Étel-, állat-, gyerek- és természetfotók 2024-ben

Japán étteremben. Olyan szépek a színek, nem? Ez volt az év leghidegebb napja, kint baromi hideg, bent jó meleg volt, finom jázminteát ittunk a sushihoz, szuper volt (január)

Síszünetben fotóztam ezt a kutyust, akit ebbe a szeles sarokba kötöttek ki. Remegett szegény! És olyan hűségesen várta a gazdáját (február)

Egész tavasszal hűvös és esős volt az idő. Emlékeim szerint Boni még júniusban is hordta ugyanezt a dzsekit, bakancsot és sapit (március)

 

Egy gyík. Hosszú percekig néztük, ahogy napozik a farönkön. Olyan igazi, az adott pillanatot megélő percek voltak (április)

 

 

A májusról egyszerűen nincs jobb képem. Ezt egy barátnőmnek fotóztam a villamoson, a felirat miatt (május) 

Szép ház, szép fények a városunkban (június)

Jaj, istenem, ez egyszerűen elképesztő volt: a Los Angelesből felszálló gépünk a lemenő nappal szemben repült, így kétszer olyan gyorsan besötétedett. De azalatt a negyed óra alatt fantasztikus dolgokat láttunk, gyönyörű fényben, ez itt lent a Sziklás-hegység (július)

Lángos, úszás után. Iszonyú jól esett, de évente egyszer-kétszer elég! Mármint a lángosból! (augusztus)

Annyira bírom, hogy amikor útbaesik egy mászóka valahol, Boni még mindig izgatottan megkérdezi, hogy ugye felmászhat rá? (szeptember)

Egyik barátnőmmel gyakran csak kajafotókkal levelezünk, ihletet adva egymásnak. A fenti saláta összetevői: kinoa, disznóbab, csicseriborsó, hagyma, dió, szőlő és vinaigrette szósz (október)

Futás előtt. Annyira szeretek télen (is) futni! (november)

Ennek a legutolsó (decemberi) fotónak tök jó a története. Egyszer egy magyar barátnőmmel bementünk egy könyvesboltba Budapesten. Meglátott egy könyvet ettől a francia nőtől, és felkiáltott, hogy úristen, mennyire szereti ezt az írónőt! Hogy a könyvei fantasztikusak! (ő angolul olvassa őket) Képzeljétek, én, aki azért valamennyire képben vagyok a francia könyvkiadás és szépirodalom kapcsán, rendszeresen hallgatom a France Culture és a France Inter vonatkozó műsorait, elolvasom a Le Monde irodalmi mellékletét, gyakran járok könyvesboltokba, könyvtárba stb. még SOHA nem hallottam erről az írónőről.

Visszautaztunk Fro-ba, és ha hiszitek ha nem, már másnap belefutottam a könyvesboltban a nevébe. Egy egész asztal volt megpakolva a könyveivel, fölötte poszter hirdette az új regényét. Hogyan élhettem évekig itt úgy, hogy sejtelmem sem volt ennek a hírességnek a létezéséről? Micsoda párhuzamos világban éltem?! Kicsit úgy érzem magam , mint amikor Boninak elkezdődött a collège, és rájöttem, hogy semmit sem (vagy nagyon keveset) tudtam eddig a franciákról. 

Szóval azóta az egyik barátnőmmel (akitől infókat kértem a nőről) rendszeresen küldözgetjük egymásnak a reklámokat, amelyek gyakran szembejönnek velem, most, hogy már van szemem látni. Ezt it fent a pályaudvaron fotóztam egy decemberi reggelen.

Jó kívánságok, újévi fogadalmak, elhatározások és tervek

Arról beszélgettünk nemrég, hogy a fenti fogalmak nagyon eltérő valóságot jelölnek attól függően, hogy mennyi befolyásunk van a vágyott dologra nézve. Szoktam boldog új évet kívánni, de nem mindig teszek újévi fogadalmat, és a terveim sem nagyon körvonalazódnak már január elsején. De mivel 2025-ben leszek ötven éves* (már január elsején annak éreztem magamat!) idén több fogadalmam és tervem (sőt, projektem!) van.

Kívánni természetesen egészséget kívánok magunknak és mindenkinek körülöttünk. Az egészségesek maradjanak azok, a betegek gyógyuljanak meg. Szűnjenek meg a háborúk, ne dobjanak atombombát sehova. 

Amire viszont van ráhatásom (és amit nem csak január elsején fogadok meg): türelmesebb leszek a férjemmel, toleránsabb a szüleimmel. Nem hanyagolom el az adminisztratív ügyeimet. Nem dúdolok főzés közben, mert ezzel mindenkit az őrületbe kergetek (magamat is beleértve).

Komolyabb tervem négyféle van. El akarom adni végre a használt ruhákat a Vinteden. Rendet akarok teremteni a könyveim között. Azt hiszem, hogy ehhez még attól sem fogok visszariadni, hogy szabadságot vegyek ki, mert a feladat nagy. Írni akarok Boninak egy könyvet a magyar nyelvtanról, ezt majd részletezem, hatalmas falat, és a nyári szünetig kész akarok lenni vele.

Három barátnőmmel kellene idén találkoznom, három különböző városban. Meglátjuk, sikerül-e leszervezni, egyrészt mert mindenki elfoglalt (de már régóta beszélünk róla), másrészt pedig mert Boni nehezen enged el (én is nehezen hagyom itt!).

Vissza szeretnék fogyni a rendes testsúlyomra, jaj, ezt majdnem ki is hagytam a felsorolásból (fogadalom), kérek majd egy teljes vérképvizsgálatot az orvostól az 50. szülinapom örömére (terv), a lenti könyveket mindenképpen szeretném el- vagy újraolvasni (terv) és nagyon remélem, 2025-ben sem kell vennünk mobiltelefont Boninak (jó kívánság). Belegondolni sem akarok, hova vezetne egy indulatos, konok, lusta, okos, kreatív és szorongó gyerek kombinálása egy iPhone-nal.

 

* Az emúlt hetekben azt hittem, hogy megszoktam a számot és rendben vagyok a gondolattal. Erre most így leírva tökre sokkol!! (Ellenben, Lappával egyetértve, a 2025-ös számot tökre szeretem)

 

Képes-számos évértékelő

 

BOLDOG ÉS SIKERES ÚJ ÉVET 

MINDENKINEK!!