2023. november 30., csütörtök

Zárszó (30. nap)

Nagyon tetszett ez a novemberi blogolós kihívás; élveztem, hogy minden napra ki kellett találnom valamit. Ez egyébként egyáltalán nem volt olyan macerás, mint amilyennek először tűnt. Kicsit sakkozni kellett az idővel, a téma pedig, ahogy mondják, az „utcán hever”. Szerettem olvasni mások írásait is, és reményeim szerint többet is kommenteltem itt-ott.

Remélem, a lendület mindenkinél kitart még egy ideig!

Utoljára még egy kis vonalkás (Lujza szavaival élve) bejegyzés, mert ez a típusú poszt is mindig annyira tetszett máshol, és egész novemberben terveztem, hogy majd én is!

  • Jól megégettem a számat az új termoszgöbrémbe töltött teával – még ki kell tapasztalnom a hőfokot (erre a problémára nem gyártanak valami cuccot?)
  • Ma reggel volt a napja annak, hogy nem tudtuk eldönteni, menjen-e Boni suliba vagy sem. Enyhe hőemelkedése van már napok óta, szörcsög-köhög, de különben tök jól van. Végül arra jutottunk (nem függetlenül a reggeli ködtől és hidegtől), hogy maradjon még itthon egy fél napot, esetleg majd délután elvisszük.
  • Most a másik szobában éppen ezt gyakorolja zongorán. Hát ez valami gyönyörű! És nem is túl nehéz. Sajnos nem akarja végig megtanulni.
  • Tegnap teljesen elfelejtettem, hogy reggel időpontunk volt a szemészhez. Este jutott eszembe. Rémes, mert hónapokat kell várni egy-egy időpontra, a szemész pedig jövőre nyugdíjba megy. Z. baromi mérges volt, hiába mondtam neki, hogy „bocsi, de elfelejtettem, előfordul az ilyen”. Amúgy ő pont ezeket a szavakat használta kedd délután, amikor az usziból hazajőve, már az ajtóból éreztem, hogy odaégette a kajámat. Kivételesen megkértem, hogy melegítse fel serpenyőben a zöldséges-bulguros ebédemet, ami a ráírt utasítás szzerint 6 (hat!) percet vesz igénybe. Hát nem pont azalatt a hat perc alatt hívta valaki telefonon? És nem ottfelejtette a kaját, amíg az feketére égett? De!! Nagyon csodálkozott, hogy miért vagyok mérges, hiszen „bocsi, de elfelejtettem, előfordul az ilyen”.
  • Nálunk is esett a hó valamelyik nap, épp csak annyit, hogy megcsinálhattam ezt a képet a konyhaablakból:
 
FOLYT. KÖV.!

8 megjegyzés:

  1. Olyan jó volt hogy minden nap írtál! Bevallom, én egyszer az elejétől a végéig kiolvastam a blogodat, egy igazi stalkernek érezve magam, de hát sosem elég az írásaidból, kénytelen voltam :)

    VálaszTörlés
  2. Rakerestem, es van megoldas erre is. Leteznek olyan thermokulacsok, amik mutatjak, hogy hany fokos benne az ital. Vagy etelhomerot is rakhatsz a meglevo bogredbe. 😊

    VálaszTörlés
  3. Anszki :))) de hát az e blogolás ilyen. Frusztráló csak úgy becsatlakozni menet közben. Általában én is MINDENT tudni akarok :)

    Kriszti, áááá, látom! Őrület, hogy átcikázik rajtam egy kósza ötlet, és kiderül, már sorozatban gyártják a világ valamelyik részén!

    VálaszTörlés
  4. Egymásodperces komment Boni zongorajátékára. 🤍

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszi! De nem ő játszik itt, azt tudod?

      Törlés
    2. Igen, hiszen írtad, hogy gyakorolja és nem akarja megtanulni végig. De már önmagában ez a kedves darab, meg ahogy elképzelem, hogy próbálgatja a másik szobában, amíg te ezt a bejegyzést írtad, olyan szívmelengető kép nekem. :)

      Törlés
    3. Ja, jó, bocsánat, akkor én értettelek félre!! :))

      Törlés