Egy képzelt párbeszéd (valós érvelési elemekkel)

– Képzeld, Petiék autója totálkáros lett…tegnap összeütköztek egy vaddisznóval! Szerencsére jól vannak.

– Úristen, nem mondod. Hogyan történt?

– Mentek A-ból B-be a főúton, már sötét volt, amikor eléjük vágott egy vaddisznó. Nem tudtak kitérni előle.

– Jaj, istenem, micsoda hülye véletlen… akár rosszabbul is végződhetett volna…

– Ne is mondd, meg is halhattak volna mindketten! De a forgalom kicsi volt, és pont senki nem jött velük szemben. Peti félre tudta rántani a kormányt, így nem történt nagyobb baleset. Én pont ezért azt állítom, hogy nincsenek véletlenek: ennek így kellett történnie.

– De miért?

– Szerintem ez egy figyelmeztető jel volt. Gondolj bele, milyen kicsi az esélye annak, hogy az autód egy vaddisznóval találkozik. Hát még annak, hogy ilyen esetben elég helyed is legyen kitérni előle, és csak az autó jobb eleje sérüljön meg. A rendőrök is azt mondták, hogy csoda, hogy ennyivel megúszták.

– De hát amit elmondtál, az arra utal, hogy véletlen történt! Az idő-tér koordinátának egy pontján  összetalálkozott egy vaddisznó és egy autó. Hogyan bizonyítod be, hogy ez nem a véletlen műve volt?

– Ne bolondozz. Tudod hogy egy dolog nemlétét nem lehet bebizonyítani. Te bizonyítsd be, hogy vannak véletlenek!

– Hm, várj csak.. Képzeld el például, hogy esik az eső. Az, hogy a esőcseppek hová esnek le a földre, az tök véletlen. Semmilyen természettudományos képlet vagy égi hatalmasság nem tudja megjósolni előre, hová esik le egy-egy csepp.

– Jó, de amit mondasz, de ez nem bizonyíték. Ez csak egy hasonlat.

– Oké, akkor bizonyítsd be te, hogy valami, vagy valaki úgy rendezte, hogy Petiék ne halljanak meg!

– Ezt könnyen meg tudom tenni: amikor elindultak A-ból, még Sári vezetett. Tudod, hogy ő nemrég szerezte meg a jogsiját, alig van gyakorlata. De a baleset előtt átadta a volánt Petinek, mert hirtelen megfájdult a feje. Peti, az évtizedes rutinjával könnyedén ki tudta védeni a vaddisznót. Szerinted miért fájdult meg Sári feje olyan hirtelen? Hát persze, hogy azért, hogy át kelljen adnia a vezetést! Ez nyilván nem lehet véletlen!

– Ne hülyéskedj, Sári amúgy is olyan fejfájós.. Ez sima egybeesés. Amúgy meg, gondolkozz: ha nem álltak volna meg cserélni, nem lett volna baleset. Pár perccel elkerülték volna az állatot. Mondom, hogy véletlen események láncolatáról beszélünk.

– Hát pont ez az. Ahhoz, hogy összeütközzenek, épp az a pár perc kellett, amíg megálltak. Nincsenek véletlenek!