Tolvaj!

Az utcai jelenet, amelynek szemtanúja voltam, kb. öt másodperc alatt zajlott le: épp hazafelé mentem, előttem két férfi, mögöttem egy nő. Ezt is csak utólag rekonstruálom, akkor nem figyeltem fel rájuk. Egy rádióműsort hallgattam, de ennek ellenére meghallottam az üvöltést a hátam mögött. Olyan volt, ami kellőképpen kimeríti az ún. állati üvöltés fogalmát: hangos, ijesztő, tagolatlan.

Hátrafordultam, és láttam, hogy egy magas pasi fut az irányomba. Magasnak láttam, de az is lehet, hogy nem volt az; olyan gyorsan szaladt, szinte repült, lehet, hogy ezért képzeltem magasnak. Egy pillanat alatt arrébb lökte a mögöttem sétáló, és az útjában álló nőt, majd elfutott mellettem. Én csak annyit regisztráltam, hogy valami szokatlan, nem normális történik: így nem kiált, így nem fut, így nem taszigál senki – de azt még nem tudtam, hogy a magas pasi áldozat vagy elkövető-e ebben a történetben. Bénultan megálltam.

Egy másodperccel később, felidézni már nem tudom hogyan, de a pasi elesett és bevágódott az út szélén álló bokorba, tőlem kb. öt-hét méterre. Ezek után a két, előttem lévő pasi villámgyorsan ott termett mellette, arra még jól emlékszem, hogy azt hittem: segíteni neki. Az eddigi megdöbbenésemet tetézve a két pasi nem segíteni ment oda, hanem hogy lefogják, rémlik, hogy hátracsavarták a karját, és hogy a magas pasi kiabált.

Honnan volt ennyi lélekjelenlétük, és hogyan tudták pontosan, hogy mit kell tenni? Nekem pár másodperc múltva állt csak össze a sztori, amikor a magas pasi mögött futó fiatal nő (akit eddig nem is vettem észre) odaért, magánkívül kiabálva: Lopott az üzletből!

Csak ekkor, kis fáziskéséssel ijedtem meg: a mögöttem lévő nő ellökése, a két loholó ember, az esés és a bokorban vergődő, hátraszorított karú ember, illetve a lopás ténye mind-mind arra utalt, hogy itt vagy pisztoly fog dörrenni vagy kés kerül elő valahonnan. Gondolom nem így történt, mert arról olvastam volna másnap, mindenesetre noha szívesen álltam volna oda bámészkodni én is (már gyűlt a tömeg), inkább hátat fordítottam a jelenetnek, és dobogó szívvel és hasonlóan sietős léptekkel elmentem onnan.

Nem lennék jó tanú: képtelen lettem volna bármi használható infót mondani bárkiről is azon kívül, hogy az üzletből kifutó nőn fehér ruha volt. Még most is meglep, hogy pár másodperc alatt lejátszódhat valami, amiben random szereplők bevonásával hiertelen egyszerre van jelen a meglepetés, a félelem és a bátorság keveréke (pedig láttam már utcán ember összeesni, az is nagyon hasonló). Hívtak rendőrt vajon? Vagy elintézték egymás között? Egyáltalán, mi vesz rá valakit arra, hogy ellopjon valamit, ha utána úgy kell elrohannia, mintha az élete függne tőle? És vajon mit vihetett el, hogy az üzletbeli nő utánarohanjon egy ilyen alaknak?