E-könyvolvasási tapasztalatok

Nem akartam én e-könyvet használni, de aztán úgy alakult, hogy lett, és ha már van, olvasok rajta. És akkor már megírom a tapasztalataimat, mert más ez az e-olvasás, mint amilyennek gondoltam: bizonyos szempontból jobb (praktikum!), bizonyos szempontból rosszabb (tartalom szűkössége), és bizonyos szempontokról, amelyekről azt gondoltam, hogy fontos (olvashatóság), meg kiderült, hogy lényegtelen.

Szóval a férjemet környékeztem meg minden ünnepkor, hogy nem örülne-e egy Kindle-nek. Felháborodott elutasítás volt a válasz, nehogy már megszentségtelenítsem az Olvasás Örömét egy ilyen ördögtől való készülékkel. Aztán karácsonyra kapott a lányától egyet, és akkor viszont én háborodtam fel: tökre örült neki!

Kíváncsiságból én is feltöltöttem rá olvasmányokat és kipróbáltam: főleg a vonatozáshoz volt nagyon ideális, gondolom ezt nem is kell részleteznem. Úgyhogy mind a ketten a Kindle-en lógtunk addig, amíg Z. meg nem elégelte és vett nekem is egyet.

Akkor történt, hogy éjszakákba nyúlóan olvastam – kellene írnom, de nem ez történt. Hanem az, hogy éjszakákba nyúlóan töltögettem, konvertáltam és másoltam. Rá is jöttem szép lassan, hogy nekem, aki leginkább csak magyarul olvas, nem igazán hasznos egy ilyen szerkentyű. Az lenne a legoptimálisabb, ha mondjuk amikor hirtelen megkívánom pl. Radnóti Fanni Naplóját vagy Nádas Páter Párhuzamos történetekét, akkor az két kattintással (és akár fizetés ellenében) olvasható lenne a Kindle-emen. Ezzel megspórolnám magamnak a könyvek ide-oda hurcolását, kézpoggyászba betuszkolását stb. De sajnos ez nem így van. Ennek hiányában viszont marad a Magyar Elektronikus Könyvtár anyaga, ahonnan viszonylag könnyű Kindle-kompatibilis klasszikusokat letölteni, illetve a Digitális Irodalmi Akadémia, ahonnan viszont hosszú és bonyolult, de azért kellő türelemmel lehetséges megfelelő formátumú kortárs irodalmat levadászni.

Összegezve: nagy csalódás, hogy a magyar kiadók nem álltak át a virtuális könyvterjesztésre, mert így marad a szűkös választék – ami főleg ahhoz viszonyítva bosszantó, hogy angolul mennyi minden hozzáférhető.

Nem tudom, milyen mértékben hat az e-könyv a könyvnyomtatásra vagy akár az agyra, biztos vannak százalékok, kimutatások, előrejelzések, biztosan vannak, akik aggódnak. Én nem annyira látom borúsan a helyzetet. A Kindle tök jó, mert utazáshoz már el sem tudnék képzelni mást, a szótár- és wikipédia-alkalmazás praktikus (sajna nem magyarul), aláhúzogatni és beleírni könnyű, és a sötétben világító lapok, azaz hogy nem kell az olvasáshoz lámpa, egyszerűen zseniális.

Aztán oké, hogy nem fárasztja a szemet az olvasás, de a lapozás már egy kicsit igen, nem is szívesen lapozok vissza vagy lapozgatok benne. Emellett pedig az uniformizált forma, a viszonylag kisalakú felület és a könyv, mint tárgy hiánya miatt egyetértek azon hangokkal, amelyek szerint az elektronikus könyvek csupán kiegészítik a papíralapú könyveket.