Át kell gondolnom a zsebpénzről kialakított véleményemet. Ami röviden annyi, hogy pénz alanyi jogon nem, csak munkáért jár. Ezt válaszoljuk mindig Boninak, amikor azzal jön – már talán egy éve rágja a fülünket –, hogy adjunk neki zsebpénzt. És azt is hozzátesszük, hogy még mindig jobban jár így, hogy általában bármit megveszünk neki (mértékkel) mintha neki kellene kigazdálkodnia azt a valamit a saját pénzéből.
Csakhogy éppen erre a kigazdálkodásra vágyik, hogy ő dönthessen szabadon egy adott összeg felett. Jelenleg onnan van pénze, hogy itt-ott talál elgurult eurókat vagy forintokat, amit egy régi pénztárcában gyűjtöget össze. Annyira édes, amikor számolgatja, hogy mennyie van, és kérdezgeti, hogy mit lehetne venni ennyi meg ennyi pénzből. Amúgy lehetetlenül viselkedik boltokban: minden szart össze szeretne vásárolni.
Nemrég összegyűlt neki 180 forint. Az apja beengedte egy papírboltba a Mammutban, miközben ő kint megvárta (én nem voltam ott). Boni később örömmel mutatta a ceruzát, amit önállóan és a saját pénzéből megvásárolt magának. Azt hiszem, inkább erre az önállóságra és saját maga által indított tranzakcióra vágyott igazán, mint a ceruzára.
Az apja azt mondta, hogy ennivalóan cuki volt, ahogy válogatott, majd beállt a sorba és leszámolta az összeget a pultra (kívülről nézte). Azt Boni később mesélte el, hogy ő úgy látta kiírva: a ceruza 150 forintba kerül, és később derült csak ki, már a pénztárnál, hogy valójában 190 forint az ára. Hiányzott neki 10 forint. Látom magam előtt a kis zavart arcát, hogy most mi legyen: a kezében csak 180 forint, az apja nincs a láthatáron, és a pénztáros már várja a pénzt. Ekkor a mögötte álló nő megsajnálta:
– Hát én odaadom azt a 10 forintot, angyalom!
- idézte később szó szerint Boni a nőt. És így jött létre a kívánt üzlet. Nagyon hálás vagyok ennek az ismeretlennek, aki ennyire rendes volt a gyerekemmel. Csak remélni tudom, hogy Boni érthetően megköszönte neki a pénzt..
Ez de jó téma megint, Tamko.
VálaszTörlésNálunk még egy-két évig nem kell foglalkozni ezzel, de aztán.... nem tudom, mi lesz, igazából semmi sem tetszik, amit látok ez ügyben. A heti átalány sem, a mosogatásért, jó jegyért adott pénz még annyira sem. Jó eséllyel majd az lesz, amit a környezete csinál, tehát ha a barátja x ft zsebpénzt kap, akkor ez lesz a mérce, mi meg belemegyünk. De tuti, nem tudnám nem kiegészíteni a pénzét, ha idő előtt elfogy.
Nekünk anno nem volt havi zsebpénz, kaptunk, ha kellett valami konkrétra. Iskolabüfé is elég lájtosan volt csak. Szóval anyáméknak sem volt stratégiája, igaz, pénze se nagyon erre.
Alice
én is de kiegészíteném azonnal azzal a tíz forinttal, úristen és mesélném mindenütt utána, hogy _mennyire _cuki gyereknek adtam tíz forintot! :)))
VálaszTörlésnálunk régóta van zsebpénz, ilyen Boni kora óta kb, de persze nem tudom pontosan. úgy volt megállapítva, hogy x összeg, ami a szülinapjukon emelkedett. (később amint lehetett, csináltunk nekik bankszámlát és attól kezdve automatikusan oda ment a havi pénz, ez elég nagy könnyebbség volt, főleg miután már tudtak bankkártyával/telefonnal fizetni, nyilván jóval nagyobb korukban.)
