2016. szeptember 5., hétfő

Nyelvi kínlódások

Attól tartok, Bonhomme hamarosan nekem fogja szegezni a kérdést, hogy dehát mama, miért szenvedünk mi itt ketten ezzel a magyar nyelvvel?!

Tök jogos, hiszen nemcsak hogy mindent megértek franciául, de gyakran könnyebben is jön a számra a francia – pl. sokat szenvedek most azzal, hogy ovinak hívjam az ovit, amikor itt mindennki iskolázza (école). Hogy a rémesen hangzó toldalékolt francia tulajdonnevekről ne is beszéljünk, (Reims-be, Hugo-val stb.), és akkor még ott vannak a speckó francia jelenségek is, úgymint pain au chocolat: most mit mondjak? Csokis péksütemény? (vagy chouquette, madeleine stb.)

Aztán az is probléma, hogy csomó mindent nekem kétszer kell elmondanom: egyszer magyarul Boninak, egyszer franciául a férjemnek, mert ő mindig mindent szeretne tudni és semmiből sem akar kimaradni, ezért folyamatosan nekem szegezi a kérdést, hogy mit mondtál, mit mondtál? Rosszabb az, amikor Boni mond nekem valamit magyarul, és Z. kétségbeesett döbbenettel kérdezi, hogy mit mondott a gyerek? Ez tök idegesítő ebben a kétnyelvű létben, nem bírok már ennyit beszélni állandóan, nem vagyok én tolmács!

Olyan is van, hogy mondjuk Z-vel beszélgetünk franciául, és Bonhomme odajön érdeklődni, és tőlem kérdezi meg, hogy miről van szó, mit mondtam? Milyen vonatról és milyen hátizsákról beszélgetek itt a papával? Ilyenkor, mivel még mindig magyarul szólok hozzá, az egész beszélgetést kivonatolnom kell magyarul – hát ilyen, felvételi vizsgának is beillő performaszra (upsz...teljesítményre) egy rohanós, dolgozós nap után nem mindig vagyok képes.

Persze felelhetem majd neki azt (és biztos ezt fogom tenni), hogy azért szenvedünk mi a magyarral, mert ő félig magyar, és fontos, hogy megtanulja a nagyszülei, nagynénje, unokatesója stb. nyelvét, hogy tudjon majd beszélgetni velük. Meg hogy a magyar kultúra és történelem megismerése sokkal könnyebb, ha ért és beszél magyarul. Illetve hogy egy második nyelv ismerete serkenti bizonyos agyterületek működését.

De szerintem sántít ez a magyarázat: a beszéd célja elsősorban a kommunikáció, nem pedig mindenféle flancos elvek betartása vagy egészségügyi meggondolásokból fakadó agyedzés. Na mindegy, nem tudom, hogyan lehetne ezt jól (természetesebben) csinálni, miközben csupán egyetlen más magyar kontaktunk van a környéken, aki viszont ugyanezekkel a gondokkal küzd (több ideje, több gyerekkel).

Talán az esti mese az, ami még szuperul és könnyen működik: mostanában azt kéri, hogy magyar könyvekből meséljek neki és már az egyre hosszabb mesék is lekötik. Sőt, az apjával is a magyar meséket mesélteti, és Z., aki nem ismeri a történeteket, kénytelen improvizálni és mindenféle kitalációkat kanyarítani a magyar nyelvű könyvekhez – így a francia változatban a Graffaló pl. egy kis orrszarvú, aki barátjával, az egérkével kedélyesen végigsétál az erdőn.

Amúgy Boni tök cuki, ahogy keveri a két nyelvet, ilyeneket mond, hogy „Mi s'appelle?”, „C'est mi?", „Je peux pas néz!”, „Donner valami!

20 megjegyzés:

  1. Ahogy olvastalak, felelevenedtek bennem a harmincegynéhány évvel ezelőtti események, kínlódások és az azóta megbánt kapitulációk... Ti már olyan jó úton vagytok, hogy kár lenne abbahagyni, még ha pillanatnyilag nagy megkönnyebbüléssel járna is! Ez a legnehezebb időszak (a keveredések), de nemsokára megy majd magától! (azaz majdnem)

    VálaszTörlés
  2. Köszi a biztatást! Próbálok nem kapitulálni ám :))

    Én meg azt hiszem, a java (a legnehezebb része) majd csak most jön, amikor különféle iskolai fogalmakra és jelenségekre kell majd megfelelő magyar szavakat találnom. Na meg amikor ki kell kérdezzem a tanultakról. Vagy amikor a migrációról, politikáról stb. kérdez ebéd közben, amikor a magyarul nem tudó apja is ott van.

