2013. április 7., vasárnap

Kegyencnők és kelepcék

Z. szokta mondani, hogy olvassak már végre valami normális könyvet is. Ilyenkor arra céloz, hogy a kortárs magyar meg francia irodalom sok képviselőjét 50 év múlva már senki sem fogja számon tartani, tehát ezeket nem is érdemes elolvasni. Szerinte egy olvasmány legyen szépen megírt, klasszikus darab, minimum a 19. századból, témája pedig legyen lehetőleg a francia történelem egy-egy érdekes epizódja.

Na most arra nem térek ki, mi a véleményem a kortárs-klasszikus ilyen szembeállításáról, meg hogy ki miért és mit szeret olvasni és miért pont azt. A lényeg, hogy miután múlt hétvégén becsődölt a varrási kísérletem, úgy éreztem, engem most pont egy ilyen beszippantós történelmi regény menthet meg az unalomtól.

Erre a pillanatra várt (hónapok óta) a könyvespolcomon Alexandre Dumas Joseph Balsamo című, 1400 oldalas regénye. Nagyon szkeptikusan kezdtem hozzá, ami kár volt: azóta sem tudom letenni. Pár napja még biztosra vettem, mivel minden jel erre utalt, hogy a könyv végén eljutunk a francia forradalomig. Most, hogy a könyv felénél járok, és Mária Antoinette Strasbourgból csak Saint-Denis-ig jutott el a hintaján (jó, ez beletellett pár napba, volt vihar, kitérő, ünneplő sokaság stb.), nos, most már nem vagyok benne biztos, hová is akar kilyukadni a könyv.

Mindenesetre a cselekmény nagyon fordulatos és több szálon fut: belepillantunk XV. Lajos udvarába (rajzoltam családfát is), Jean-Jacques Rousseau házába, megtudjuk, hogyan éltek a földönfutók, van benne szerelmi szál is, megjelennek a szabadkőművesek* és a filozófusok. Sajna még egy varázsló is szerepel benne, pontosabban ő a regény főszereplője, vagy valami olyasmi, hiszen Joseph Balsamo-ról van szó.

Azért sajna, mert nem szeretem a természetfölötti történeteket, kivéve, ha jól van megírva és hiteles. Szóval ha megjelenik a könyvben ez a Joseph, mindig azt vizsgálom, történik-e valami zavaros, mondjuk kizárják egy kolostorból és nem tud bemenni vagy elfogy a pénze (ami hülyeség lenne, mert miért nem varázsolja be magát vagy miért nem varázsol pénzt..??).

Eddig eléggé logikusnak tűnik minden, de résen vagyok!

* Pont ma hallottam a rádióban, hogy bizonyos vélekedések szerint a francia forradalmat a szabadkőművesek készítették elő és vitték véghez.

8 megjegyzés:

  1. A konyv sulya miart nem aggoditt Z.? :-P Annak idejen a dokim a Jadvigat tul termetesnek talalta egy viziten. ;-)

    VálaszTörlés
  2. (mármint az jézusom, hogy a Jadviga túl nagy)

    VálaszTörlés
  3. Remélem, mindenkit megnyugtatok: négykötetes a könyv! :)

    VálaszTörlés
  4. Hu, Tamko, akkor van mit olvasni most egy jo darabig!
    Ezt a vitat en is hallottam mar egyebkent, hogy mit erdemes olvani regi vagy kortars konyveket..nagyon regen nem olvastam XIX. szazadi konyveket, lehet, hogy tenyleg erdemes lenne neha! :)
    A varazslas szerintem nem feltetlenul azt jelenti, hogy minden irracionalis es a varazslok sem tudnak mindent megtenni. Ez a tema nekem inkabb ezt jelenti: elfogadsz egyetlen egy irracionalis/nem bizonyithato tenyt, de minden egyeb ebbol logikusan lebonthato kell legyen. Ha nem, az is jo, de az mar mas kategoria. Pont most olvastam valamit errol, valaki igy a gyermeki kepzeletet jellemezte, mint azt, ahol nem feltetlenul kell minden elem kozott logikus kapcsolatot talalni.
    En nagyon szeretem a varazslokat...kell egy kis jatek neha! :)
    B.

    VálaszTörlés
  5. Szia B.!
    Eddig úgy tűnik, a könyv a logikus varázslás kategóriájába tartozik. Például ha jól következtetek, a mágus csak KÖZELRE tud varázsolni, nem ismeri a jövőt, nem halhatatlan (csak utána feltámad...), ilyenek. Nekem a Vörös Oroszlánban is azt tetszett, hogy minden logikus, csak az alapfeltevést kell elfogadni (=lélekvándorlás).
    Napi 30 oldallal számítva még 24 nap, mire befejezem! :) Amíg betegszabin voltam, naponta 150-et olvastam átlagban, de hát ez a munka mellett tarthatatlan..
    T

    VálaszTörlés
  6. Ez úgy hangzik, mint amit nekem is el kellene olvasnom ;)
    B.

    VálaszTörlés