A kenyérhéj olyan, mint a rendrakás: nincs jó megoldás. Boni nem eszi meg a kenyér héját, ott hagyja a tányér szélén, miután kiette belőle a belét, vagy még rosszabb: kibelezte a baguette-et.
Elvi kifogásaim vannak a dologgal, mégpedig kettő: 1) mi lesz így a fogaival, nem rág eleget, és 2) micsoda tébolyult világban élünk, ahol kaját dobunk ki. Volt egy osztálytársam alsóban, akinek az anyukája már eleve levágta a szendvics héját a lánynak, és úgy csomagolta be neki. Én már gyerekként is a szememet forgattam ezen, és az elkényeztetés tetőfokának véltem.
Szóval a nemmegevés mint opció nem tetszik. Ha viszont megetetem vele a héját, az meg rémesen béna: szerencsétlen gyerek ott ül az ebéd végén és fanyalogva rágja a darabokat, alkudozik (egyszer egy csomó megszáradt héjat találtam a székpára alá eldugva..). Amúgy is azt hiszem eléggé rugalmatlan vagyok kajaügyileg (bár sokat javultam), és nem bírom nézni, ha szar kaját eszik. Nálunk még mindig vannak kötelező elemek (gyümölcs, zöldség), megbélyegzett ételek (bolti süti) és italok (üdítő), szigorú a sorrend, az időbeosztás, illetve a kaja közben végezhető tevékenységek köre (olvasni csak reggelinél szabad).
Úgyhogy a héjmegetetési opció sem ideális. Ezért a lehető legrosszabbat csinálom: mindkettőt. Felváltva. Néha elnézem, hogy otthagyja, néha kötelezővé teszem, hogy megegye...
(pont a legjobb részét hagyja ott?!! :) Ha esetleg sütnétek egyszer együtt egy kenyeret - dagasztani, keleszteni, sütni stb - esetleg megkóstolná / értékelné mint a "munkája gyümölcsét"?
VálaszTörlésIgen, pont a legjobb részt... érthetetlen :))))
TörlésTalálj ki arra is egy szabályt, hogy mely napokon nem muszáj megennie és akkor nem fog alkudozni:))
VálaszTörlésAnyukám imádna Bonival élni, ő ugyanis képes meghámozni a kenyeret, úgy szereti a héját (és én mennyire utáltam ezt, amíg otthon laktam).
VálaszTörlésAz én Mamám majdnem szörnyethalt, amikor tizenévesen elkezdtem a héjával együtt enni a kenyérszeletet :)
VálaszTörlésAz én - szintén nem ideális - megoldásom hasonló helyzetben: megeszem a gyerek kenyérhéját. S mivel számítok a helyzetre, szokott itthon lenni dip/humusz, hogy legyen mibe mártogatnom a maradék kenyérhéj (legalább egy részét.) s.é.
VálaszTörlésNálunk jó a munkamegosztás. A fiam csak a héját a lányom csak a belét szereti. 😆
VálaszTörlésÉn gyerekként mindig először körbeettem a kenyérszeletet, hogy a belseje maradjon a végére. Nálunk is muszáj volt megenni. Aztán gimis koromban hallottam egy barátnőmtől, hogy a kenyér héja rákkeltő - és neki az apukája tragikusan korán meghalt rákban, szóval...
VálaszTörlésZselyke nem is eszik kenyeret csak zsemlét vagy kiflit, de sokszor kéri hogy szedjem ki a "puháját", hogy csak azt egye.
Főtt tojás sárgája versus fehérje a rakott krumpliban? Detto...
VálaszTörlésÉn kajakidobás-ellenes aktivista vagyok+ túl lusta vitatkozni ilyesmikről a kölykökkel, szóval minden kenyérmaradék megy egy zacsiba, aztán ha elég összegyűlt ledaráljuk zsemlemorzsának; a nagyobb maradékokat pedig kockákra vágom és egy zsacsiban a fagyasztóban gyűjtöm, alakom adtán megpirítom krutongnak. Mivel ez alkalmanként csak nagyon kevés kenyérmradék ezért egyáltalán nem kimerítő.
VálaszTörlésKecs
Tamko neked (és Z-nek) mi a véleményed a Magyarországon kapható pékárukról? Általánosságban egyrészt és időben hogy változott? Évente mikor hazalátogatsz nem érzed úgy hogy egyre "amerikaibb" a minőségük?
