2026. május 31., vasárnap

N vagy L

Az alábbi beszélgetés után eszembe jutott, hogy folyamodványt szeretnék benyújtani a Magyar Tudományos Akadémia nyelvhasználati csoportjához:

– Mit mondtál, mikortól leszel szabin? JúNi?
– Nem, dehogy, júLi! 
– Nem hallak jól, júúúLLLi?
– Igen, júúúLLLi!
– Ja jó, mert már azt hittem, júúúNNNi... 

Javaslatom célja ennek a sajnálatos etimológiai malőrnek a helyrehozása, amelynek következtében egyesek folyton elfelejtik és összekeverik, mikor utazunk Mo-ra, mások meg nevetséges módon kénytelenek fejhangon megnyújtani ezt vagy azt a magán- és mássalhangzót.

Nevezzük át valamelyik hónapot a kettő közül!

De úgy, hogy soha többé ne kellnen a bolondot játszanunk, kiabálnunk vagy idétlenül artikulálnunk, hogy n vagy l.

Amúgy nem is értem, hogyan fejlődhetett ilyen hülyén hasonlóvá ez a két szó. Teljesen szembemegy azzal a városi legendával, hogy a nyelv gazdaságos és felhasználóbarát, hát nem az! Miért nem választódott ki természetes úton az egyik szó, a másik helyett meg miért nem talált ki a népetimológia egy újat?

Javaslatom: január, február, március, április, május, június, FITYFIRITTY, augusztus, szeptember, október, november, december.

Boni javaslata: január, február, március, április, május, júNINI, júLILI, augusztus, szeptember, október, november, december.

3 megjegyzés:

  1. Teljesen megértelek. A németben vagy egy ilyen megkülönböztetés a kiejtésben, hogy Junó vagy Juláj. Amikor először hallottam egy némettanáromtól, azt hittem, az ő találmánya illetve hogy csak ő használja és megdicsértem gondolatban, hogy milyen praktikus ötlet.

    VálaszTörlés
  2. Hát igen, elég szerencsétlen dolog, hogy Julius Caesar és Junó istennő neve csak egy mássalhangzóban különbözik egymástól. 🙂
    Különben szerintem Boni javaslata válna be jobban, mert a fittyfiritty esetén folyton azt kérdezgetnénk, hogy melyik helyett is vezettük be, a június helyett, vagy a július helyett? 😄

    VálaszTörlés
  3. avagy núnius és lúlius :)

    VálaszTörlés