Udvariatlanságnak tűnik, és eléggé zavar, ha valaki beszélgetés közben a telefonját nyomkodja: üzenetekre válaszol, megnézi az értesítéseit stb. Pedig úgy látom, hogy ez már kezd beszivárogni a mindennapi és normális viselkedésformák közé. Egyszer egy kamasz lány ült le közénk, felnőttek közé beszélgetni; egyszerre követte az IRL beszélgetés folyását és csetelt valakivel. Amikor őt érdeklő témáról volt szó, felnézett, figyelt, okosan közbeszólt, amikor pedig nem érdekelte a beszélgetés, csetelt tovább a saját buborékjában.
Ez számomra azt a tézist illusztrálja, hogy a világ a szemünk előtt változik, és változnak az erkölcsök is. Ahogy mondjuk régebben egy férfitől nem nézték jó szemmel, ha otthon főz, még régebben pedig ha valaki nem járt templomba, ma meg már mindkét tevékenység normális, sőt: megszokott. De lehet, hogy jobb példa a szülők magázása?
Egy másik dolog, amit nem tudok megszokni: a Google-térkép. Nem igazodom ki rajta. Én, aki annyira pontosan tudtam tájékozódni egy valódi térképből, annyira jól át tudtam látni egy várost, szinte el vagyok veszve egy telefonnal – gyalogosan és autóval is. Ezt is biztos szokni (vagy tanulni) kell, mert nehezen tudok lépést tartani azzal, ha a telefon hirtelen méretarányt vált, ha nem tudom egyetlen képbe befoglalni az indulási és az érkezési pontot, azaz átlátni az egész útvonalat, vagy ha állandóan változik a nézőpont.
Hogy nincs bennem meg a Google-térképen való kiigazodás képessége, erről pedig arra következtetek, hogy ezt is ugyanúgy el kell sajátítani, ahogy mondjuk régebben megjósolni tudni az időjárást, vagy fejben számolni. És hogy esetleg ez fontosabb kompetencia ma már, mint a térképen való kiigazodás - mint ahogy volt idő, amikor hasznosabb volt megkülönböztetni tudni a búzát-árpát-rozst-zabot mint az ábécé betűit – mert mondjuk még nem is létezett ábécé!
Jaj, annyi minden jut eszembe erről, hogy össze vissza fogok csak beszélni, és olyan jó lenne ezeket (élőben) kibeszélni.
VálaszTörlésA Google térkép engem is zavar, én úgy fogalmaznék, hogy a papíralapú térképen én irányítok, itt meg a rendszer. Én screenshotokat szoktam kifotózni (előre) a Google térképből a telefonomra és azt nézem miközben megyek valahova. De ugyanakkor sajnos valószínű csak az van, hogy nekem (mint maholnap 50 évesnek) már nehéz megszoktni ezt a technikát, a fiataloknak meg ez könnyen megy. Hasonló példa, hogy a munkahelyemen folyamatosan állunk át egyik rendszerről a másikra (nyilvántartásban, kommunikációban) én bosszankodom (már épp kezdtem megtanulni a régit) a huszonévesek meg 2 perc alatt átállnak.
Biztos a korabeli varrónők is úgy voltak, hogy milyen jól kézreállt a kezükben tartott anyag amíg kézzel varrtak, aztán a varrógép körül meg nekik kell összevissza tekeregniük, hogy a varrógépnek megfelelő legyen ahogy jön az anyag, azaz ők dolgoznak alá a gépnek, nem a gép segíti őket. Én állandóan ezt élem meg a mostani (5 max 10 éven belüli) technikákkal, (azaz hogy kinél van az irányítás) holott lehet hogy csak 40 évesen jött el az az idő amikor már nem tudok többet alkalmazkodni (olyan rugalmasan).
Egyébként a térképpel kapcsolatban egy vidám műsorban (Ellen DeGeneres) volt egy olyan rész, amikor egy 20 év körüli (lányt) megkértek arra, hogy egy Yellow Pages könyvből keressen meg egy címet, azt keresse meg egy összehajtogathatós papírtérképen (amit össze is kellett utána hajtogatnia) majd egy tárcsás telefonról hívja fel a számot.
