Boniék I. Szulejmán szultánról tanulnak, aki 1526-ban elfoglalta Magyarországot. Figyelmeztettem Bonit, hogy nehogy ezt írja be a dolgozatba, mert ez így nem igaz: csak Magyarország egy részét foglalta el. Kisebbfajta vita kerekedett a dologból, Z. ugyanis azt javasolta, hogy inkább azt írja a dolgozatba, amit a tanárnő mondott és ami a tankönyvben szerepel, én viszont kötöttem az ebet a karóhoz. Hiszen csak jobban tudom már! Érintettként! Aki amúgy egész gyerekkorában úgy tudta, hogy mi védtük meg Európát a töröktől.
Már azon gondolkodtam, hogy milyen e-mailt fogok írni a tanárnőnek, ha Boni válaszát nem fogadja el. Arra értelemszerűen nem lehet hivatkozni, hogy én így tanultam. Internetes oldalakra sem. Előkerestem tehát egy francia nyelvű könyvet Magyarország történetéről. Még Magyarországon vettem egyszer Z-nek, magyarok a szerzők, a könyv fordítás. Na, majd erre fogok hivatkozni, gondoltam.
Meg is mutattam Z-nek a vonatkozó részt: egy térkép alatt szó szerint szerepel, hogy három részre szakadt Magyarország.
Olyan irígylésre méltó, hogy ti így családilag megbeszélitek Boni tanulmányait. Hogy megosztja veletek, hogy mit tanul, hajlandó erről beszélgetni. Gyerekkoromat idézi. Egyébként majd csatolj még vissza ehhez a témához, ha úgy alakul. Kíváncsi vagyok, hogy később úgy említik-e Magyarországot (ha egyáltalán említik) mint az Osztrák Birodalom része (folyamatosan 1919-ig) és 1945-től meg mint a Szovjentúnió része?
VálaszTörlés