    :-o

    VálaszTörlés
  3. C'est mi!!! Hat ez mennyire cuki lehet!!!

    VálaszTörlés
  4. :-)) Tudod, hogy biztosan átmenjen az üzenet!

    VálaszTörlés
  5. édes istenem, hogy én hogy irigylek mindenkit, aki dupla, pláne tripla "anyanyelvvel" nő fel! te meg simán megszerzed a szinkrontolmács képesítést :)

    VálaszTörlés
  6. Jaaaa :)) tegnap pl. a "közlekedőedények" szót kellett megneznem a szotarban! :)

    VálaszTörlés
  7. Biztos nhéz és fárasztó, de mekkora nagy dolog lesz ez Boni életében, tényleg nagyon szerencsés! Eleve két nyelvű és úgy is tanul majd még mellé a suliban is egy-kettőt!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, de ehhez hozzátartozik, hogy NY-európában a megszületö gyerekek 60%-a kétnyelvü...

      Törlés
    2. Egyetértek Hobelevanccal: a fokozott európai munkaerő vándorlás miatt exponenciálisan nő a a két- vagy többnyelvű gyerekek száma.

      Én is teljesen meglepődtem rajta, de a gyerekeimnek csupa többnyelvű barátjuk van, pedig ez csak egy kisváros itt Észak-Írországban. Akkor mi lehet a helyzet Londonban, vagy más nagyobb európai városban.

      Törlés
  8. Legalább az iskoláig bird ki, onnantól már majdnem mindegy, az alapokat leraktad, az agya barázdáltsága megvan, profitálni fog a kétnyelvüségböl akkor is, ha nem fog már annyit magyarul beszélni.

    VálaszTörlés
  9. Hú nagyon nehéz lehet. Ismerek hasonló családokat és úgy láttam hogy ahol az anyukának nagyon fontos ott kűzd de ahol nem, vagy kicsit szégyelli magát hogy csak magyar ott hamarabb feladják.
    Gondolom ha angol vagy német lenne a másik nyelv fel sem merülne a kérdés hogy megéri-e foggal-körömmel kűzdeni.
    Nekem van 3 olyan ismerősöm is (két kanadai egy hollandiai) akik kint születtek, megtanultak magyarul mivel mindkét szülőjük kivándorolt magyar volt, de csak olyan kisiskolás szinten, írni pl. gyakorlatilag nem tudnak és nem hiszem hogy elolvastak volna magyarul egy könyvet. De a napi életben tökéletesen beszélnek bár enyhe akcentussal.
    Hogy hogy nem mindhárman felnőtt korukban idekeveredtek Magyarországra és itt nősültek meg és itt maradtak (ami enélkül a magyar nyelvtudás nélkül lehetetlen lett volna, vagy legalábbis nagyon nehézkes). Nem tudom ezen kívül mire használható a magyar nyelv bár én hiszek benne hogy van valami köze egy másfajta logikájú gondolkodáshoz (amiről már máskor szó volt de egyedül voltam a véleményemmel), de persze ez nem biztos. Én sem lettem feltaláló pedig "Ady Endre nyelvén tanultam a fizikát".

    VálaszTörlés
  10. Szerintem a nyelv presztízsének semmi köze ahhoz, hogy mennyire nehéz egy idegen nyelvet kontextus és anyanyelvi beszélők nélkül használni, váltogatni őket stb. Az viszont igaz, hogy ha angol/német lennék, akkor ezt a másik nyelvet a környezetem nagy valószínűséggel értené, és nem lennék annyira elszigetelve, mint most (amikor az egész játszótéren csak Boni az, aki érti, h mit mondok neki, pedig gyakran jó lenne, ha mások is értenék, pl. amikor elmagyarázom neki, h sorba kell állni a csúszdához).

    Az, hogy olvasson később magyarul, nekem nem lesz elvárásom, inkább csak nagyon szeretném! De utópia, szerintem.