A csajnak semmi sem sikerült. Kezdve azzal, hogy (döbbenet) nem tudta a Yellow Pagesből betűrend alapján kikeresni a számot, aztán bénázott az összehajtással, a tárcsás telefonnál meg nem tudta hogy végig kell tekerni az ütközőig, állandóan csak benyúlt a kis körbe a számhoz. Nem vicces volt, hanem megdöbbentő. És én nagyon örültem, hogy ezt láthattam, mert én is folyton úgy érzem, hogy az hogy a 3 éves gyerekek bármit megtalálnak a YouTube-on touch screennel (a 76 éves anyukám meg nem mindig tudja felvenni a telefont mert túl gyorsan húzza az ujját) az nem ügyesség / bénaság kérdése, hanem hogy ki melyik technikába született bele. Hasonlatként. Egy középkori ember nem tudná, hogy kell felkapcsolni a villanyt, én viszont nem tudnék tüzet gyújtani - na ki az ügyesebb?
Még 2 dolog: A kislány csetelése szerintem simán bunkóság. És persze értem, hogy egy egy füst alatt 2 dolgot is elintézett, de szerintem az írásbeli kommunikáció nem tud hatékony lenni és nem is lesz - pont ezért van már ez a rengeteg videotelefonálási lehetőség mert kell a mimika, hanghordozás, stb. Az én kollégáim is mindig mindent cseten beszélnek le, egyszerre akár 15 emberrel vagyunk csetben és nem hatékony akárki akármit mond. Nem értek azzal egyet, hogy ez modern, meg több síkon való gondolkodás, meg multitasking, egyszerűen csak ez a mostani "divat", "szokás", adott esetben kényszer.
Nekem volt egy olyan barátnőm (volt!) aki állandóan azt csinálta, hogy miközben ültünk valahol (nyilvános helyen) és dumáltunk, állandóan elnézett mindenfelé és ha valaki ismerős megjelent akkor annak intett, odaszólt, stb. Miközben én épp magyaráztam valamit amire azt gondoltam, hogy figyel.
Na és még valami a végére. Épp a napokban rágtam át magam Margaret Atwood 'The Year of the Flood' c. könyvén (átrágtam mert nem tetszett) és hát nem tudom, hogy ha eljön a "világvége" mit fog csinálni a sok touchscreent kiválóan kezelő ember vs az a néhány aki meg tudja különböztetni a búza meg az árpa magot. (Én sem tudom, nyilván). (FEella voltam aki nem tud bejelentkezni a Google Fiókjával, mert ez is megváltozott valamikor és nem jöttem még rá hogy mi a technikai "workaround".
Van egy olyan elmélet, hogy mindig az adott helyzethez leghatékonyabban alkalmazkodó emberek a legsikeresebbek (élik túl a világvégét, lesz több gyerekük stb.). Ez manapság a Goggle-térjépen kiigazodó embereket jelenti. Régebben meg azokat, akik kiismerték magukat egy gőzhajón vagy ilyesmi, na érted. :))
TörlésNem nem, ha jön a világvége nem fog működni a Google térkép. Az fogja túlélni aki meg tudja állapítani hogy melyik bogyó ehető és melyik mérgező.
TörlésEgyébként visszatérve az IRL beszélgetés közbeni csetelésre, hát mindannyian a munkahelyi meetingjeink alatt válaszolgatunk az emailjeinkre, nem? Úgy kb 2005-2007 óta mióta van okostelefon (volt BlackBerry). De már egy ügyféltalálkozón ezt nem teszi meg az ember mert bunkóság. Folytatom mindjárt, csak közben (párhuzamosan) dolgozom, ugye...
A melyik mérgező és melyik nem-et gyorsabban megválaszolja neked a Google kép alapján, mint hogy találj egy hozzáértő embert. Telefonja mindenkinek van, ilyen jellegű tudása nagyon keveseknek...
TörlésCsak nehogy az legyen, hogy leáll a Google vagy lemerül a telefon.😀
TörlésPanka
Vagy nincs térerő...! Félreértés ne essék, én is annak a pártján vagyok, hogy jó lenne ezeket "élőben" tudni, csak ez már nem reális. (Más kérdés, hogy pontosan miben állna ugye ez az elképzelt világvége.)
TörlésErtem, hogy az elekepzelt vilagvege csak egy lehetoseg arra, hogy arrol beszelgessunk, hogy mi eppen a hasznos, hogyan kellene alkalmazkodni, de en tuti, egyaltalan nem is akarnek "tulelni", sokaig eletben lenni egy apokaliptikus helyzetben. Miert? A szenvedesert, betegsegekert, kaoszert, hianyert? Inkabb minel gyorsabban, minel fajdalommentesebben szeretnek meghalni.
Törlés