VálaszTörlésHú, ez kifejtős kérdés :)) Általánosságban szeretjük, én a pogácsákat is, Z. főleg csak azt, ami édes (kakaóscsiga főleg). A jó kiflinek mindhárman nagy rajongói vagyunk. Nem vettem észre, hogy a minőség romlott volna, ez talán helytől függ, nem? A választék viszont az utóbbi évtizedben sokkal szélesebb lett, főleg a kenyerek terén. Z-nek hiányzik az itteni ropogós héjú baguette, a magyarországi kenyereket nem szereti (kalácsot annál inkább!). A croissant tök más, mint itt, talán tényleg "amerikaiasabb", azaz nagyobb, levegősebb, kevesebb benne a vaj.
TörlésSzerinted?
Nem erre a válaszra számítottam. Mi már nagyon megválogatjuk, hogy mit veszünk meg, de lehet hogy csak megöregedtünk (nem lehet, biztos) és nem bírja a gyomrunk a nemtommit (glutént? génmódosított búzát?). Régen én a Tescoban, Auchanban is vettem péksütiket (sajtos kifli, pogácsa, zsömle). Ma már csak itt a helyi kisboltban veszünk zsömlét (ez tényleg olyan mint "régen") én a Lidlben néha elcsábulok de mindig megbánom. Ilyen bel-budai luxus pékségekben ahol állítólag jó a minősége a kenyérféléknek még sosem voltam mert ezeken a területeken mindig csak átutazom és parkolni sehol sem lehet.
TörlésAz Aldiban pl van olyan baguette, hogy megszólal, belül puha, kívül ropogós, szerintem egészen franciás, próbáljátok majd ki, Tamko! A lidl-ben a ciabatta nagyon nagyon finom, és a vajas croissant is csodás. Szerintem ma nagyon sok jó pékség van itthon, ha akarsz, lehet találni szuper kenyérféléket. A Tescoban (és hasonló nagyáruházakban) tapasztalatom szerint felejtős a pékáru.
TörlésSzámomra érthetetlen, hogy mi a gondjuk a gyerekeknek a kenyér héjával. Pl ezt Boni honnan szedi? Mikor kicsi volt, levágtad neki?
Hát úgy nézek ki, mint aki levágta a kenyér héját a gyereknek?? (lásd poszt)
TörlésAmúgy nagyon jellemző ez a kérdés: bármi van a gyerekkel, mindig mindenki az anyát veszi elő: biztos rosszul csinált valamit...
huh, igen, ezt én is mindig megkapom, pedig soha nem vágtam le a kenyér héját. A nagyobbik gyerekem (amúgy válogatós) teljes kiörlésű és barna kenyereket szeret csak, a kicsi csak a fehér pékárut, és nem hajlandó megenni a héját. (Mi, a szülők fehér pékárut nem eszünk, nem is látta tőlünk.)
Törléssziasztok, librarycat vagyok es csak nevtelenul enged kommentelni. (de szuper, hogy igy lehet!) kiskoromban en is viszolyogtam a kenyerhejtol es meg jo par texturatol (meg rossz evo is voltam); csak 30-as eveimre jottem ra, hogy visszamaradt csecsemokori reflex es a nyelvlokeses nyeles (ez egy hibas nyelesminta, nekem az egesz szajpadlas-allkapocs resz el van torzulva, tobbek kozott hibas gyerekkori fogszabalyozas es nagyon sokaig tarto cumizas miatt is, csak durva mutettel lehetne tokeletesen korrigalni, anyway) miatt nem ereztem biztonsagosnak egy csomofajta kajat es nehezen boldogultam a megragasukkal. egyaltalan nem azt mondom, hogy Boninak barmi ilyesmi van (uhh leginkabb senkinek ne legyen ilyen!), csak a ‘mi a bajuk, miert ennyire valogatosak egyes gyerekek’ gondolatmenetet szeretnem arnyalni a sajat tortenetemmel. ❤️
VálaszTörlésEgy kolleganöm mesélte, hogy ha stresszes nap igérkezik vagy csak nagyon fáradt reggel, levágja a kenyérhéját, hogy ezzel is csökkentse az aznapi nehézségeket :)
VálaszTörlés(hblvnc)
Milonka, nem csak a gyerekeknek van gondjuk a kenyérhéjjal. Egy kolleganöm is levágja, ha stresszes nap igérkezik - ö mondta igy, - hogy csökkentse az aznapi nehézsègeket :)
VálaszTörlés(hblvnc)
Ha ilyen tempóban romlanak a fogaim, lehet hamarosan én is beállok ebbe a sorba.
TörlésGyerekkoromnan en sem szerettem a kenyerhejat. Vegtelenul unalmas volt az ítéletidőig rágni, semmi elvezeti forras nelkul (akkor). Az iskolaban azert leküzdöttem, otthon meg zsemlét kaptunk.
VálaszTörlés