát már nem mozog valami fürgén, nem hall és nem lát jól, fáradékony. Ezért, mondta a kolléganőm, szegény nagymamája valójában naphosszat a szobájában üldögél és olvas.
Én most, a Magyarországon töltött, tartalmas tavaszi szünet után – ahol minden nap mentünk valahová vagy jöttek hozzánk, megnéztünk hét lakást, voltunk bábszínházban, játszóterezni, vízibuszozni, de még gyerekfogászaton is stb. stb. – és az újbóli mókuskerék előtt – holnaptól újra dolgozom, zsonglőködhetek határidőkkel, újrakezdődik a vonatozás, a zenesuli, az ovibajárás, a játszóterezés, hogy a bevásárlásról, a mosásról és a takarításról ne is beszéljünk – szóval én most annyira szívesen ÜLDÖGÉLNÉK EGY SZOBÁBAN ÉS OLVASNÉK!
(Kb. harminc kötet könyvet hoztam haza, ennek a negyede Bonié kábé. Egyrészt most úgy gondolom, hogy soha többet nem megyünk autóval Magyraországra, másrészt valaimiféle olvasói életközépi válságba kerültem; hisztérikusan falom a könyveket, úgy érzem, még ha 100 évig élek, sem lesz időm mindenre! Annyi a jó könyv!)
Legyszives tedd be egy pár könyv címet .., Köszönőm
VálaszTörlésNahát, én is olvasói életközépi válságban vagyok, de pont úgy èrzem, nincs èrtelme több könyvet elolvasnom. Max.az eddigieket még egyszer, de újaknak semmi èrtelme. Ennek ellenére olvasok tovább, de ki tudja meddig, ès nem tudom, miért van bennem ez a rossz èrzès, hogy t.kèpp "fölösleges" az egész.
VálaszTörlésÉn 30 végére jutottam el ide, akkor el is adtam minden könyvemet egy-két kivétellel. Más úgysem olvasott a családban.
TörlésA papám is ezt mondja: már nincs türelme a szépirodalomhoz, néha-néha újraolvassa a régi, szeretett könyveit, de ennyi. Érdekes! Én pont ellenkezőleg, mindig is szerettem olvasni, de most a családdal és a barátokkal töltött idő mellett az olvasás az, ami értelmet ad a mindennapoknak. Találtál valami mást az olvasás helyett?
VálaszTörlésMarika: mindenképpen beszámolok arról, ha valami figyelemreméltót olvastam. Most a Nápolyi regények (Elena Ferrante) harmadik kötetét olvasom a hazahozottak közül, nagyon tetszik, talán jobban, mint az első kettő. Már bánom, h nem vettem meg a negyediket!
a negyedik novemberben jelenik csak meg magyarul sajnos! (eddig nekem is a harmadik tetszett a legjobban!)
TörlésAkkor tudjuk, hogy mit fog csinálni Matolcsi Balázs a nyáron :)))
TörlésNekem is a harmadik tetszett a legjobban, azaz addigra tetszett meg a könyv igazából! :)
TörlésMiért tetszett nektek a 3.a legjobban? Nekem a második, a tartalma, a cselekmény miatt.
TörlésNekem a második tetszett a legkevésbé - mivel abban 17-20 év körüliek a lányok, leginkább egy jól megírt csíkos könyvre emlékeztetett :))) (féltékenykedés, szerelmi sztorik a tengerparton, iskolai nehézségek, szemüvegessé válás :-D)
TörlésNekem pont azért tetszett :))
TörlésSzemüvegessé válás :D
Igaz, az a 2 hét a tengerparton teszi ki majdnem a regény kètharmadát. Mondjuk Lila sorsa nem annyira csikos könyv itt, de teljesen èrtem, hogy mire gondolsz, ez egy lányregény.
Mindenkèpp vedd meg a negyediket is. Bár én németül olvastam mindet, jó a magyar forditàs?
VálaszTörlésOlvasás helyett: power-walking és szociális kontaktusok, de mindig csak 1 barátnövel, mert több egyszerre az agyamra menne :)
tudom, hogy nem engem kérdeztél, de szerintem zseniális, annyira ízes, nagyon szépen átjön az olasz tájszólás! (Matolcsi Balázs remek munkája.)