    (és megint itt megjegyezném, nem a te kommentedre reagálva, csak úgy :))) h amikor a két szülő ugyanolyan anyanyelvű az egy lapon nem említhető a mi családunk felállásával!)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hát persze hogy nem. Ezt épp azért írtam hogy ez a három pasi anya- és apanyelvként tanulta a magyart MÉGSEM ért el olyan szintet hogy olvasni és nagyjából helyesen tudjon írni. Mert ugyanúgy, a szűk családon kívül egész felnőttkoráig nem hallotta senkitől ezt a nyelvet.

      Törlés
  11. Szerintem szerepet játszik a nyelv presztizse is, na nem neked, majd a gyerekednek :) ès az is, nagyon, hogy milyen a férj, az apa hozzáállása a dologhoz, mennyire támogatja, helyesli a kétnyelvüséget, vagy csak eltüri, esetleg pofákat vág, szabotálja, megjegyzéseket tesz.
    èn is sokaktól hallottam, hogy akik kisiskolás kor körül abba is hagyták a magyarul beszélést, mert nem értették, minek kinozzák öket ezzel a furcsa, nehéz és fölösleges nyelvvel, de késöbb felnöttként szivesen és könnyebben tanultak, beszéltek újra magyarul, hiszen az alapok ott voltak az agyuk barázdáiban.

    VálaszTörlés
  12. Igen, erre nem is gondoltam :(( Remélem, Bonikám büszke lesz a magyarra!

    VálaszTörlés
  13. Szia! Rendelkezem két Svédországban született unokatestvérrel. Otthon mindketten a magyart hallották csak. De az egyikük teljesen érdektelen a származása iránt, ő nagyon törve beszél. Ami neked érdekesebb lehet, hogy a másikuk tökéletesen beszél, ír, olvas magyarul. A kislányával is a magyar nyelvet használja, pedig a svédhez képest neki ez második nyelv. Egyszerűen fontos neki a származása, a gyökerei. Pedig semmi ilyesmi nem szerepelt a nevelésében. Sőt, azt állítja, a logikai képességei fejlődésében is szerepe van tapasztalata szerint annak, hogy kétnyelvű. Elmondása szerint sokkal könnyebben old meg problémákat, bonyolult feladatokat, mert összetettebben, rugalmasabban gondolkozik. Szóval ne add fel! Lehet nem fogja őt érdekelni a magyar, de lehet, hogy Jókai lesz a kedvence.

    VálaszTörlés
  14. Igen, az egyeni elteresek is jelentosek lehetnek! ( a jobban beszelo lany az elsoszulott? Allitolag az elsoszulottek jobban beszelik az iskolatol eltero nyelvet)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A jól beszélő unokabátyám az elsőszülött valóban. :)

      Törlés
    2. oupsz...! Tökre úgy képzeltem, hogy két lányról van szó. Ajajaj, a sztereotípiák! :))

      Törlés
  15. "Mummy is fözing" :)
    Nem konnyu, en az iskolakezdes idejen adtam fel a fullmagyart. Nalunk amugyis harom nyelven kellene megfelelni, gyerek apja olasz volt, neveloapja angol. Most, 17 eves korara angolul tokeletesen beszel (otosre erettsegizett), olaszul jelenleg jobban beszel, mint magyarul*, amit akcentussal es torve tud csak, de nem segit h mig az olasz rokonok minden kiejtett olasz szoertt megtapsoljak, a magyarok gyakran kritizaljak a kiejteset meg altalaban a tenyt, h tori. Ez nem lelkesito. Mi elegge random hasznaljuk mar a nyelveket, angol apuka is tud magyarul, de a hegemonia az angole.
    Artani nem fog Boninak, h magyarul is tud, sztem megkonnyiti majd ujabb nyelvek tanulasat is a ketnyelvusege, de ne haragudj magadra, ha a konnyebb utat valasztod.

    Probalom gyozkodni a gyereket, h jovo nyaron szanjon idot a magyartudasa javitasara, de semmi kedve, ha nyelv, akkor inkabb nemetul vagy oroszul akar tanulni. Addigra nagykoru lesz, beleszolni ugysem tudok mar.

    * az iskolai kotelezo spanyol erettsegi jegyben nem bizvan, harom evvel korabban beirattam egy olasz magantanarhoz, heti egy orara. Mindket nylvbol csillagos otose lett. Aztan iden nyaron elment egy honapra a perugiai kulofoldiek egyetemere (es odavalo a csalad) ahol egy B1 tanfolyamon szerzett annyi onbizalmat, h azota tud tarsalogni is, nem csak a nyelvtant, amit az olasz neni belevert.

    VálaszTörlés