persze az elején azonnal elköltötték a zsebpénzt, időnként baromságokra, majd később nagyon ügyesen megtanulták beosztani. volt, hogy valami nagyobb dologra spóroltak, olyan is volt, hogy hitelt vettek fel a zsebpénzükre, szóval csináltunk mindenféle pénzpiaci műveletet. :)
én nem vagyok valami szigorú szülő,egy csomó mindenről azt gondolom még a húsz éves fiamnál is, hogy az a szülői keretből fizetendő, így ha ilyesmit vesznek saját pénzből, akkor azt utalom azonnal (meg még egy kicsit többet is :)). de ők csak nagyon ritkán kérnek pluszban, gyakorlatilag sose. megtanulták beosztani a pénzüket.
nálunk viszont nem igazán volt szokás melóért fizetni, talán egy-két próbálkozástól eltekintve, egyszerűen ennek olyan furcsa íze volt az én számban :) a végeredmény az lett, hogy az egyik gyerekem magától akármikor megcsinál dolgokat, a legtöbbször kérés vagy felszólítás nélkül, a másik gyerek viszont nem, de ez már nem a zsebpénz topic valójában. :)
Huh, ez nálunk pont aktuális. 3 hete kapnak zsebpénzt. Nagyon nem akartam, de én eleve félek a pénztől, meg smucig is vagyok. A legtöbb osztálytársuk kap zsebpénzt (az egyik gyerekem 10, a másik 8 éves), úgyhogy beadtam a derekam. cserébe kérésre segíteni kell a házimunkában, ha nem csinálják, nincs zsebpénz. Nyilván több házimunkára kérem meg őket, mint korábban, eddig win-win. Meg kell beszélni velünk, szülőkkel, mire akarnak költeni. Nem kapnak gyakran "csak úgy" valamit, se egy színezőt, se Legos újságot, se plusz írószert, így most spórolnak rá hetekig, ha ilyesmit akarnak. Pl. a fiam szeretne focis kártyát, de én pár csomag után azt mondtam, nem veszek többet. Most, hogy zsebpénze van, rájött, hogy nem éri meg, titkos naplóra gyűjt. A lányom először egy különleges színezőt szeretne, aztán nem költi tovább a zsebpénzét, hanem félrerakja, hogy felnőtt korában vehessen egy LOVAT :) Ő a kisebb, de így sem fog összejönni egy ló felnőttkorára :) Az apukájuk úgy fogalmazott, hogy "próbáld meg belőni a vágyott tárgyat egy doboz Tiktak és egy ló közé!" Most úgy látom, segít nekik mérlegelni, többször nézik meg az élelmiszerek árát is.
VálaszTörlésIstenem, egy lovat!! :)))❤️
VálaszTörlésÉn ùgy làtom, teljesen màs Boni viszonya a pénzhez, mint nekem volt anno. Talàn az ég és föld a kifejezés a legjobb. Ezért is nagyon nehéz stratégiát választani. De ùgy làtom, valamiféle zsebpénzre szukség lesz. Most úgy gondolom, kivárjuk az októbert és szülinapjára adunk pénzt (is). Hajjaj, hogy mâr ide eljutottunk!
Nekem nagyon fura a házimunkáért pénzt adni, bár volt hogy adtam (kérésre) és aztán visszaélt vele, pl 2 percig húzogatta a porszívót majd kért érte 200 forintot. Viszont az is igaz, hogy ami a mi gyerekkorunkban volt, azazhogy ugorj el a boltba akármiért és tartsd meg az aprót az nem tud működni mert el sem merjük engedni a gyereket egyedül, és szerintem 2-3 éven belül meg is szűnik a készpénz.
VálaszTörlésMi egyelőre a tanulásért adunk. Nekem ez is visszatetsző, de a Férjem bevezette ezt és annyiban jogos, hogy dolgozni is a pénzért fog, nem örömében.
Nekem gyerekkoromban volt egy olyan esetem, hogy hónapok alatt összegyűjtöttem a pénzemet egy karórára amin egy pillangó mozgott azzal jelezte a másodperceket. Még arra is emlékszem hogy 325 lej-be került. Kb Boni korú lehettem. A tesóm meg mindenfélére elszórta a pénzét és neki emiatt megvették a szüleim ugyanezt az órát. Sosem felejtettem el. Ma már tudom, hogy a szülők mindig a könnyebb ellenállás felé mennek el és azt nézik hogy egyes "igazságtalan" döntéseik után melyik gyerekük fog kevésbé hisztizni, duzzogni, de gyerekként nyilván ezt nem tudtam.
