2013. június 18., kedd

A nyelv csupán eszköz?

Úgy örülök, hogy 37 éves magyar kismama vagyok, nem pedig 18 éves francia gimnazista!

Tegnap volt Franciaországban a filozófia-érettségi napja. Minden évben megnézem, hogy milyen feladatot kaptak a gyerekek az érettségizők: egyrészt tök érdekes, másrészt mindig szörnyülködöm, hogy milyen nehéz, és hogy hogy lehet ezt megcsinálni kamaszfejjel – bár szerintem felnőttként sem könnyű pár órában értelmesen, választékosan érvelni A vagy B érv mellett, példákat és idézeteket felsorakoztatva. Idén például a címbeli kérdést kellett elemezniük, pontosabban választhattak két kérdés között (a másik: „A tudomány a tények megállapítására korlátozódik-e?”), azaz valamelyikről kellett disszertációt írniuk (nagy szavakkal dobálóznak!), vagy pedig szövegelemzést kellett készíteniük egy Descartes-szemelvényről.

További példák az elmúlt évekből:

- A művészet kevésbé fontos, mint a tudomány?
- Műveltnek kell-e lenni ahhoz, hogy megértsünk egy műalkotást?
- Be lehet-e bizonyítani egy tudományos hipotézist?
- Mivel tartozunk az államnak?
- Tőlünk függ-e a saját boldogságunk?
- A történésznek kell-e ítélkeznie?
stb.

Jól és vállalhatóan megírni egy ilyen fogalmazást szerintem nagy munka, sok felkészülést és gyakorlatot igényel. Nem jártam francia gimibe, úgyhogy fogalmam sincs, hogyan készülnek fel erre, milyen szempontok alapján osztályozzák őket. Bár gondolom a fogalmak definiálása, a gondolatsor követhetősége, a bevezetés-tárgyalás-befejezés megléte, a helyesírás, a stilisztika stb. mind fontos szempontok. Nyilván nincs rossz válasz, de jól körül kell járni a kérdést. Én azt hiszem, abba a hibába futnék bele, hogy nem mernék sarkosan fogalmazni, pont attól tartva, hogy van helyes válasz (mert a sarkos véleményekből nálam amúgy soha sincs hiány, hihi).

Tavaly meghallgattam egy műsort a rádióban, ahol filozófusok elemezték az azévi kérdéseket. Egy kérdésre jutott egy óra (többrészes műsor volt) és csak kapkodtam a fejem! A tárgyalást tézis-hipotézis-szintézisre osztották fel, azon belül is kis á meg kis b pontokkal, és vigyáztak, hogy az egyes bekezdések mindig átmenettel olvadjanak be a következő bekezdésekbe. Ez is nagyon nehéz lehet, legyűrni a tökéletesség iránti belső igényt és elfogadni, hogy olyan lesz az a disszertáció, amilyenre akkor épp sikerül.

Nem jártam ugyan francia gimibe, jártam viszont francia egyetemre. Volt is abból hátrányom, hogy az én tudásom főleg lexikális volt, míg ott inkább az érvelés eleganciáját, a gondolkodás eredetiségét nézték (bizonyos háttértudást feltételezve és elvárva persze). Emlékszem, egyszer négy oldal magyarázatot kellett beadni arról a verssorról, hogy A Föld oly kék, mint egy narancs (Paul Éluard). Engem gimiben erre nem készítettek fel!

Amikor szeretném magamnak megfogalmazni a magyarok és a franciák közötti mentalitásbeli különbséget – ami gyakran előfordul, épp ma beszélgettem LB-vel erről az irigyebbek-e a magyarok? témában – akkor gyakran veszem elő példaként a tananyagok között tátongó hatalmas szakadékot. Megfogalmazni nem is tudom igazán (vagy nagyon belecsúsznék a sztereotípiákba), érzem csupán a kétféle iskolarendszer eltéréseit és az ebből fakadó egyéb különbségeket.

6 megjegyzés:

  1. Ez de jo, Tamko!!
    Nekem nagyon jofej magyartanarom volt (magyar-francia szakos tanar, ugye! mellesleg sakkedzo) es o hasonlo feladatokat adott nekunk gimiben...Azt is mindig hozzetette, nehogy megtanuljunk sok lexikalis tudast, mi okos gyerekek vagyunk, csak gondolkozzunk es menni fog az a magyar erettsegi. En azert tanultam egy kicsit, mert izgultam, de az irasbeli erettsegi azert egy icipicit hasonlo volt: 8 oldalas elemzes Jozsef Attila Oda cimu verserol.

    En, de szivesen lennek francia gimnazista!!
    Mellesleg, ezt az oldalt ismered:
    http://www.askphilosophers.org/

    Mellesleg, most, hogy mondod, az is milyen jellemzo, hogy pont a Francia Intezetben rendeztek meg ezt a rendezvenyt:
    http://www.institut-francais.org.uk/mynightwithphilosophers/

    (B. Angliabol)

    VálaszTörlés
  2. Szia angliai B.! :)

    Az írásbeli érettségi nekünk is szövegelemzés volt, de mi akkor csináltunk olyat először úgy, hogy kijavították és osztályozták. Egyáltalán nem készültünk fel rá! Órákon a tanár elemezte a műveket, azt mi lejegyeztük és felelésnél visszamondtuk, kb. ennyi volt a szövegelemzés.

    Amúgy szerintem még mindig könnyebb szöveget elemezni, mert van mire támaszkodni. De egy ilyen kérdésről fogalmazást készíteni, csak úgy "vaktában", huh, az nehéz lehet!

    nem ismertem a két oldalt, köszi! Tök jók a kérdések. Egyébként én azt hittem, Fro-ban a homoszexualitás témáját veszik majd elő az érettségin, mivel nagy a vita most e körül, de nem!

    VálaszTörlés
  3. Csak szólni szeretnék, hogy nekiálltam olvasni a blogot és megszerettem.... vagy megszerettem a blogot és nekiálltam elolvasni...

    Én sosem jártam semmiféle francia iskolába (sőt, Franciaországban is csak öt hetet töltöttem el egyszer)de tetszenek, nagyon jók ezek az érettségi feladatok... bár az értékelés elég nehéz lehet. Persze, biztosan vannak objektív kritériumai is.

    VálaszTörlés
  4. Ugye? :)

    Birom, hogy milyen 'bargyu' kerdest komolyan vesznek...amik, igazabol nem is olyan hulye kerdesek! :)
    http://www.askphilosophers.org/question/4816

    (B. Angliabol)

    VálaszTörlés
  5. Martine: köszi :) és üdv!

    Az érettségi értékelése sztem is nagyon lutri lehet..

    Angliai B: de ez tök jó kérdés!! Egyszer egy barátnőmmel arról beszélgettünk, hogy ő szeretne gyereket, mert önző, és a nővére meg nem szeretne gyereket, mert ő önző. Most akkor mi van?? :))

    VálaszTörlés
  6. Talan, hogy mindannyian onzok vagyunk :). De nem, vannak akik nem azert szeretnenek (vagy nem) gyereket, mert onzok...es allitolag a fogalmazas is sokat szamit, hogy mit mond valaki: hogy anya szeretne lenni, vagy gyereket szeretne.

    De persze, en is csak hulyeskedtem am, jo a kerdes...foleg azert is tettem ki, mert en ugy latom, az emberek tobbsege egyertelmunek gondolja a valaszt..

    (B. Angliabol)

    VálaszTörlés