TörlésSzerintem is jó a fordítás, mondjuk ízesnek nem nevezném (mire gondolsz pontosan?), sőt, sztem pont azt nehéz nekünk, magyaroknak (vagy akár a franciáknak!) megérteni, hogy micsoda áthidalhatatlan szakadék választja el a dialektust beszélő háziasszonyt az ékes olaszsággal megszólaló értemiségitől. Kiváncsi vagyok, vajon az eredetiben megkülönbözteti-e ezt a két (vagy több) nyelvet, de nem hiszem. Amikor arra utal, h "átváltottam nyelvjárásra", akkor én mindig úgy érzem, hogy lemaradtam valamiről :))) egyszerűen képtelen vagyok elképzeni ezt a szitut (magyarból vagy franciából kiindulva).
TörlésAz első részt franciául olvastam, és érdekes, hogy a francia fordító nem fordította le a terek, utcák stb. nevét, tehát Piazza del Martiri-t írt végig (vagy valami ilyesmit, most nincs előttem a könyv).
Szerintem megkülönböztetheti a nyelvjárásokat, csak akkor fordítást kell mellékelnie hozzá az olaszoknak is: Triesztben pl az olaszhoz kicsit sem hasonlító (!) nyelvjárást beszéltek az ottaniak és valóban sokszor átváltottak rá, de csak a triesztiek értették - és gondolom így van ez Olaszország többi nyelvjárásával is (bár lehet, hogy azok azért érthetőbbek a kívülállók számára, nem tudom).
TörlésTamko, nem tudom most már felidézni, lehet, hogy nem a nyelvjárás jön át akkor, hanem "csak" a hangulat, de valahogy nekem pont nagyon élesen elvált a telep és a műveltebb miliő nyelvezete, lehet, hogy csak mert kihangsúlyozta Lenù...
Törlés(amúgy most, hogy elgondolkozom ezen, lehet, hogy azért könnyű elképzelnem a két olasz közötti különbséget, mert több olasz kollégám is van/volt, és a laikus fülnek is teljesen egyértelműen másmilyen olaszt beszélnek!)
TörlésAz eredetiben pont, hogy szinte sosem hasznalt dialektust Elena Ferrante (legfeljebb utalt ra, hogy dialektusban beszelnek, nem dialektusban irta meg), ezt nehany recenzio fel is rotta neki.
VálaszTörlésDe legalább lefordítható lett :))) Hallottam a fr rádióban egy műsort egy olasz íróról (Andrea Camillieri?), aki állítólag fantasztikusan használja (vegyíti) az irodalmi olaszt az egyik tájszólással - ennek megfelelően szinte alig lehet lefordítani fr-ra.
Törlés(Nekem már eleve a szleng magyarra fordításával is sok bajom van, sztem ritkán sikerül jól)
Igen, fordítás szempontjából tuti jó, hogy sztenderd olaszt használ. Camillieri nagyon ismert és kedvelt író (és közéleti személyiség), ontja a regényeket, sokból film is készül. És igen, nagyon fontos a nyelvezet, egyes dialektális kifejezések jellemezhetnek egy egész karaktert.
VálaszTörlésViszont én ezt a Nápolyi regényfolyamot nem tartom igazán szépirodalomnak, inkább lektűrnek, annak viszont jó. Ilyesmi még Fabio Volo munkássága, akit itt nagyon sokan olvasnak (nem tudom, fordítják-e).
Nemrég futottam bele egy nagyon kimerítő és érdekes összefoglalóba az olasz női írókról, ez segít abban, mit érdemes még olvasni: https://konyvtacsko.blog.hu/2018/12/15/egy_himsoviniszta_orszag_noi_irodalma
Meg kihasználom, hogy franciás vagy :) most épp Laurent Binet-t olvasok, a "Qui a tué Roland Barthes" után a HHhH-t. Nagyon tetszenek.
Köszi a nemrég ajánlott Joel Egloff-ot, egy könyvét meg is vettem rögtön utána és nagyon tetszett az is.
Magyaroktól legutóbb Krusovszky Dénes könyvét olvastam, nagyon jó volt, azt olvastad?
Jó kérdés, szerintem nem igazán ismert. Akkora itt a könyvpiac, hogy nehéz kitünni belőle. A wikipedia szerint leginkább női lapokban publikált (ilyen "olvasói levelek"-szerű rovatokban). És írt sokat, de úgy tűnik ezek nem érték el igazán a nagyközönséget - ennek persze az is oka lehetett, hogy ha a nagyközönség besorolja egy "nőklapjás író" szintre, onnan nehéz feljebb kapaszkodni.