Ah nem, amíg nem volt gyerekem én is azt hittem. Azóta tudom, hogy mindig van olyan amikor a szülők BÁRMIT megtesznek/megvesznek/odaadnak/megengednek, hogy végre legyen már fél óra nyugalom. Ha belegondolsz a munkahelyeken is mennyi igazságtalanság történik, az erőszakos emberek sokszor kiharcolnak maguknak olyan előnyt amit vonalzóval mérve nem érdemelnének meg. Ami nem biztos, hogy hosszútávon is előny, de egyébként hosszútávon sincs u.n. igazságosság. Ha lenne, akkor kizárólag a gonosz emberek lennének pl rákosok és hát sajnos nagyon nem így van.
TörlésAz más dolog, hogy a zsebpénz "romantikáját" ezzel tőlem elvették, viszont én egész életemben továbbra is takarékoskodó maradtam, a tesóm meg nem. És tippelhetsz melyikünknek megy jobban (anyagilag). Nem ettől függ.
Ella de akkor is hidd el, hogy ez nagyon igazságtalan.
TörlésAz egy dolog, hogy felnőtt lesz az ember és megért sok dolgot, máshogy lát sok dolgot...stb.
Én úgy gondolom, hogy az élet kegyetlen tud lenni, sok-sok igazságtalanság történik majd.... de pont a családba ne legyen már ilyen. Az legyen már egy óvó-biztonságos-igazságos hely egy gyereknek.
Dorka
Ez az egyenlő mértékben elosztás nekem most kezd nagyon nehézzé válni, amióta látszik, mennyire más a két fiam. Mindkettő szeretne nyilván minél többet úgy velem lenni, hogy a másik nincs ott, de az elsőnek van erre nagyobb szüksége, a kisebbik kiegyensúlyozottabb. Tehát ha ilyen kettesben töltött időt többet kap a nagy, akkor máris nem vagyok egyenlő velük - jó-e ez? Nekem nagyon nehezen megy ez a patikamérleg egyenlősdi, és szerintem a zsebpénz témában is lesznek ilyen gondjaim, ha majd odajutunk.
TörlésDe amúgy én is ismerek olyan nagyszülőket, akik excelben (sic!) vezetik, mennyit adtak, segítettek az egyik (már felnőtt) gyereknek és családjuknak, és mennyit a másiknak (aki szintén felnőtt). Nekem ez is fura valahol, de lehet, hogy én, aki végtelenül következetlen vagyok mindenben, csinálom-gondolom rosszul.
Alice voltam
Érdekes, én mindig azt gondoltam, hogy a gazdálkodás / pénzzel való bánás a zsebpénz hozadéka, nem pedig eleve emiatt szeretne egy gyerek zsebpénzt. De ez tök jó, hogy Boninak ez az élmény ennyire pozitív! (És persze a nő milyen jófej :))
VálaszTörlésSaját tapasztalatom, hogy elsős koromtól kaptam heti zsebpénzt, 5 forinttal kezdtem, és fokozatosan nőtt, egyetemista koromig, de elég kevés volt, és emiatt minden nagyobb kiadásra külön kértem (és kaptam) pénzt. Egyáltalán nem tanultam meg gazdálkodni (sőt).
Kíváncsi vagyok, nálunk hogy fog majd alakulni, amikor Dani olyan korú lesz.
Én úgy érzem, hogy nagyon jót tett a fiamnak, hogy zsebpénzt kapott 10 évesen.
VálaszTörlésNem sokat egy hétre így nagyon jól megtanulta, hogy kell vele gazdálkodni.
Sokkal önállóbb is lett mert pl már be mer menni suli után a kisboltba és venni egy csokit pl.
Jegyekért és házimunkáért nem fizetünk.
Férjem táboroztatott mikor sírva jött a gyerek, hogy ellopták a pénzét. Na kiderült aztán, hogy senki nem lopta el, hanem elköltötte.
Férjem felsoroltatta miket vett, így derült ki.
Szerintem meg kell tanítani a gyereknek, hogy nem terem a pénz magától és igenis legtöbb ember élete arról szól, hogy be kell osztani, félretenni, tudatosnak lenni.