TörlésSztem ez olyasmi lehet, mint Robert Merle esete, akinek a könyveit Mo-n (az Európa kiadó jóvoltából) rengetegen ismerik (én is, kedvelem is), de egy átlag francia nem igen hallott róla. Vagy ha igen, akkor is legfeljebb egy műve okán, mert az egy náci tiszt lelkivilágát boncolgatja (Mesterségem a halál)
Nekem is Robert Merle ugrott be :)))) A franciák csak nagyokat pislognak a neve hallatán!
TörlésAz ő magyarországi népszerűségénak politikai okai is voltak: a pasi nagyon baloldali volt, valszeg ezért nyomták otthon.
Érdekes ez, hogy ki (vagy mi) válik ismertté külföldön!
Brunella Gasperini!!!! <3 <3 <3
TörlésJavítom magam: Andrea CAMILLERI (álljon itt helyesen a neve, megérdemli).
VálaszTörlésIgen, valami átmenet a lektűr és a szépirodalom között, de tényleg jó és olvasmányos! És hát, nézzünk szembe a tényekkel: nőkhöz íródott, nőkről, na.
VálaszTörlésEgloff: nem mondod, melyiket olvastad? Örülök, h tetszett! LB-t nem olvastam, de majd belekukkantok.
Krusovszky Dénes is velem jött az autóban, másmint a könyve :))) Várja a sorát a polcon ;-)
Egloff: J'enquete (ilyen ékezetem nincsen :). Remekül ábrázolta az ilyen tesze-tosza emberek lelkivilágát... Akarok majd mást is venni tőle.
TörlésLaurent Binet: a könyv főcíme "La septiéme fonction du language" (a Qui a tué Roland Barthes csak az alcím, de valahogy ez ragadt meg bennem :) talán mert nagyon élveztem a nyolcvanas évek párizsi értelmiségi köreinek leírását :) meg a metanarrációt, na nagyon izgalmas könyv, csak kicsit összecsapta a befejezést.
Az nekem is tetszett (bár a vége ennek is kicsit leegyszerűsített volt). A főszereplő engem tisztára Pierre Richard-ra emlékeztetett, mondtam is a pasinak, hogy ha meg szeretné filmesíteni a regényt, őt kellene felkérni rá!
TörlésKöszi, meg fogom nézni ezt a könyvet - franciául olvasod? (Biztos a szeretője ölte meg, hihihi...)
Na de melyik szeretoje?? :) - nem o volt, de nagyon izgi. Mondjuk csak akkor elvezheto igazan a regeny minden szintje, ha eleg jol ismeri az ember a 20. sz.-i francia kulturat, de akkor viszont nagyon vicces Julia Kristevat felesegkent elkepzelni (mikor eddig csak az esszeit elemeztem), vagy Bernard Henri Levit egy onhitt pojacanak latni ;) Franciaul olvastam, sajnos a HHhH-t most angolul kaptam meg, belelendultem, mert tetszik, de nyilvan jobban szeretnem franciaul (ketnyelvube jartam, aztan francia szakot is vegeztem, eleg sokat eltem fr. nyelvteruleten, rengeteget irtam es olvastam franciaul 10 evvel ezelottig...)
TörlésHú, nem is tudom, most kedvet kaptam-e vagy sem :))
TörlésÉn csak azt akartam elmesélni, hogy az Incantesimo napoletano c. filmet feliratozták olaszul, különben a nem nápolyiak nem értették volna.
VálaszTörlésGondolom, ha Elena Ferrante nápolyiul írta volna a könyveit, akkor fordítani kellett volna olaszra, ahogy Molly is írta. :)
Az biztos :) szokták is, ha pl. filmben dialektusban beszélnek.
TörlésRemélem, hogy Tompa Andrea, Fejtől s lábtól köztük van, mert ha nem, irgumburgum :))
VálaszTörlésHúú, nincs!! Az Omerta van... De most nézem ezt az általad ajánlottat, és már bánom, h nem vettem meg. A tavaszi szünetben többször is belefutottam Trianonba (társaságban, barátnőmmel, még a zebegényi Trionaoni emlékmű is az utunkba esett!), Z-nek sokat meséltem róla, hasonlítgattuk Fr és Mo történelmét ilyen szempontból - szóval legközelebb megveszem, köszi az ajánlást.
TörlésDe jajj, milyen sok a jó könyv...! (tegnap este végül megrendeltem a Nápolyi regények 4. részét fr-ul és Laurent Binet-is...)
jaj, az Omerta az aaaaaaannyira jó!
Törlés